udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ungur, Ioan

1995. március 4.

Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./

1995. július 15.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 15-én vágta át a pántlikát a korszerűsített borsi határállomáson, amelyen 12 belépő és 12 kilépő sávot építettek. A kormányfőn kívül Constantin Pinzariu országos vámparancsnok és Ionel Ungur Bihar megyei prefektus mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

1996. március 15.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke márc. 15-én Nagyváradon felhívást tett közzé, ebben kifejtette, hogy a romániai magyar nemzeti közösség békét, szabadságot és egyetértést kíván a többségi románsággal abban az országban, amelynek államalkotó nemzeti közössége lett, emellett harcol a személyi és közösségi autonómia megvalósításáért, a kollektív jogok elismeréséért. A történelmi megbékélés mellett síkraszállt Cseresznyés Pál szabadonbocsátásáért és az emigrációba kényszerült zetelakiak felmentéséért. Felemelte szavát azon gyakorlat ellen, hogy magyar többségű vidékekre jelentős számú katonaságot telepítenek. Végezetül Ionel Ungur Bihar megyei prefektus azonnali leváltását sürgette Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, mert a prefektus márc. 15-vel kapcsolatos közleményében nyíltan uszított a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./

1996. április 9.

Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

1996. július 20.

Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1996. július 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./

1996. november 12.

A nov. 3-i választáson Teodor Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorát, a kormánypárt Bihar megyei alelnökét választási csaláson érték: 15 szavazólapot dobott az urnába. Kezdetben a rektor felesége még elismerte férje tettét, mondván, családtagjai nevében szavazott, akik betegek voltak vagy külföldön tartózkodtak. Később azonban Maghiar rektor azt nyilatkozta, hogy családtagjaival jelent meg, csak azok az általuk már kitöltött /lepecsételt/ szavazatokat adták át neki és ő azokat dobta az urnába. Ennek ellentmond, hogy családja valamennyi tagjának szavazócéduláját ő vette át és az esetet lefényképező újságírók képén nem található egyetlen családtag sem. Ennek ellenére a kormánypárti lapok áldozatnak mutatják be őket, ellenzéki diverziót emleget például Ionel Ungur is, a Román Nemzeti Egységpárt megyei elnöke, írja Pengő Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2000. szeptember 5.

Dés legnagyobb gondja a 25 %-os munkanélküliség. Ioan Ungur polgármester ezért tárgyalt a bukaresti izraeli nagykövettel, érdeklődött olyan izraeli vállalatok iránt, amelyek külföldieket alkalmaznak. Így került kapcsolatba egy izraeli céggel. Kétszáz dési jelentkezett izraeli vendégmunkára, a szakmai tudást felmérő szűrő csak hetven désinek sikerült. Ezután kellett egészségügyi vizsgálatra menni. A munkavállalóknak be kellett fizetniük az útiköltséget /kilencszáz dollár/ és 1,8 millió lejt az izraeli munkavállalási vízumért. A munkaszerződéseket egy vagy kér évre kötik. Izraelben e kezdő fizetésük 750 dollár. /Jakab Lőrinc: Vendégmunka Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2005. július 29.

Guther M. Ilona, a lap munkatársa ironikusan írta, hogy a politikusok az autonómiáról vitáznak, Guiness rekordkísérletként lehetne felsorolni a sérelmeket, de addig is „a nemzeti mákonyon való rágódás helyett, nagyérdemű politikusaink – beleértve székely autonómiás testvéreinket is! – olyan konkrét ügyeknek a megoldásában serénykedhetnének”, mint például a szórványmagyarság közösségeinek támogatása jogos tulajdonuk visszaszerzésében. Erre egy példa. Ungur Ioan, Dés polgármestere előterjesztett egy határozattervezetet, amelyben kérte annak jóváhagyását, hogy eladhasson 12 központi fekvésű üzlethelyiséget a jelenlegi bérlőknek. Ezek közül négy üzlethelyiség a katolikus ferences rendi plébánia tulajdona. A katolikus egyház ismételten felszólította a Polgármesteri Hivatalt, hogy állítsa le a folyamatot, mert az ingatlanok visszaszolgáltatási per tárgyát képezik. Hiába volt a felszólítás. A dési a polgármester kérte még a volt református fiúiskola épületcsoportjához tartozó két üzlethelyiség eladását is. A református egyház szintén kérte, üzleteit ne adják el. Az RMDSZ-es tanácsosok kiálltak az egyházak mellett. A dési ügyhöz hasonlóból kapásból lehetne sorolni zsákszámra. /Guther M. Ilona: Nesze neked, restitúciós törvény! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998