udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ioanid Ilona

2005. február 15.

Forrásértékű kötet jelent meg a bukaresti Polirom Kiadónak a kommunizmus időszakának dokumentumait közreadó sorozatában: Nagy Imre: Insemnari de la Snagov, azaz Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. A könyv a néhai miniszterelnök romániai deportálása idején készített jegyzeteit tartalmazza. 1956. november 22-én a budapesti jugoszláv nagykövetséget elhagyó Nagy Imrét és csoportját a szovjetek Romániába hurcolták. A csoportot Snagovban őrizte a Securitate. 1957. április 14-én a csoport férfitagjait bilincsbe verve visszahurcolták Budapestre. Snagovban Nagy Imrét és csoportjának többi tagját a Securitate végig lehallgatta, róluk valamennyi alkalmazott, így őrzőik is, szinte naponta jelentéseket írtak, feljegyzéseiket pedig távollétük idején titokban lefényképezték. Snagovi tartózkodás idején Nagy Imre csaknem 700 oldalas füzetet írt tele. Mintegy 550 oldalas munkában elemezte a magyarországi helyzetet, a forradalom kirobbanásának körülményeit és annak történéseit, és több mint száz oldalt kitevő részletes önéletrajzát is megírta (ez utóbbi Budapesten már megjelent). 1957 tavaszán Nagy Imre valamennyi kéziratát megsemmisítette. Kéziratát éppen a Securitate mentette meg a jövő generációk számára. Ioanid Ilona a budapesti 1956-os Intézet (az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete) megbízásából 1998 óta kutatta a román titkosszolgálat és más bukaresti intézmények levéltárában a forradalom és a Nagy Imre-csoport dokumentumait. Az évek során a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) összesen 46 dossziényi aktát adott át neki az általa őrzött vonatkozó anyagok közül. Ioanid Ilona Nagy Imre 550 oldalnyi jegyzetéből, a magyar, a román és más állami, illetve pártvezetőknek írt leveleiből, a titkosszolgálati személyzet jelentéseiből és a lehallgatások anyagából kötetet állított össze. Nagy Imre jegyzeteinek teljes terjedelmű kiadását hamarabb olvashatják Romániában, mint Magyarországon. Nagy Imre fikarcnyit sem engedett meggyőződéseiből. Minden egyes, Snagovban, Nagy Imre vagy őrizői által írt papír egyenesen Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkár, illetve Valter Roman (Neulander Ernő) asztalára került. A pártfőtitkár széljegyzeteket is írt a dokumentumokra, például: „Sejti, hogy mi vár rá.” /Tibori Szabó Zoltán: Sejtette Nagy Imre Snagovban, hogy mi vár rá? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2006. november 25.

„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998