udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andreescu, Ion

1990. december 27.

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

1998. május 19.

Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj.20./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. január 9.

Nagy Ödön /sz. Marosercse, 1957/ Csíkszeredában élő szobrászművész Marosvásárhelyen végezte a művészeti líceumot, majd Kolozsváron, az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a kerámia-üveg szakot. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tanára. Elsősorban szobrásznak tartja magát, de grafikáit, festményeit is kiállította. Több sikeres pályamunkája áll köztereken, így Zalatárnokon a Holdleány térszobra, Bázakerettyén Szent István szobra, Zalabaksán a római katolikus templomban tíz darabból álló szoboregyüttese, amelyet Koszti István Miklós szobrász kollégájával készített, Csíkszeredán látható Gál Sándor 1848-as honvédezredes mellszobra, Gál Árpád zeneszerző emlékplakettje. Nagy Ödönnek több kiállítása volt, 1990-ben Kanadában is nyílt kiállítása. /Forró Miklós: Szolgálni a szépérzéket. Beszélgetés Nagy Ödön Csíkszeredában élő szobrászművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

1999. április 1.

Elhunyt Palotás Dezső /1951. márc. 11. - 1999. márc. 7./ író és képzőművész. Négy könyve jelent meg, két verseskötet /Negyedik kívánság, 1979, Incidens, 1982/ és a két prózai kötet /A ház, 1983, Ég veled, pokol leánya, 1985/. 1976-ban fejezte be tanulmányait az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron, majd Calarasi-ba helyezték tanárnak, a 80-as években pedig Gyulakután volt tanár. Grafikusként is dolgozott. Az egyik szerkesztőségben munkára jelentkezett, de nem kellett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért 1990. jan. 1-jén elhagyta Romániát. Magyarországon volt újságíró, parlamenti tudósító, rajzait közölték lapok. /Egyed Péter: Búcsú. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

1999. május 10.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. június 19.

Kézdivásárhelyen Forró Ágnes alkotásai festőművész édesapjának, Forró Antalnak a műveivel közös tárlaton láthatók a városi múzeumban. Forró Antal /Kézdimartonos, 1924. március 7.- Kolozsvár, 1982/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, Kolozsváron telepedett le, ott élt haláláig. Forró Ágnes először múlt év októberében mutatkozott be a Kézdivásárhelyen rendezett kiállításával. Õ is a kolozsvári főiskolán végzett. Témaválasztásukban és szellemiségükben munkái hasonlítanak az édesapjáéhoz. Forró Ágnest a tájban nem annak szépsége ragadja meg elsősorban, hanem az, ami az elmúlás, a pusztulás jeleit hordozza magán. Forró Ágnes sokoldalú tehetség, Kolozsváron évtizede grafikusként tartják számon, grafikai szerkesztőként dolgozik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapoknál, a Tinivár Kiadónál, számos meséskönyv és tankönyv szerkesztője és illusztrátora. A főiskolán kerámia szakon végzett. - Forró Antal művészi munkásságának hagyatéka olyan érték, amely megérdemli, hogy valahol megőrizzék és megbecsüljék, halála után, lánya gondoskodása és nagylelkű adománya révén a kiállított harminc alkotás itt marad, a kézdivásárhelyi múzeum állandó képtárát gyarapítja. /Visszatérés a szülőföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

1999. október 16.

Csíkszeredán okt. 15-én megnyílt Szabó András tárlata, amely a formatervező sajátos világába engedett betekintést, de egyéb műfajokkal is kacérkodó alkotásait is bemutatta. Szabó András 1979-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola design szakán. 1986-tól a csíkszeredai múzeum munkatársa (Nagy Imre hagyatékának gondozója), 1990-től pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállításon plakátterveit, grafikáit, pasztelljeit, térplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatta be. /Szabó András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

1999. november 27.

Nov. 26-án nyílt Kolozsváron Vetró Artúr elhunyt jeles kolozsvári szobrász, jó tollú művészeti író, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára alkotásaiból tárlat. Jelen volt a művész fia, a neves szobrász Vetró András is, aki egy plakettel adózott édesapja emlékének. /Vetró Artúr-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1999. december 14.

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2000. február 24.

Febr. 22-én nyílt meg tizennégy fiatal művész kiállítása Kolozsváron. A kiállítás a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia diákjainak, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség AKIK (Alkotó Képzőművész Ifjak Klubja) tagjainak első bemutatkozása. Az ifjú kiállítók: Bartalus Attila, Csáki Dénes, Deák Alpár, Geréb Krisztina, Jánosi Andrea, Kiss Ármánd Zoltán, Lovász Noémi, Székely-Benczédi Attila, Török Tihamér és Mihaela Vas. /Póka János András: AKIK(et) megcsókolt a múzsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2000. május 26.

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2000. július 24.

Kolozsváron megnyílt "Az erdélyi falu az új generáció művészeinek szemében" címmel az eladásos festménytárlat. A Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia művészeti pedagógia szakának hallgatói mutatkoztak be, köztük fiatal magyar tehetségek: Csorján Melitta, Jakabfi Ágota, Lovász Noémi, Muresan Ildikó, Papp Tibor, Rabocskai Lilla, Simon Éva, Szabó Attila. /Salamon Márton László: "Az erdélyi falu" - tárlatnyitó a Néprajzi Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2000. szeptember 18.

Csata Herminának az alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron. Három évvel ezelőtti nagysikerű festészeti tárlata után a művész most textilesként mutatkozott be nagyméretű, bőr alapanyagú faliszőnyegeivel. A művész 1991-ben végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán. Azóta tanít festészetet és rajzot a Képzőművészeti Líceumban. 1991 óta munkáival minden megyei festészeti és iparművészeti tárlaton jelen volt. 1993-ban Budapesten, a Csók István Galériában is bemutatkozott. /(németh): Megnyílt Csata Hermina kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2001. február 12.

Balaskó Nándor szobrászművész zömében 1935-1968 között készült, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen grafikáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A népszerű kolozsvári képzőművész, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára 1971-ben hagyta el végleg az országot, és telepedett le Portugáliában. Balaskó Nándor 1996-ban elhunyt, értékes hagyatéka most került nyilvánosság elé: szén- és tusrajzok, fa- és rézmetszetek, pasztellek, akvarellek. /Balaskó-kiállítás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2001. március 17.

Március 15-e alkalmából az anyaország Németh Lajos-díjjal tüntette ki Murádin Jenő kolozsvári művészettörténészt, a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia előadótanárát. A díjat Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át, aki hangsúlyozta, hogy amikor a magyar művészetről beszélünk, egyre fontosabb, hogy az egész nemzet művészetében gondolkodjunk. Az "egész nemzet művészetében" azonban nem könnyű gondolkodni, hiszen a múlt századi határtologatások következtében az anyaországtól elszakított nemzetrészek művészete egészen sajátos módon, más-más hatások alatt és körülmények között alakult olyanná, amilyen. Erdélyben művészgenerációk sora úgy nőtt fel, hogy a magyarországi művészeti vérkeringésből szinte teljes mértékben kimaradt, az anyaország tudomására viszont édes-kevés jutott az itteni művészek által elért eredményekről. Ha nem lett volna néhány olyan megszállott művészettörténész, amilyen Murádin Jenő is, akkor az anyaország ma a művészet terén nemzetben gondolkodni egyszerűen képtelen lenne, mert nem állnának rendelkezésére azok a forrásértékű munkák, amelyeket éppen ez a gárda tett le a nemzet asztalára. Murádin pedig a megszállottak között is élenjáró. Afféle napszámosa ő az erdélyi magyar művészetnek. Részletekig menően tisztázta a nagybányai festőtelep és -iskola történetét, az ott tanuló és alkotó művészek életútját. Murádin Jenő és a nagymértékben segítségével-munkájával Miskolcon megjelent Nagybánya Könyvek tíz kötete után kevés újat mondhat bárki az erdélyi Barbizonról. - Klein Józsefről, a Ferenczy művészcsaládról, a Barabás Miklós Céhről, Gy. Szabó Béláról, Nagy Istvánról, Maticska Jenőről, Gruzda Jánosról, Nagy Oszkárról, Kovács Zoltánról, Dömötör Gizelláról és Mund Hugóról írott monográfiái mércét állítanak a hazai művészettörténészek és kutatók számára, hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán. / Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenőről, az erdélyi képzőművészet napszámosáról, magyar állami kitüntetése ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2001. április 13.

Botár László Csíkszeredán, a Virág utcai galériában rendezett tárlatának anyagát korábban Marosvásárhelyen, a Bernády-ház galériájában állították ki. Botár Lászlót nem kellett bemutatni, hiszen itt él a városban, festményeit, grafikai lapjait ismerik a művészetbarátok. Művészetének bővebb bemutatása a Pallas-Akadémia Kiadó és a Kriterion Alapítvány közös kiadványában, az azóta sorozattá terebélyesedett Műterem-kötetek első kiadványában látott napvilágot. /Szatmári László: Festői analízis. Botár László csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ Botár László (sz. Csíkszereda, 1959. júl. 20.) Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola formatervezés szakán szerzett oklevelet 1984-ben. A csíkszeredai Traktorgyár formatervezőjeként az 1984-1989-es időszakban négy mezőgazdasági, valamint ipari traktortípus tervét készítette el. Nagy Ödönnel közösen készített játszótéri elemei Csíkszeredában, Zsögödön, valamint a parajdi sóbányában találhatók; ugyancsak Nagy Ödönnel közösen készített hegesztett réz-térplasztikája a csíkszeredai új takarékpénztár előtt található. Az 1999-ben alakult Hargita Visual Art művészegyesület elnöke.

2001. május 23.

Máj. 21-én elhunyt Tellmann József 78 esztendős lupényi festőművész, grafikus, a világszerte ismert Zsil-völgyi Művésztelep egyik alapítója. Tellmann József Brassóban született és a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti iskola elvégzése után került a Zsil völgyébe, ahol több mint húsz esztendeig a lupényi és petrozsényi Művészeti Ház irányítója volt. Ő volt az egyetlen a Zsil-völgyi Festőiskola alapítói közül, aki itt élte végig az életét. Áldozatos munkájával számos nemzedéket nevelt föl az alkotás szellemében. Alkotásait közel negyedszáz tárlaton tekinthették meg a művészetkedvelők. /Meghalt Tellman József képzőművész. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./ Tellmann József /Brassó, 1923. júl. 24. - Lupény, 2001. máj. 21./

2001. július 27.

Weisz Attila /sz. Marosvásárhely, 1975. okt. 19./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának művészettörténeti-szakán szerezte meg a diplomát 1999-ben. Két éve előadótanár a Művészeti és Design Egyetemen (korábban Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia), azonkívül - másodállásban - egy műemlékek helyreállításával foglalkozó magánvállalkozásnál dolgozik. Az Entz Géza Alapítvány (az alapítvány az erdélyi magyar művészeti és művészettörténeti oktatást segíti - a szerk.) alapító tagja. /Kocsis Cecília: Emberközelben Weisz Attila. = Székely Hírmondó (Kézidvásárhely), júl. 27./

2001. szeptember 8.

Tavaly februárban hunyt el Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr. /, aki most lenne 70 éves. Édesapja Lám Béla mérnök, író, Áprily Lajos és Reményik Sándor szellemi köréhez tartozó jó barát. Jeney Lám Erzsébet a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textiltervezői szakát végezte, részt vett a Román Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának munkájában. 1954-ben Moldvában a Szentimrei Judit, Nagy Jenő, dr. Kós Károly vezetése alatt dolgozó diákcsoport tagjaként készített illusztrációkat az 1981-ben megjelenő Moldvai csángó népművészet című kötethez. Vásznain megörökítette a Csíki-havasok szépségét és Torockó környékét. A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított ábrázoló rajzot, végül a Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba. Társtalan volt, de nem magányos. Tág, értékes baráti köre volt. Orosz származású édesanyja által adományozott becenéven (Koszinka) szólította mindenki. Képeivel 14 alkalommal lépett a tárlatlátogató közönség elé. Utolsó gyűjteményes kiállítására 1999 júniusában került sor Kolozsváron. /H. L. I.: Jeney Lám Erzsébet emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. október 25.

Okt. 23-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. Nagy Enikő nem tartozik a gyakori kiállítók közé. Kényszermegszakítással, 1971-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. Munkáival 1972 óta szerepel megyei és országos tárlatokon, egyéni kiállításokon. /Megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. november 9.

Jánosi Antal /sz. Csíkszentmárton/ Kolozsváron él, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett oklevelet 1980-ban. Kezdeményezésének köszönhetően jött létre 1987-ben a csíkszeredai Művészeti Népiskola grafikai szakosztálya, melynek jelenleg is referense. Jánosi Antalnak Csíkszeredában nyílt kiállítása. /Jánosi Antal kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

2001. december 7.

Megnyílt Kőmíves Andor kiállítása Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A művész 1983-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. Munkái poétikusan érzelmes festői vallomások, állapította meg Németh Júlia. /Németh Júlia: A szív szeme Kőmíves Andor kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. március 2.

Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya, az Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubja harmadik kiállítását rendezte március elsején Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A kiállító 18 fiatal képzőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Főiskola jelenlegi vagy végzett diákja. /A.K.I.K. kiállítanak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 15.

Márc. 14-én emlékplakett-avatással folytatódott a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ által szervezett iskolahét. Az intézmény bejáratánál elhelyezett Nagy István-plakett mellett az iskola egykori igazgatójának, művész-tanárának, Sövér Eleknek állítottak emléket egykori munkatársai, diákjai. Megemlékező beszédet mondott Imecs László, a plakettet a művész fiai leplezték le. - Megrendezték a III. Nagy István Diákkórus Fesztivált, melyen részt vett a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium és Református Kollégium, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a Harmónia kamarakórus, valamint a házigazda művészeti szakközépiskola elemista, felső tagozatos és középiskolás kórusai és zenekara. /Nagy István-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rendezvénysorozata részeként nyitották meg márc. 14-én Sövér Elek (Gyergyóalfalu, 1937. júl. 25.– Csíkszereda, 1982. máj. 7./, a művészeti iskola egykori művész-tanárának, igazgatójának emlékkiállítását. Sövér Elek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett, számos kiállításon mutatta be munkáit. Többnyire tájképeket, portrékat és életképeket festett pasztellben. /Sövér Elek-emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2002. március 15.

Léstyán Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán végzett, Csíkszeredában élő grafikusművész. Alkotótáborba Zala megyébe jár évente. Az elmúlt hat-hét évben csaknem minden, Csíkszeredában rendezett csoportos kiállításon jelentkezett munkáival. Ezek a grafikák, rajzok, rézkarcok és fametszetek a közönség érdeklődésének középpontjában állnak. /Szatmári László: Művészportré: Léstyán Csaba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2002. április 9.

Temesvár képzőművészeti életének kiemelkedő személyisége, Zimán Vitályos Magda életpályája kerek évfordulójához, hatvanadik életévéhez érkezett. Ebből az alkalomból a városban élő képzőművészek, valamint barátai meghitt, családias  rendezvényen köszöntötték a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi székházában. Zimán Vitályos Magda Sepsiszentgyörgyről került a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, diplomája megszerzése után pedig a Bega-parti városban telepedett le, ahol évtizedek óta meghatározó egyénisége a régió textilművészetének. 1990-től tevékenysége a főiskolai oktatással gazdagodott. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészet karának tanszékvezetője, 1999-től pedig a Tibiscus magánegyetem Designe tanszékének prodékánja, díszítőművészetet tanít a főiskolásoknak. /Szekernyés Irén: Zimán Vitályos Magda iparművész köszöntése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2002. szeptember 23.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 21-i ülésén elfogadta az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának határozatát a romániai magyar oktatással kapcsolatban. Decentralizáció szükséges az oktatás minden vonatkozásában, szélesíteni kell az intézményi autonómiát. Szükség van önálló magyar fakultások, tanszékek létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítására Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), magyar tannyelvű csoportokra Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Továbbra is fontos prioritás a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények támogatása, az állami felsőoktatásban működő elitképző programokra, ösztöndíj-támogatásra az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. - Az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményeznie kell a törvénymódosításokat a tanügyi törvény, a pedagógusok jogállását szabályozó statútum és a helyi közigazgatási törvény esetében. Szükséges, hogy a közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a Románok történelme című tantárgyakat is. Sürgető feladat az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek kidolgozása. Az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen, ha másként nem, akkor a közösség által létrehozott magán jellegű intézményekben. /Szövetségi Képviselők Tanácsa: Határozat. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 23. - 2287. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998