udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ratiu, Ion

1990. március 8.

Margaret Thatcher brit kormányfő fogadta Ion Ratiut, a Szabad Románok Világszövetségének elnökét, aki kifejtette, hogy a kormányt, a sajtót és a gazdaságot Romániában továbbra is a régi apparátus ellenőrzi. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1990. augusztus 1.

A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./

1991. február 22.

Londoni látogatása során Ion Ratiut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Ratiu kijelentette, hogy a Nemzeti Megmentési Front vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

1991. június 24.

A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1992. március 21.

Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. október 27.

Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./

1992. november 21.

Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1993. október 12.

Románia mielőbb a NATO tagja kíván lenni, fejtette ki Ion Ratiu parasztpárti képviselő, a NATO okt. 9-11-e közötti koppenhágai ülésén részt vevő román küldöttség vezetője. A román küldöttség másik tagja, Petre Roman az ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a NATO fenntartással él a volt kommunista országok integrációjával szemben, a visegrádi csoport esetében is. Petre Romant a NATO politikai bizottságának jelentéstevőjévé választották. /B. T.: Bukarest: Romániának van garanciaígérete? = Magyar Hírlap, okt. 12./

1993. november 5.

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

1994. január 5.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát felgyújtották, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./

1994. január 8.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát feldúlták, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./"

1994. szeptember 22.

Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./

1995. január 4.

Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./

1995. február 7.

Nem tudjuk elképzelni a demokrácia lényegét, hogy bárkinek saját vélemény lehet, jelentette ki a Szabad Románok Világszövetsége kolozsvári székhelyén, a főtéri Wass-házban Ion Ratiu parasztpárti képviselő. Doina Cornea kiállt a magyarok mellett, elismerte, hogy joguk van saját egyetemre és helyi autonómiára. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1995. február 22.

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

1995. december 20.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt berkeiben folyik a harc a Coposu halálával megüresedett elnöki posztért. A két esélyes jelölt Ion Diaconescu és Ion Ratiu, kettejük között dől el verseny a párt 1996. jan. 19-21-re tervezett kongresszusán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1996. június 26.

A Szabad Románok Világszövetsége SZRVSZ/ tiltakozik a Ion Ratiu vezette csoport destabilizáló tevékenysége ellen, akit az 1994-es busteni-i kongresszuson kizártak az SZRVSZ-ből. Június 22-23-án Bukarestben tartotta a Ratiu-féle SZRVSZ IV. kongresszusát. A Novacovici vezette SZRVSZ szerint ez a kongresszus semmire sem kötelezi a Franciaországban székelő SZRVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1997. április 9.

Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, egyben a képviselőházi külügyi bizottság alelnöke a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva kijelentette: "Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a román-ukrán alapszerződést hamarosan megkötik." Ratiu szerint Románia és Magyarország között "spiritualizálták" a határokat. /Készek vagyunk lemondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1999. március 19.

Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a Cotidianul azt a hírt röppenti fel, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tegnapi szűk körű vezetőségi ülésén Ion Ratiu alelnök egy olyan új kormánykoalíció létrehozását javasolta, melyben a parasztpárton kívül a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és RMDSZ vegyen részt. A lap szerint az utóbbi napokban változás állt be a PDSR és a PNTCD közötti kapcsolatokban, főleg Ion Iliescu PDSR-elnök egyesült államokbeli látogatását követően. Parasztpárti vezetők arra is rámutattak, véli a lap, hogy a PDSR azért vállalná az RMDSZ-szel kötendő esetleges szövetséget, mert az új koalícióban az RMDSZ-nek "jóval kisebb befolyása" lenne. A lap által megszólaltatott Borbély László RMDSZ ügyvezető alelnök nem hisz az újabb koalíció megalakításának lehetőségében: Létezik egy koalíció, létezik egy parlamenti többség. Azt hiszem, egyszerű spekulációkról van szó." Petre Roman demokrata párti elnök sem akart kommentálni "egyes spekulációkat", és kétkedik a PDSR hangnemében bekövetkezett változások hitelességében. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 19. - 54. sz./

2000. január 18.

Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./

2000. március 22.

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. szeptember 7.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998