udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Haiduc, Ionel

2006. április 6.

Ionel Haiducot választotta elnökévé a Román Tudományos Akadémia. Elődje a nyolc év után leköszönő Eugen Simion 1990-1993 között a BBTE rektora volt. A Román Akadémia idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. 1866-ban jött létre Román Irodalmi Társaság néven. Az akadémia célja a román helyesírás, nyelvtan és az első szótár kidolgozása volt. Az akadémia tulajdonképpen 1867-ben jött létre, amikor az intézmény Román Akadémiai Társasággá alakult három tagozattal. Jelenlegi nevét 1879-ben vette fel, akkor nyilvánították nemzeti érdekeltségű intézménnyé. /Sz. L.: Új elnök az Akadémián. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2007. január 23.

A magyar és a román tudományos akadémia közötti együttműködésről írt alá megállapodást január 22-én Budapesten a két intézmény elnöke. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy mindenekelőtt a fizika, a matematika, a kémia, valamint a nyelvészet, a történelemtudomány és a zenetudomány területén folytatják az együttműködést. A hétfőn aláírt jegyzőkönyvhöz tartozó témajegyzék 14 közös projektet tartalmaz. A listán szereplő programok címeiből kiderül: a magyar és a román kutatók együtt vizsgálják majd többek között a két ország uniós tagságának tapasztalatait, a nagyvárosoknak a regionális fejlődésben betöltött szerepét, a XIX–XX. századi Erdély etnikumai közötti kapcsolatokat és a szociális migrációt, valamint a zene és tánc helyét az európai kulturális örökségben. /Magyar–román akadémiai együttműködés. Közös programok 2010-ig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2007. július 3.

Információs központot avattak Verespatakon a Román Akadémia és a Soros Alapítvány kezdeményezésére. Az intézmény célja a korrekt és részrehajlás nélküli információszolgáltatás, a konfliktusok orvoslása, a lakosság aktív szerepvállalása, valamint a helyi fejlesztési lehetőségek feltérképezése. Az avatáson megjelent Ionel Haiduc professzor, a Román Akadémia elnöke és Renate Weber, a Soros Alapítvány romániai elnöke is. A Verespatakon aranykitermelést tervező RMGC vállalat alkalmazottai többek közt „Erdély a miénk, és nem a magyaroké”, „Bányászatot akarunk” bekiáltásokkal zavarták a felszólalók beszédét. /Tamás András: „Zavargások” Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. szeptember 6.

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2009. július 9.

Hatalmas tévedés, butaság, sőt, gyilkosság az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya – jelentette ki Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke. Az Akadémia elítéli a beruházást. Az akadémia álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás nem közhasznú, és súlyos negatív mellékhatásokkal jár. Kockázatosnak tartják a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát. /Gyilkosság a verespataki aranybánya-terv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2009. augusztus 29.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998