udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Olteanu, Ionel

2001. május 31.

Az RMDSZ képviselői máj. 30-án kivonultak a képviselőház Jogi Bizottsága és az Emberjogi Bizottság közös üléséről. Azért kényszerültek a tiltakozás ezen formájára, mert a bizottság elnöke, az RTDP színeit képviselő elnök, Ionel Olteanu nem tartotta be a működési szabályzatot. Cornel Badoiu RTDP-s képviselő javasolta, hogy kormányrendeletből töröljék a megszorítást, miszerint a munkaerő alkalmazók nem részesíthetnek hátrányban senkit azért, mert az homoszexuális. A szavazásra bocsátott javaslat 12 igenlő voksot kapott a nagy-romániások és az RTDP egyes tagjai részéről, és 11 nemet (RMDSZ, NLP, DP, RTDP) valamint egy tartózkodást. Olteanu elnök az eredményt úgy értelmezte, hogy az előbbi csoportosulás akarata győzött, annak ellenére, hogy az eredmény - érdemben - 12-12 volt. Az RMDSZ addig nem vesz részt a bizottság munkálataiban, amíg ennek elnöke nem hagy fel sajátos szabályzat-értelmező szokásaival. /Sajátos szabályzat-értelmezés. Az RMDSZ kivonult a jogi bizottság üléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2001. június 14.

Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2001. július 25.

Ionel Olteanu, a képviselőház jogügyi bizottságának szociáldemokrata párti elnöke bejelentette: "független szakértőkből álló csoportot" hoztak létre, amely a magyar státustörvénynek a nemzetközi normákkal történő kompatibilitását hivatott megvizsgálni. A júl. 23-án létrehozott csoportban egyetemi tanárok és nemzetközi jogügyi, idegenrendészeti és nemzetközi munkaügyi szakértők kaptak helyet. /Román szakértők vizsgálják a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. augusztus 17.

A parlament alsóházának jogi bizottsága a jövő héten megvizsgálja a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvényt, hogy kialakíthassa saját álláspontját arról, mennyiben egyeztethető össze a magyar kedvezményjogszabály a román törvényekkel és az európai normákkal - jelentette be Ionel Olteanu, a szakbizottság elnöke. Az egyetemi tanárokból álló szakbizottság véleményét aug. 20-án a képviselőház jogi bizottságának irodája elé terjesztik. Személyes véleményt hangoztatva Ionel Olteanu azt mondta, hogy a státustörvény "felforgatja a vonatkozó nemzetközi normákat", s ezért a jogszabály szerinte "európai problémát" képez. Másrészt Olteanu számára "úgy tűnik", hogy a státustörvény "pozitív diszkriminációt" alkalmaz. Végül pedig a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint a státustörvény "megszegi a területenkívüliség elvét", amikor más államok állampolgáraira vonatkozik. /"Európai probléma" a státustörvény? A parlament jogi bizottsága a jövő héten tárgyal a jogszabályról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2001. augusztus 24.

A képviselőház és a szenátus akkor is kialakítják álláspontjukat a státustörvényről, ha az RMDSZ bizottsági tagjai nem vesznek részt az ülésen - nyilatkozta Ioan Olteanu. A kormánypárti képviselő szerint, ha nem bocsátanák vitára a státustörvényt, ez azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a valóságot. Hangsúlyozta: a két bizottság véleménye konzultatív jellegű, a státustörvény kapcsán kialakult nézetkülönbségek megszüntetése továbbra is a román és a magyar kormány dolga. /Szükséges és elengedhetetlen a státusvita - véli Ioan Olteanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2002. május 17.

Ionel Olteanu és Frunda György, a parlament jogi bizottságainak elnökei Románia utóellenőrzésének befejezése mellett foglaltak állást máj. 16-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) monitoring bizottságának tagjai előtt. Frunda rámutatott: Románia "jó úton jár" az ET által a kisebbségi jogokkal kapcsolatban tett ajánlások teljesítését illetően, az ET-nek pedig bátorítania kell ezt a tendenciát az utóellenőrzési folyamat befejezése által. Elmondta, a román törvényhozás jogszabályokat alkotott a mezőgazdasági és erdőtulajdon, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatására, az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitája pedig jelenleg folyik a parlamentben. A parlament június végéig elfogadja az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályt, amely ősztől alkalmazásra kerül. A tervezet szerint az egyházi javak visszakerülnek tulajdonosaikhoz, azon ingatlanok kivételével, amelyekben kórházak, iskolák és kulturális intézmények működnek. /Frunda: Románia jó úton jár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2002. szeptember 10.

Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2004. március 30.

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998