udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Iova Éva

2000. szeptember 2.

Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998