udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 205 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Irházi János

2005. április folyamán

A Bukarestben élő Szász János író négy évvel ezelőtt elvesztette szeme világát. Gondolatban fogalmazza meg mondanivalóját, azután ha alkalma van, lediktálja. Nagyon nehéz így dolgozni. Ilyen körülmények között született meg önéletrajzi regénye, Az utolsó oldal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/. A 78. évében levő Szász János azelőtt hosszú évtizedeken át naponta jelentkezett írásaival, először az Előrénél, majd a Romániai Magyar Szónál. /Irházi János: Beszélgetés Szász Jánossal. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

2001. május 29.

Tizenegy esztendei huzavona után úgy tűnik, megoldódik Arad egyedüli magyar középiskolájának a sorsa: a "társbérlő" Henri Coanda Gimnázium kiköltözik az épületből. Ennek azonban ára van, mert "cserében" a magyarság föladja a belvárosi 1-es iskolát, a hajdani zárdát, valamint a hozzá tartozó iskolát. Ebben az egy iskolához tartozó két épületben eddig is párhuzamosan működött a román és magyar tagozat. Ha az aradi tanfelügyelőség áldását adja a tervre, akkor ősztől végképp megszűnik a magyar oktatás "az egyesben", ahol a két háború között apácák tanítottak. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes termekért termeket kell adni, tehát az 1-es iskola I-VIII. osztályának oda kell költöznie a Csikybe. Az igaz, hogy osztálylétszám tekintetében továbbra is zsúfolt marad a Csiky, ám a diáklétszám jóval alacsonyabb lesz, hisz jön 370 tanuló, és elmegy közel 800. A tervek szerint a nyári vakáció alatt kell majd megoldani a költözés adminisztratív teendőit. Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója elmondta, örül az intézkedésnek, ám hozzátette, szerinte nem ez a legoptimálisabb megoldás, mert a tanintézmény zsúfoltsága megmarad. /Irházi János: Megoldódhat a Csiky Gergely Gimnázium sorsa. = Krónika (Kolozsvár). máj. 29./

2001. augusztus 1.

Siralmas látványt nyújt az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport épülete: az ingatlanból kiköltözködő Henri Coanda Gimnázium gyakorlatilag minden mozdíthatót elvisz, kitépik a táblákat a falból, leszedik a fénycsöveket, villanykapcsolókat. Gyakorlatilag tehetetlenül kénytelen szemlélni az eseményeket - nyilatkozta Éder Ottó igazgató -, mert az iskola leltárán minden a Coanda Gimnázium nevén szerepel. Ez még nem ok arra, hogy a román iskola vezetősége leszedje a táblákat, kapcsolókat. Abban az épületben, ahova a Coanda költözik, nyoma sincs a hurcolkodásnak. "Ma reggel még a kaput is betörték, mert késett a portás - magyarázta az igazgató. - A Coanda tavaly 40 millió lejért üvegfallal osztott ketté osztálytermeket, most ezt is leszerelik. A Coanda vezetősége ráadásul most zsarolja a tanfelügyelőséget is. Cioarsa igazgató ugyanis kijelentette, ha az új épületet nem sikerül az iskolakezdésre kellőképpen rendbe tenniük, akkor nem kezdik meg a tanévet. A Csiky vezetősége ezúton is kéri, ha bárki bármiben segíteni tudna rajtuk, akkor tegye meg, hisz - ahogy mondták -, a küszöbtől a kémcsőig mindenre szükségük lenne. /Irházi János: Taxival költözködik a Coanda. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2001. augusztus 7.

Aug. 6-án már nyoma sem volt a román iskolacsoport elköltözésével járó elképesztő jeleneteknek a Csiky Gergely Iskolacsoport által immár egyedül birtokolt épületben. A Krónikában előzőleg megjelentek hatására a magyar tanintézet gondjainak orvoslására már Bukarestből is jelentkeztek támogatók. Az elmúlt héten a két iskola igazgatója végre egy asztalhoz ült a tanfelügyelőségen, s elosztották a vagyont. "350 millió lejt kaptunk a városi tanácstól, ebből ötosztálynyi bútort vásárolunk - nyilatkozta a Krónikának Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója. - Ugyanakkor 150 milliót kaptunk a termek elválasztására és kifestésére." A Csikyben viszont továbbra is megoldatlan a kémia és fizika laboratóriumok sorsa, ugyanis a román iskola teljesen kiürítette ezeket. A tanfelügyelőség utasítására a román iskola vezetőségének vissza kell szereltetnie a kitépett lámpákat. /Irházi János: Pénzt kaptak a tanácstól. Rendeződik a helyzet az aradi Csikyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. október 6.

Továbbra is a belvárosi katolikus templom udvarán várja az aradi Szabadság-szoborcsoport, hogy közszemlére kerüljön. A két évvel ezelőtt elképzelt megbékélési emlékpark gondolata jelenleg nem foglalkoztatja a helyi hatóságokat. Bognár Levente alpolgármester elmondta, a szoborcsoport felállítására olyan tervet kell előkészíteni, mely a románság számára is elfogadható. Különben nem kizárt, hogy csak a rongálásnak tennék ki az értékes emlékművet. "Ha létrehozunk egy megbékélési parkot, az azt jelenti, hogy Aradon problémák vannak a magyar-román viszonyban. A megbékélési park létrehozásának mozgatórugója tulajdonképpen az aradi várban lévő Szabadság-szobor felállítása volt. A Szabadság-szobor ügye belekerült a román-magyar alapszerződésbe is. 1999. okt. 6-a előtt néhány nappal a román kormány rendelettel úgy döntött, hogy a Szabadság-szobrot kihozatja az aradi várból, és visszaadja a helyi minorita rendnek. A magyar kormány ajánlatát, hogy a Vesztőhely mellett, a sportpályák helyén létesítsék az emlékparkot, Bukarest gondolkodás nélkül elvetette. Darida János elmondta: lejött Bukarestből, a kultuszminisztériumból két magas rangú tanácsos, akik megkérdezték, hogy minek ide szobrot állítani, amikor már van egy a belvárosban. A kirobbant botrány miatt Radu Vasile miniszterelnök, Iliescu tanácsára lemondta Orbán Viktorral való találkozóját, valamint a közös koszorúzást. Hasonlóan cselekedett Valeriu Stoica igazságügyi miniszter is. A más helységekből a Nagy-Románia Párt által Aradra vezényelt kétes elemek teljes "dühüket" Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterre és gépkocsijára zúdították. A demokráciát eredeti módon értelmező aradi rendőrök akkor sem avatkoztak közbe, amikor a huligánok megdobálták a miniszter asszony gépkocsiját, csupán az őt elkísérő testőrök, valamint a Védelmi és Felvigyázó Szolgálat (SPP) emberei csitították le a kedélyeket. /Irházi János: Rongálástól féltik az aradi emlékművet. Nem tudni, mi lesz a Szabadság-szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2001. november 10.

Regéczy Szabina 1997-ben végezte a református teológiát Kolozsváron, de nem kap befogadólevelet egyetlen püspökségtől sem, ehelyett pszichiátriai vizsgálatra küldték. Aradon az október 6-i megemlékezésen kisebb botrányt keltett, hogy Regéczy Szabina református lelkész édesanyja Tőkés László püspök elleni gépelt röpiratot osztogatott, így próbálva felhívni a figyelmet arra, lánya egyetlen püspökségtől sem kap befogadólevelet. Regéczy Szabinának Nagyváradon idegrendszeri okok miatt viselkedésbeli problémái voltak tanáraival, társaival, ezért átment a kolozsvári teológiára. A kolozsvári teológia diákképviselete pszichiátriai vizsgálatra küldte a teológus hallgatót, a szakember véleménye pedig az volt, hogy folytathatja a teológiát. A frissen végzett lelkésznőt 1997-ben pszichiátriai vizsgálatra küldte a nagyváradi püspökség. Az orvosi szakvéleményezés Regéczy Szabinát alkalmasnak találta a szolgálatra, így 1997 novemberében kiküldték az Arad megyei Szemlakon lévő gyülekezethez. A lelkésznő nem találta meg a kellő hangnemet az emberekkel, ráadásul anyagi-elszámolási problémák is adódtak. A lelkésznő menekülni szeretett volna Szemlakról. Végül Regéczy Szabinát 2000. március 21-én saját kérésére elbocsátották a Királyhágómelléki Egyházkerületből. Azóta nem kapott befogadó nyilatkozatot más püspököktől. /Irházi János: Miért nem szolgálhat a lelkésznő? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2001. december 15.

A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2002. május 6.

A közelmúltban nevezték ki a Román Rádiótársaság kuratóriumába Ágoston Hugót (57), Kacsó Sándor- és Hevesi Endre-díjas közírót, lapszerkesztőt. A vele készült interjúban leszögezte, hogy ő a kuratóriumban mindenekelőtt a romániai magyar nemzeti közösség érdekeit képviseli. A tizenkét tagú vezető testület egyetlen magyar tagjaként nem sokat tud tenni, fontos azonban már maga a jelenlét is.A magyar adásokat illetően két stratégiai elképzelés alakult ki: egyetlen huszonnégy órás adás megvalósítása, vagy pedig a területi adások fokozatos bővítése, megerősítése, hatósugaruk. /Irházi János: Cél a huszonnégy órás magyar nyelvű adás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2002. június 29.

A Reform Tömörülés aradi szervezete jún. 28-án az RMDSZ székházában tartotta első ülését. A nyolc részvevő megtárgyalta az alapszabályt, a rövid és hosszú távú tennivalókat. Nagy István, az RMDSZ aradi szervezetének művelődési alelnöke, a reformerek aradi elnöke, Pécska alpolgármestere elmondta: a közelmúltban tartott szövetségi küldöttgyűlés jól alakult számukra, s az Éder Ottóval való szolidaritásukkal berobbantak a köztudatba. Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben lejár Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes négyéves mandátuma. Nagy István szerint az RMDSZ-nek meg kellene vonnia a bizalmat a főtanfelügyelő-helyettestől. Borbély Zsolt szerint Erdélyben is indulnia kellene a magyarországihoz hasonló polgári együttműködési mozgalomnak. /Irházi János: Ülésezett az aradi Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2002. július 5.

Arad megye összlakossága 1992-ben még 487 617 volt, ma viszont csak 461 730. Arad város népessége is csökken, tíz éve még 190 114 volt, ma 172 824. Arad megyében jelen pillanatban 49 379 magyar él/a megye lakosságának 10,7 %-a/, tíz évvel ezelőtt viszont még 60 946-an voltak. Arad városnak 22 466 magyar lakosa van, 7331-gyel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. A magyarok száma Kisjenőn 2021 (2075 volt), Kürtösön 295 (370), Kisiratoson 1568 (1781), Borossebesen 804 (1029). Az 1992-es népszámláláshoz hasonlóan, most is külön nyilvántartották a székelyeket. Akkor a megyében 65-en vallották magukat székelynek, most húszan, s ebből 11 Aradon él. A németek 50%-kal vannak kevesebben mint tíz éve. Egyedül a romák száma gyarapodott: 13 325-ről 17 824-re. /(Irházi János): A 2002-es népszámlálás részeredményei. Fogy a magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2002. július 13.

Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2002. október 11.

Aradon az október 6-i koszorúzáskor, amikor Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a mikrofon elé lépett, néhány enyhe füttyszó hallatszott a tömegből. A nagy tömeg miatt azonban kideríthetetlen volt, hogy ki nem értett egyet Szili Katalin felszólalásával. Mindezek ellenére, Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság Aradról tudósító újságírója október 7-i cikkében kijelentette: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk". A Népszabadságban megjelentekre azonnal reagált Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke, aki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kért helyreigazítást. Kijelenti, hogy az általa vezetett mozgalom helyreigazítási eljárást kezdeményez és a szervezet jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert indít Tibori Szabó Zoltán újságíró és a Népszabadság ellen. A HVIM nyilatkozata szerint, "a tudósításban szereplő szándékos hazugsággal szemben a valóság az, hogy a mozgalmunkat képviselő, a szervezetünk nevével ellátott pólóban lévő harmincfős - a Kárpát-medencei elnökségünk tagjaiból és erdélyi szervezeteink vezetőiből álló - küldöttségünk mindvégig méltóságteljesen, csendben hallgatta végig a beszédeket, majd a szervezők szólítására elhelyeztük az emlékművön a koszorúnkat. (...) A megemlékezés helyszínére az aradi alpolgármesterrel, Bognár Leventével érkeztünk, akivel semmiféle nézeteltérésbe nem kerültünk, így az aradi szervezőknek nem kellett rendre utasítaniuk minket." /Irházi János: Per Szili Katalin aradi kifütyülése okán. Tiltakoznak a "Hatvannégyek". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2003. február 17.

A borosjenői bíróság várhatóan febr. 19-én hirdet ítéletet az Arad Megyei RMDSZ-Informatia Ineului perben, miután a szövetség, magyarellenes viccek közléséért tavaly beperelte a hetilapot. Az ügyet vizsgáló borosjenői bíró eddig ötször halasztotta el az ítélethozatalt. Az Informatia a legutóbbi számában nyilvános elnézést kért. Sergiu Havasi, a lapot kiadó Petroprest kft. tulajdonosa viszont nem ússza meg az egyszerű bocsánatkéréssel, mivel a Búza Gábor ügyvéd képviselte aradi szövetség egymilliárd lejes kártérítést is követel. "Az ítélet, ha megszületik, precedensértékű lesz, bármikor, bárhol megmutathatjuk" - mondta Búza Gábor. /Irházi János: RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. március 29.

Tóth Mária írónő április 6-án lesz hetvenéves. Aradon született, jelenleg Bukarestben él. Első kötete, A küszöbön túl címmel 1964-ben jelent meg, s azóta 19 kötete látott napvilágot. A huszadik is hamarosan megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál: A cukor íze című regénye Aradon játszódik, a cukorgyár államosításának idején. Tóth Mária sokat gondol szülővárosára, minden írásában legalább egyszer, szerepelnie kell Aradnak. Három helyről kap nyugdíjat, de a három összesen nem tesz ki száz dollárt. Az egyik jön a laptól, ahol dolgozott, a másik az Írószövetségtől, a harmadik pedig a politikai elítéltek szövetségétől. /Irházi János: Tóth Mária 70 éves. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2003. március 31.

Márc. 29-én Aradon, a Jelen Házban került sor a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Ifjúsági Frakciójának (RIF) találkozójára, amelynek központi témája az "Esélyek és kihívások az EU-s csatlakozás előtti turizmusban" volt. Horváth Levente, az RMKT aradi szervezetének vezetője elmondta: a RIF öt évvel ezelőtt jött létre. Szóba került az erdélyi turizmus helyzete és a befektetési lehetőségek. /Irházi János: Ifjú közgazdászok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2003. április 8.

Az Arad megyei Selénd községhez tartozó Dezsőháza 120 magyar lakosa a külvilágtól szinte teljesen elzártan él. Dezsőháza elfelejtett magyar falu. Nincs autóbuszjárat, nincs patika, a legközelebbi orvoshoz Seléndre kell gyalogolni két kilométert. Domokos István, Dezsőháza egyetlen községi magyar tanácsosa elkeseredésében levelet írt Arad prefektusának, amelyben részletesen kifejtette a falu gondjait. Akármilyen javaslatot tett tanácsi üléseken, mindent leszavaztak a román tanácsosok - mondta. Az aradi prefektus válaszlevele a mellébeszélés klasszikus példája. Segíteni nem tud, de emlékezteti Domokost, hogy az iskola vagy kultúrotthon megjavítása a helybeliek feladata. Az egyetlen, még megmaradt közösségi létesítmény, a kultúrotthon tetőszerkezete tavaly beszakadt. Ablakok, ajtók hiányoznak. A kicsiny színpadon tíz évvel ezelőtt volt utoljára előadás. Nincs, ahol a falu 120 magyarja összegyűljön. Nincs magyar oktatás. A gyerekek kiszorultak az iskola nagyterméből. A nagytermet az annak idején ideiglenesen beköltöztetett moldvai vendégmunkások szétverték, az iskola magyar könyvtárát, régi iratait az udvarra hordták és elégették. A vendégmunkások később kiköltöztek átmeneti lakhelyükről. A fiatalok menekülnek Dezsőházáról. A Máltai Segélyszolgálattól segítség csak néhány embernek jut, akik tűzközelben vannak. Nem akarnak a helyeikkel dolgoztatni, a moldvai munkaerő olcsóbb, igénytelenebb, ráadásul megváltoztathatják Dezsőháza nemzetiségi összetételét. /Irházi János: Dezsőháza. Akiket a délibáb is elkerül. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

2003. május 27.

Máj. 25-én, vasárnap beszélgetésre hívták borossebesi olvasót a Nyugati Jelen szerkesztői.Kiderült, hogy Borossebesen hivatalos magyar nyelvű oktatás évtizedek óta nincs, a hetvenes évek közepéig létezett fakultatív oktatás, de ez is megszűnt. A jelenlévők egyhangúlag kijelentették: igénylik a magyar nyelvű oktatást, legalább a fakultatívat állítsák vissza. Balla Sándor református lelkész elmondta: a templomban ezt már kihirdette, de eredménytelenül, mert csak két szülő jelentkezett. Most viszont megígérte, személyesen meglátogatja a szóba jöhető magyar családokat, s rövid időn belül összeállít egy listát a gyermekekről. Balta János lapigazgató megígérte, hogy a lap támogatja a borossebesieket. Volt, aki a Duna Televízió adását hiányolta a kábelszolgáltatótól. Borossebesen körülbelül 100 magyar család él. Az elrománosodás megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ráadásul a közösségen belül sem teljes az egyetértés. /Irházi János: Egy igazi szórvány. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. június 6.

A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői kérték, a román parlament nyilvánítsa november 15-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Remek ötlet. Mi pedig kérhetjük az RMDSZ platformjait, a bejegyzendő Magyar Polgári Szövetséget, az SZKT-t, a SZET-et, mindenféle fórumot, ahol magyarul beszélnek, nyilvánítsák 2003-at a szórvány kihalása évének. Ha már a tulipán kettészakadt, s a szirmok egyik fele Tőkés László, a másik fele Markó Béla kezében ragadt, állapította meg Irházi János. Szerinte a fórumosok fő célja a belső anyaország területi autonómiája, a Székelyföld teljes függetlenségének elérése. De mi lesz a szórvánnyal? - kérdezte.A mi szórványbéli sajátos problémáink megoldására megvalósítható terv kellene, sürgette Irházi. /Irházi János: Szórvágy. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2003. június 30.

Az Aradi Magyar Gazdák Egyesülete (AMGE) jún. 27-én összehívta első találkozóját, amelyen részletesen ismertették célkitűzéseiket, lehetőségeiket. Kocsik József elnök elmondta, az egyesület egy tág szövetkezeti forma, amelyben mindenki maga, egyénileg dolgozik, ám a beszerzéstől a terményeladásig mindent közösen csinálnak. Sem az unió, sem a román Mezőgazdasági Minisztérium nem támogatja a félhektáros gazdákat. A "kicsik" kénytelenek társulni. A lényeg a gazdakörök elindulása, rajtuk keresztül a gazdák olcsóbb vetőmagot, támogatásokat kaphatnak. Az első lépéseket magyarországi cégek, egyetemek felé már megtették, együttműködési szerződéseket kötöttek. /Irházi János: Aradi Magyar Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2003. július 21.

Szakács Ferenc, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy nyelvvizsga tizenkettedik után csak magyarból van. Más nyelvből kizárólag magánúton vizsgázhat az illető, például Kolozsváron. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes szerint csökkentik a követelményeket a magyar iskolákban, de csak "ott, ahol ezek az európai szintnél magasabbak és feleslegesek". Szakács közölte, a Csikyben nem vitték lejjebb a színvonalat. Az oktatás színvonalát a tanárok döntik el, az osztályhoz mérten. Sok magyar gyereket román iskolába íratnak szüleik. Egyesek szerint azért, mert a román iskolákban ötödiktől második idegen nyelvet is tanulhatnak. A Csiky Gergely Iskolacsoport programja ezt nem engedi meg. A Csikyben csak úgy lehetne második idegen nyelvet oktatni, ha a két választott tantárgy ötödiktől megszűnne. /Irházi János: A Disputa margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. augusztus 8.

Az Egészségügyi Minisztérium aug. 6-i rendelete szerint a hónap első napjától (!) a külföldről csomagban érkező gyógyszereket kizárólag recept felmutatására adhatják ki a vám-postahivatalokban. A receptet a háziorvosnak kell kiállítania, hat hónapig érvényes. Szigorúan tilos az immunológiai gyógyszerek, a vér- és plazmakészítmények átadása a címzetteknek. Az intézkedés szükségességét a miniszter a kábítószerek behozatalának megfékezésével, a lakosság gyógyszeres kezelésének ellenőrzésével magyarázta. Beteg-szempontból a rendelet legérzékenyebb buktatója, hogy a háziorvos kizárólag azokat a gyógyszereket írhatja fel külföldi behozatalra, amelyek szerepelnek az országos hatóság listáján. Magyarán, egy Romániában forgalmazott gyógyszer, mondjuk svéd megfelelőjét, ha kint más néven fut (ami mindennapos gyakorlat), tilos behozni. Kérdés, mi történik azokkal a gyógyszercsomagokkal, amelyek az országos listán nem szereplő termékeket tartalmaznak, de már megérkeztek a postahivatalra. /Irházi János: Külföldi gyógyszercsomagok kiadása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2003. augusztus 16.

Aug. 15-én a szakemberek Aradon lebontották a Szabadság-szobor földbe öntött betonalapjának öntőformáit. Király András, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke elmondta: a munkálatok jól haladnak, minden eddigi munka határidőre elkészült. Minden jel arra mutat, hogy augusztus utolsó hetében az aradiak már a helyén láthatják a talapzat gránitköveit. /Irházi János: Kész a Szabadság-szobor betonalapja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2003. szeptember 11.

Bársony András magyar külügyi államtitkár szept. 8-án, a Kárpát-medencei magyarok médiatalálkozóján egyszerűen "levelezői állampolgároknak" titulálta a kettős állampolgárságot kérő külhoni magyarokat. Akik úgy képzelik, küldenek egy faxot Budapestre, s postafordultával kapják a magyar útlevelet, magyarázta az államtitkár. Fájó volt Bársony András arroganciával átitatott stílusa, állapította meg Irházi János, a lap munkatársa. Sajnos, Budapest egyszerűen képtelen kezelni a határon túli magyarság húsbavágó ügyeit- tette hozzá. A szabadkai magyar politikusok a lengyel példára hivatkoztak, ugyanis Varsó, kétoldalú megállapodás keretében, a napokban kiegyezett Kijevvel, hogy ingyen adja a beutazási vízumokat. Végül Kovács László külügyminiszter kiegyezett a déli szomszéddal a vízum ingyenességéről. Bántó, hogy Bársony András tudta, mi vár a kárpátaljai és vajdasági magyarokra, tehát már akár tavaly kötelezően léphettek volna ez ügyben. A szept. 8-i médiatalálkozón a külügyi államtitkár, a hallgatóság megdöbbenésére, azzal "vigasztalta" a vajdaságiaknál sokkal nyomorultabbul élő kárpátaljaiakat, hogy ott a magyar lakosság felének nincs útlevele, tehát: ugyan mibe üssék a beutazási vízumot? Ne várják Budapesttől, hogy útlevelet is vegyen nekik. /Irházi János: Sorompó és pofon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2003. szeptember 17.

Szabó Károly nem számolt be a vitáról, sem arról, hogy Kovács László kijelentését megcáfolták: nem igaz, hogy a szerb fél nem támogatja a kettős állampolgárságot.A Nyugati Jelen munkatársa megkérdezte, hogy Aradon a tanács szept. 16-i rendkívüli ülésén a Szabadság-szobor felállításának lefújása ellenére az RMDSZ tanácsosai miért szavaztak a kormánypárt mellett. Horváth Levente tanácsos elmondta: a napokban összeülnek, s megtárgyalják az SZDP-vel kötött protokollum felbontásának lehetőségét. /Irházi János: Az aradi RMDSZ a protokollum felbontását fontolgatja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

2003. szeptember 23.

Szept. 21-én a Nyugati Jelen munkatársai találkoztak csermői olvasóikkal. Csermő lakosai hiányolják a magyar közösségi életet. Szeretnének magyar előadást is látni, hisz tíz év is eltelt, amióta, Illyés Kinga jóvoltából, utoljára zengett magyar szó a színpadon. Csermőn is rohamléptekkel fogyatkozik a magyarság. A faluban a 137 katolikus hívő közül körülbelül ötvenen látogatják rendszeresen a miséket, míg a reformátusoknál a helyzet rosszabb, lévén csupán 45 egyháztagjuk. Pedig az egyház mindent megtesz a közösség összefogásáért. Kondor Erzsébet tiszteletes asszony kéthetente fakultatív magyar oktatásban részesíti a gyermekeket. Sok szó esett egy csermői magyar tanácsos szükségességéről. Az idősek olcsó pénzért eladják földjüket, mert képtelenek a földet megművelni. /Irházi János: Csermői olvasóinkkal találkoztunk. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. október 22.

Okt. 21-án Aradon negyedik alkalommal találkoztak a testvérvárosok /Gyula, Békéscsaba/ építészei, hogy megvitassák és véleményt cseréljenek szakterületük legfontosabb kérdéseiről. A központi téma az önkormányzatok szerepét taglalta a városkép kialakításában.- Arad városa 106 nemzeti kincsnek számító műemlék-épülettel rendelkezik, amelyből három - a vártemplom, a régi színház és a Preparandia - bármelyik pillanatban összeomolhat - jelezte Darida János tanácsos. Késik a főút műemlék-épületeinek teljes rehabilitációja, tette hozzá. /Irházi János:Arad-Gyula-Békéscsaba építésztanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2003. október 24.

Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2003. november 12.

A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2003. november 28.

Nov. 29-én tartja a Jelen Házban tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT-KT) az aradi csoport alakuló ülését. "Nem vagyunk politikai párt, nem az RMDSZ ellen alakultunk, nem vagyunk annak alternatívája. Egyetlen célunk a magyar autonómia megteremtése" - nyilatkozta Borbély Zsolt Attila, az EMNT-KT, valamint az aradi szervezőcsoport tagja. "El kell mondanom, hogy a tanács abból a meggyőződésből alakult, hogy magyar közösségünk hosszú távú megmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlen autonómiánk megteremtése. Úgy gondolom, úgy érezzük, hogy amíg a magyar sorsot nem mi magunk irányítjuk, saját érdekeink szerint, hanem bukaresti bürokraták írhatják felül még a helyi román közakaratot is, addig nincs reményünk arra, hogy megállítsuk drámai fogyatkozásunkat. Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethető össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitűzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövő évi választásokon, ők akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervező csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós. /Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998