udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Irsay Miklós

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. június 24.

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2006. január 11.

Kolozsváron is lesz egész napos kereskedelmi rádióadás, ha sikerül megvalósítania néhány kolozsvári magyar üzletembernek az erre vonatkozó tervét. Irsay Miklós, a Kopiernicus társtulajdonosa elmondta: a fontos kolozsvári magyar vállalkozókat tömörítő klub, az Euréka kezdeményezésére, még ebben az évben beindul a megyeszékhelyen a magyar nyelvű kereskedelmi rádióadó. Eddig több próbálkozás megfeneklett. /K. O.: Egész napos kereskedelmi rádióadás Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2006. november 14.

November 23-án reggel hat órakor indul a Paprika Rádió, az első, kizárólag magyar nyelvű adásokat sugárzó kereskedelmi rádió Kolozsváron. A nyolcvanas, kilencvenes évekbeli, illetve aktuális slágereket tűz műsorra a Paprika. Irsay Miklós, a rádiólétrehozó EURÉKA által megbízott projektmenedzser bizakodóan nyilatkozott az indulásról, kifejezve reményét, hogy a rádió a tervezett időpontban sugározni kezd. /Indul a Paprika Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2006. december 12.

A Paprika Rádiót mutatták be a múlt héten Kolozsváron, az RMDSZ belvárosi kerületében. A rádió részéről jelen volt Illés Márton, a Paprika Rádió szakmai irányítója, Irsay Miklós, a Paprika Rádió projektvezetője is. /Török Á. Rebeka: Paprikás találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Előzmény: November 23-án indult a Paprika Rádió, az első, kizárólag magyar nyelvű adásokat sugárzó kereskedelmi rádió Kolozsváron. /Indul a Paprika Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2006. december 21.

November 23-án csendült fel első ízben a Paprika Rádió, az első kolozsvári, huszonnégy órán át magyar nyelven sugárzó kereskedelmi adó. Irsay Miklós projektvezető elmondta, megható volt az a melegség és szeretet, amellyel a kolozsvári hallgatóság fogadta őket, özönlöttek a hívások és az sms-ek, de az elektronikus levelek is. – A Paprikát máris mintegy 30 ezren hallgatják, de a hallgatók száma növekszik. /(balázs): Tízezrek hallgatják a Paprika Rádiót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. március 22.

Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2007. október 27.

Nemrég ünnepelte egyéves születésnapját a tavaly beindult Paprika Rádió, a kolozsvári magyar nyelvű kereskedelmi rádió. Irsay Miklós, a Paprika Rádió társtulajdonosa elmondta, tavaly a rádiót nem csupán üzleti céllal alapították. Úgy érezték, hogy felelősségük egy szórakoztató, könnyű műfajú, kereskedelmi rádió létrehozása Kolozsváron. Az Euréka Társaság, kolozsvári magyar közép- és nagyvállalkozók egyesületének tagjai tartják fenn a rádiót. A mérleg idén szeptemberben fordult pozitívra, ekkortól számít nyereségesnek a rádió. Tíz hónap egy nagyon jó felfutási időnek számít egy kereskedelmi rádió szempontjából. Magyar zene nincs a többi rádióban, ezt a hiányt pótolják többek között. /D. I. : Sikeres évet zárt a Paprika Rádió. Beszélgetés Irsay Miklós társtulajdonossal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2008. január 17.

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. április 14.

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. április 30.

1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottak fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztották Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Az EMKE története megtalálható a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számában. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent összefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket is. 1992-től osztják ki az erdáélyi szellemi élet, közművelődés személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat. A 2007. évi EMKE-díjak: Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért, Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért, Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért, Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért, Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken, Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti, Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért, Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért, Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért, Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért. Életmű-díjban részesültek: Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért, Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért. /Szabó Zsolt: EMKE-díjak 2007. = Művelődés (Kolozsvár), 2008. április/

2008. augusztus 12.

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2008. augusztus 23.

Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezésével megüresedett városi tanácsosi helyre Kolozsváron Irsay Miklós került, aki augusztus 22-én letette az esküt. Emil Boc polgármester megköszönte Szenczi Biankának a városi tanácsban eddig kifejtett tevékenységét, majd üdvözölte Irsay Miklóst, aki a 2004–2008-as időszakban is betöltötte ezt a tisztséget. /Beiktatták Irsay Miklóst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998