udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: István Sándor

1994. november 26.

Nov. 26-án Kézdivásárhelyen a református temetőben felavatták az István Sándor által faragott kopjafát Kónya Béla István /1915-1958/ jogász, 1956-os mártír emlékére. /RMDSZ Tájékoztató 422. sz., nov. 29./

2000. július 15.

Júl. 2-12. között a kézdivásárhelyi Vigadó művelődési ház, a Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület és a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület Bereckben szervezte meg az immár hagyományos Hatvan-Kézdivásárhely olvasótábort. 1991 óta a tábornak felváltva hol Hatvan, hol erdélyi testvérvárosa, Kézdivásárhely ad otthont. Az olvasótábor programja rendkívül gazdag és változatos volt. A táborzáráskor az olvasótábor emlékére kopjaszerű oszlopot állítottak fel, melyet István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó készítette. /Olvasótábor Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

2000. október 10.

A hatvani Ratkó József és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület kapcsolatai immár egy évtizedre nyúlnak vissza. A magyarországi testvérváros közművelődési egyesületének tagjai évente ellátogatnak Erdélybe. A hatvaniak ellátogattak Csernátonba is és írásban is megerősítették a kapcsolatot a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület között. Az október 23-i nemzeti ünnepre küldöttséget hívtak meg Hatvanba, ekkor avatják fel István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó kilenc elemből álló kopjafacsoportját, amelyen Hatvan testvérvárosainak neve is szerepel. Kézdivásárhely, 23 000 lakos, 760 km - ez áll az egyik kopján. /(dévai): Csernátonban. Közművelődési egyesületek kézfogása. = Háromszék Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

2001. január 5.

Múlt év decemberében tartotta a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete (KMBE) közgyűlését. Az Egyesület az alakuló gyűlést 2000. jún. 25-én tartotta, hivatalos bejegyzésére szept. 27-én került sor. Megalakulása óta a KMBE több rendezvényt, könyvbemutatót szervezett. A KMBE jelenleg a Múzeumi Hírek második számának a szerkesztésével foglalkozik. Dimény Attila elnök bemutatta az egyesület címerét, amelyet István Sándor fafaragó készített el, majd az eltelt fél évről számolt be. A Bogdán család az Egyesületnek adományozott kb. 14 ezer üveglemezt, ezeket a közeljövőben létrehozandó fotómúzeum alapköveként fogják felhasználni. A gyűlésen a Bogdán-féle fotómúzeumról is szóltak. A Bogdán család házát egy magyarországi személy kívánja megvásárolni, majd - miután a tulajdonába kerül - az egyesület ügykezelésébe adná. /Üléseztek a múzeumbarátok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 5./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2007. május 12.

A Kelengye Egyesület kezdeményezésére május 28-án ünnepélyes keretek között, kézdivásárhelyi iskolák képviselőinek jelenlétében nyolc nagyméretű kopjafát avatnak fel a Nyergestetőn a háromszéki hősök emlékére, akik 1849. július 31-én és augusztus elsején Tuzson János őrnagy vezetése alatt megállították a számbeli fölényben lévő egyesült osztrák-orosz sereget. A csoportos emlékmű a tömegsír közelében áll majd, és a nyolc kopja egy-egy kézdivásárhelyi iskolát képvisel. A tanintézetek felkarolták István Sándor fafaragómester kezdeményezését, négy iskola tanulói pedig a kopjafák elkészítésében is segédkeznek. /Iochom István: Kopjafák a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2007. május 29.

Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2008. november 29.

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2009. október 14.

Régi adósságot törleszt Kézdivásárhely, amikor október 23-án ünnepélyes keretek között felavatják az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékművét, Vetró András szobrászművész alkotását. A céhes város egyetlen ‘56-os emlékműve a református temetőben levő kopjafa volt, melyet 1996-ban István Sándor fafaragó készített. /(Iochom): ‘56-os emlékmű Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998