udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gasparovic, Ivan

1994. szeptember 20.

Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke szívesen részt venne olyan háromoldalú találkozón, ahol Románia, Szlovákia és Jugoszlávia vezetői tárgyalnának a kisebbségi kérdésről, nyilatkozta. /Új Szó (Pozsony), szept. 20., ismerteti: Népszava, szept. 21./

1995. június 4.

Jún. 4-én Ivan Gasparovic parlamenti elnök vezetésével háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett a szlovák parlament küldöttsége. Elindulásuk előtt Gasparovic elmondta, hogy a megbeszélések során foglakozni kívánnak a nemzetiségi kérdéssel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1995. június 5.

Adrian Nastase és Ivan Gasparovic, a román, illetve szlovák házelnök méltatták a két ország közötti hagyományos jó kapcsolatokat, kiemelték a kisantant szerepét. Gasparovic kifejtette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlásra történő utalás nem jelenti az etnikai elvű területi autonómia és a kisebbség kollektív jogainak elismerését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1995. június 6.

Románia és Szlovákia egyaránt elutasítja a kisebbségek kollektív jogait, hangsúlyozta mindkét fél az Ivan Gasparovic parlamenti elnök által vezetett szlovák parlamenti küldöttség jún. 6-i bukaresti tárgyalásain. A vendégeket fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Gasparovic kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni az ET 1201-es ajánlásának 11. és 12. pontját, és ugyanezt az álláspontot tapasztalta a román félnél is. A két fél hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok mellett az etnikai alapú területi autonómiát is elutasítják. /Népszava, jún. 7./

2004. július 10.

Egyedülálló és az európai diplomáciában példátlan eset, hogy egy országnak a vele szomszédos baráti országban két éven át ne legyen nagykövete – írta a pozsonyi SME annak kapcsán, hogy az új szlovák államfő elutasítja az alkalmasnak ígérkező jelölt kinevezését. Még egy hónapja sincs, hogy Szlovákiában Ivan Gasparovic gyakorolja az államfői jogokat, ő nem mutat hajlandóságot a budapesti posztra jelölt Frantisek Devínsky kinevezésére. Úgy tudni, hogy Gasparovic hazafiasabb érzelmű szlovákot látna szívesebben a budapesti székben. A pozsonyi Új Szóban Tóth Mihály arra utal, hogy a jelöltek sorából már korábban többen kibuktak, ami egy "kissé cinikus szlovák politikus" szerint azért történhetett, mert a jelöltek tudtak magyarul. Megjegyzi, hogy "nemzetibb szlovák körökben a magyarul nem tudás a jólneveltség egyik kritériuma". /Külföldi hírek. A magyarul nem tudás a jólneveltség kritériuma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2005. január 18.

Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai – derült ki január 17-én Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után. Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Durinda szerint Gyurcsány „csak látszólag” címezte a határon túlra felvetéseit. „Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó”. Ivan Gasparovic államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: „Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyőződésem szerint ilyesmi nem történhet meg”, annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfő hatásköre. Pavol Hrusovsky házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetőségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfő megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát. /Pozsony az autonómia minden lehetséges formáját elveti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2005. november 9.

Traian Basescu államfő Szlovákiába látogatott. November 8-án Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részéről titkos CIA-börtönök létesítésére. Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést. /Basescu Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2005. december 9.

Kétnapos hivatalos szlovákiai látogatást tett Sólyom László magyar köztársasági elnök, december 8-án vendéglátójával, Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott megbeszélést. Sólyom hangsúlyozta: nem véletlenül utazott Szlovákiába, s maga választotta külföldi úti céljai közül – Bécs után – másodiknak Pozsonyt, mert Szlovákiát tartja a második legfontosabb célországnak. Szlovák partnerét emlékeztette arra, hogy a ,,magyar alkotmány eleve kollektív jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek”. Pozsony továbbra is ódzkodik attól, hogy több vizet juttasson a Szigetköz vízellátását biztosító régi Dunába, Budapest pedig semmiképpen sem tartja elképzelhetőnek, hogy bármilyen dunai duzzasztót építsen Magyarország területén. Sólyom László Pozsony egyetlen magyar iskoláját, a Duna utcai alapiskolát és gimnáziumot látogatta meg, ahol jelenleg 500 magyar fiatal tanul, bár csupán töredékük pozsonyi, döntő többségük Pozsony 150 kilométernyire kiterjedő magyar vonzáskörzetéből származik. Szlovák újságírói kérdésre válaszolva Sólyom kijelentette: ha a kettős állampolgárság kérdésében ismét népszavazásra kerülne sor Magyar­országon, akkor azt nem támogatná, mert szerinte nyilván ismét nem sikerülne világosan tisztázni és megfogalmazni a referendum céljait, s az megint nem a kettős állampolgárságról, hanem valami másról szólna. A pozsonyi Pravda december 8-i számában exkluzív interjú jelent meg a magyar államfővel. Az Antall József egykori, tizenötmillió magyarról szóló kijelentésére emlékeztetve a lap megkérdezte Sólyom Lászlótól: ,,Ön hány magyarnak az elnöke? Tízmillió magyar állampolgáré-e vagy tizenötmillió magyar nemzethez tartozó emberé”? Válaszában a magyar államfő emlékeztetett arra a körülményre, hogy Antall József emlékezetes mondatának idézésekor gyakran kimarad egy fontos szó: az, hogy ,,lélekben”. Antall ugyanis annak idején így fogalmazott: ,,Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Sólyom értelmezése szerint a néhai kormányfő ezzel ,,csupán azt fejezte ki, amit a magyar alkotmány is tartalmaz”, ,,és ami őt is kötelezi” – mondta, és kifejtette: ,,A Magyar Köztársaság elnöke vagyok, értelemszerűen a határon belül élő magyar állampolgárok elnöke. Közjogi státusom tehát egyértelmű. Azonban az alkotmány egyszersmind arra is kötelez, hogy a határon túli magyarok iránt is felelősséget érezzek. Ezt a felelősséget át is érzem. Látogatásom során szlovák kollégámnak is örömmel kifejtem, hogy ez a felelősségérzet a két ország kapcsolatában inkább pozitív tényezőként értelmezendő, semmint, hogy bármilyen bizalmatlanságot, aggodalmat indokolna” – mondta a pozsonyi Pravdának a magyar államfő. /Átérzi a felelősséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

2006. július 1.

Ivan Gasparovic államfő biztosította Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, hogy az új szlovák kormány várható intézkedései nyomán nem fordul rosszabbra a szlovákiai kisebbségek jogállása. Az új szlovák kormányból kimaradó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, a leköszönő szlovák parlament elnöke kifejezte nyugtalanságát az államfő előtt, mert Robert Fico rövidesen felálló kormányában az ismét parlamenti és kormányzati szerephez jutott Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapja az oktatási minisztériumot. A tárca élén 1994 és 1998 között hasonlóképpen az (akkor Vladimír Meciar kormányához tartozó) SNS embere, Eva Slavkovská állt, s – Bugár szavai szerint – „amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehetett tenni, azt ő tönkre is tette”. /Bugár a magyar oktatás jövője miatt aggódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2007. augusztus 23.

A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2007. szeptember 24.

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2007. november 14.

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2008. szeptember 15.

A legmagasabb politikai szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában, a szlovák kormány pedig továbbra sem határolódik el ettől, jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök szeptember 13-án a szlovákiai Pöstyénben. Sólyom László szerint a legutóbbi, a magyar nyelvhasználat ellenzését mutató felmérés eredménye is más lett volna, ha a legmagasabb politika szintjén nem lenne kifejezett magyarellenesség Szlovákiában. "Amit hiányolok, hogy kormányzati szinten ettől soha el nem határolódtak" – mondta az államfő a V4-es csoport államfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezleten. Nagyon sajnálatos, hogy a Szlovák Nemzeti Párt – főleg a pártelnök, Ján Slota – nyilatkozatai kétheti, havi rendszerességgel követik egymást, amelyek mind az itteni magyar közösséget, mind pedig Magyarországot sértik – hangsúlyozta Sólyom László. Ivan Gasparovic szlovák államfő úgy vélte: a két ország kapcsolata egyáltalán nem rossz, persze vannak olyan problémák, amelyek időről időre felszínre kerülnek. Sólyom László két napon belül másodszor értékelte a szlovák–magyar. A köztársasági elnök szeptember 12-én arról beszélt, hogy tűrhetetlen a szlovák oktatási miniszter magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentése. Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva a szlovák oktatási miniszter a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Sólyom László: a legmagasabb szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2008. szeptember 22.

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen tett magyar államfői látogatásnak kifejezetten figyelemfelkeltő célja volt, itt végezte tanulmányait a két évvel ezelőtt brutálisan bántalmazott Malina Hedvig. A példátlan szlovákiai nacionalista kurzus középpontjában az a Ján Slota áll, akivel kormányzati-politikai közösséget vállalt Robert Fico, a kisebbségi kérdés rendezésében Európát többször is kioktató szlovák kormányfő. Aggasztó, hogy egy szlovákiai felmérés szerint húsz év alatti fiatalok több mint hatvan százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar nyelvhasználatnak nincs helye a nyilvánosság előtt. Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a törvényhozásban jelentette ki: „van abban valami logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak”. Erre reagált élesen Sólyom László magyar köztársasági elnök a visegrádi együttműködés államfői csúcsán: „Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él, hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk, alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak. ” A magyar köztársasági elnök név szerint bírálta Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét rendszeres és durva magyarellenes kijelentéseiért és nehezményezte, hogy a pozsonyi kormány nem hajlandó elhatárolódni az ultra-nacionalista politikus féktelen kijelentéseitől. Sólyom egyetértett Ivan Gasparovic szlovák államfővel abban, hogy a szlovákiai magyarok lojalitással tartoznak a szlovák állam iránt, de kollégájával vitatkozva hangsúlyozta, hogy az „államnak meg kell tanulnia magyarul ott, ahol magyarok élnek”. /Lokodi Imre: Szlovák–magyar: probléma nincs, csak vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. febr. 13./

2008. október 23.

Nem hajlandó pontosítani a pozsonyi államfői hivatal, honnan vette Ivan Gasparovic szlovák elnök azt, hogy Szlovákiában nem 520 ezer, csupán 300 ezer magyar él. A pozsonyi Új Szó Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”. Gasparovic kijelentette, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatás intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora reagált erre: „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. Az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, ugyanis a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek. Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A kormánypárti 168 Óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással. ” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem. /Elveszett felvidéki magyarok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2008. november 4.

A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) visszautasítja azokat a vádakat, miszerint politikai üggyé alakította a november 1-jén a dunaszerdahelyi DAC-Slovan futballmérkőzésen történteket. Csáky Pál pártelnök úgy véli, az ügyből Ivan Gasparovic államfő, Dusan Caplovic kisebbségekért is felelős kormányalelnök és Robert Kalinák belügyminiszter kreált politikai kérdést. Caplovic-csal kapcsolatban Csáky azt is megjegyezte: Az a benyomásom, nem a nemzetiségi kisebbségek miniszterelnök-helyettese, hanem a kisebbségek elleni kormányalelnök. Az MKP a parlamentben interpellálni fogja a belügyminisztert. „Látni akarjuk azokat a bizonyítékokat, hogy a rendőröket ebben a szektorban megtámadták” – mondta Csáky. Csáky figyelmeztetett, hogy a beavatkozó rendőröknél viperáknak nevezett vasrudak voltak, márpedig azok használata az egész Európai Unióban tilos. Csáky szerint a rendőrök fellépése indokolatlan volt, így például olyan embereket vertek, akik a földön feküdtek. /Csáky: A szlovák vezetés kreált politikai ügyet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2008. november 13.

Nem vár áttörést a szlovák-magyar viszonyban a november 15-i Gyurcsány Ferenc – Robert Fico találkozótól a Magyar Koalíció Pártja (MKP), de örömmel vették, hogy a magyar miniszterelnök rugalmasan kezelte az MKP kérését – mondta Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke. Elsősorban a szlovák kormánypolitikának kell egyfajta önvizsgálat nyomán valamiféle önkritikára is elszánnia magát – fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke. Sólyom László magyar köztársasági elnök is hamarosan kialakítja álláspontját Ivan Gasparovic szlovák államfő javaslatával kapcsolatban. A magyar államfő részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken, a szlovák államfő átadott egy dokumentumot Varsóban Sólyom Lászlónak, aki ezt tanulmányozni fogja. A pozsonyi Új Szó november 12-i számában Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg arra törekszik, „hogy a felelősség rá eső részét elsumákolja”. A politológus emlékeztet: Ficónak eddig is az volt a stratégiája, hogy kimagyarázza azt, amit saját kormánya csinál. /Gurcsány–Fico: nem várnak áttörést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2008. november 17.

Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2008. december 8.

„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2008. december 20.

Eleget tett Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Ján Slota kérésének, és nem írta alá a közoktatási törvény módosítását, mely szerint a tankönyvekben először magyarul, majd zárójelben szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket. Ez annyit jelent, hogy a közoktatási törvény visszakerül a parlamentbe, és legalább 76 szavazat kell az érvénybe lépéséhez. A legnagyobb szlovák ellenzéki párt a törvény szavazásakor az ellenzékkel voksolt, így akkor több mint 100 szavazatot kapott. A törvénymódosítási javaslatot a Magyar Koalíció Pártjának két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. /Nem kaptak szabad utat a magyar földrajzi nevek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2009. február 3.

Február 2-án Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök Tóth János professzort kinevezte a révkomáromi Selye János Egyetem új rektorává. A megbízatás négy évre szól. Tóth Jánost, a tanárképző kar matematika tanszékének professzorát a révkomáromi magyar tannyelvű egyetem szenátusa november végén választotta meg a rektori tisztségre. /Tóth János az új rektor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2009. április 7.

Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. július 20.

Hiába tiltakoztak a magyarok otthon és külföldön, a szlovák államfő kihirdette a nyelvtörvény módosítását. A felvidéki magyarság jogait súlyosan korlátozó jogszabály ellen az egyetlen lehetőség Brüsszel, de kérdéses, hogy az uniós fórumok képesek és készek-e konkrét ellenlépéseket tenni az ügyben. Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-án aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A törvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él, a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a nemrég megalakult Híd szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az MKP tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Jerzy Buzek szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Bírálta a törvényt a német néppárti Michael Gahler is, aki szerint „Szlovákia megszegi az EU-ban elfogadott standardokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvek kiterjedt használatáról rendelkeznek”. A német képviselő – aki az EP külügyi bizottságának alelnökeként nyilatkozott – hozzátette, hogy amennyiben a törvény életbe lép, Szlovákia „lejáratja magát” és „visszatér a totalitarizmushoz”. Brüsszel óvatosságát mutatja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalás is. A magyar és a német kisebbség kollektív bűnösségének elvére alapozó jogszabályokat megerősítő, 2007. szeptemberi parlamenti határozatot a Bizottság elintézte azzal, hogy a dekrétumok már nem alkalmazhatók, mivel az azokban szereplő határidők lejártak. /Sz. L. : Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2009. július 21.

A szlovák nyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatot írt alá a négy, frakcióval rendelkező magyar párt július 20-án a parlamentben. A kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó, sőt, bizonyos esetekben büntető törvényt Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-én írta alá. „A szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosítása összeegyeztethetetlen a jószomszédi viszonnyal, a szlovák–magyar alapszerződéssel és a nemzetközi egyezményekkel” – egyebek között ezt tartalmazza a nyilatkozat. A dokumentum felhívja a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a diszkriminatív rendelkezéseket még a törvény szeptember 1-jei hatályba lépése előtt. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Négy párt a szlovák nyelvtörvény ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. augusztus 20.

„Diplomácia provokációnak tartom, hogy Sólyom László magyar elnök éppen augusztus 21-én látogat Dél-Szlovákiába, azon a napon, amikor Szlovákia területének megszállására emlékezünk. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Köztársaság feje a volt Varsói Szerződés megszálló csapatai és a magyar tankok nyomdokain indult el, amelyek lőtték lakosságunkat, és elnyomták a demokráciát területünkön” – olvasható a nyilatkozatban, amelyet Juraj Horváth, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke adott ki Pozsonyban. „Különösen negatív a magyar elnök barangolásában, hogy méltatlanul bepiszkítja István magyar király emlékét” – állította Juraj Horváth, aki szerint Sólyom a látogatás indoklásakor durván visszaélt Szent István nevével. Ivan Gasparovic szlovák államfő magyar partnere révkomáromi látogatását „meggondolatlan döntésnek” tartja. Azt állította, számára ez nem meglepetés, mert Sólyom „szívesen portyázik” a volt történelmi Magyarország utódállamaiban. Megjegyezte: a révkomáromi szoboravatásra ő nem kapott meghívást. Ha kapott volna, csak azzal a feltétellel ment volna el, hogy a város méltó helyet talál a Cirill és Metód-szoborcsoportnak, amelyet a két államfő közösen avathatott volna fel. /Sólyom László provokál? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2009. augusztus 21.

A Külügyminisztérium meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi látogatását – közölte a külügyi tárca az MTI-vel. A magyar államfő augusztus 21-én látogat Révkomáromba, ahol ünnepélyesen felavatják Szent István szobrát. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette. A három legfőbb szlovák közjogi méltóság a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette a magyar államfő tervezett révkomáromi látogatását. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák–magyar viszony rosszabbodását is. Közölték továbbá, a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő Révkomáromban részt vesz Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat visszautasította. A Sme című liberális pozsonyi lap szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye. /Budapestet meglepte Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2009. augusztus 22.

Szlovákia nem engedi be területére Sólyom Lászlót – jelentette be Robert Fico miniszterelnök rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén augusztus 21-én délután. A szlovák miniszterelnök szerint a határon figyelmeztetni fogják a magyar államfőt a diplomáciai jegyzékre, hogy szlovákiai látogatása nem kívánatos. Ha Sólyom mégis Révkomáromba látogat, Szlovákia azt durva provokációnak fogja tekinteni. Fico bejelentését követően Sólyom László úgy döntött: mégse megy át Szlovákiába augusztus 21-én, hanem a határ magyar oldalán ad majd nyilatkozatot. Az eredeti tervek szerint a magyar köztársasági elnök részt vett volna Révkomáromban a közadakozásból állított Szent István-szobor avatásán. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette a szlovák hatóságoknál és meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja a tervezett látogatást. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök augusztus 19-én kiadott közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért. Közölték: a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. Augusztus 21-én van ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. /Nemkívánatos Sólyom szlovákiai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2009. augusztus 31.

A szlovák és a magyar miniszterelnök Budapesten vagy akár más helyszínen már szeptember első felében találkozhat egymással – erről egyeztetett augusztus 30-án a szlovéniai Bledben a két ország külügyminisztere, Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jön létre, és Robert Fico szlovák miniszterelnök késznek mondta magát arra, hogy bárhol és bármikor találkozzék magyar partnerével. Bajnai Gordon magyar kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony. A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen – mondta Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. „Ezek a módosítások nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is“ – mondta az alpolgármester. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem kell Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását – mondta Marek Trubac elnöki szóvivő. Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, amely miatt elégtételt kell kapnia. Pozitívan fogadta viszont a szlovák fél Kumin Ferenc azon felvetését, hogy Sólyom László és Ivan Gasparovic a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is. Némán koszorúzott Révkomáromban augusztus 29-én a Jobbik a nemrégiben felavatott Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik a beszédek megtartását és a zászlók felmutatását. A szlovák hatóságok nem akadályozták a megemlékezést. A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon. /Szlovák–magyar csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2009. október 19.

A nemzeti kisebbségekről, kétoldalú együttműködésről, a gazdasági válságról tárgyalt egyebek között Bukarestben Traian Basescu román és Ivan Gasparovic szlovák államfő. Gasparovic október 16-án kezdődött romániai látogatása alkalmából először Basescuval folytatott megbeszéléseket. Ezt követően elmondta, hogy a tanácskozás során részletesen beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is, de sem ő, sem Basescu nem közölt részleteket erről. A szlovák államfő a tervek szerint ellátogat Arad és Bihar megyébe, és részt vesz az ott élő romániai szlovák kisebbség több kulturális rendezvényén, valamint találkozik Nagyszalontán a helyi szlovák tiszteletbeli konzullal. Basescu kijelentette, hogy a mostani találkozó erősíti a két ország „kiváló politikai és gazdasági kapcsolatait”. /A nemzeti kisebbségekről is tárgyalt Basescu és Gasparovic. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2009. október 19.

Ivan Gasparovic szlovák államfő Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátust látogatta meg. Ezt megelőzően Bukarestben Traian Basescu román államfővel tárgyalt. A tanácskozás során beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A rendőrségre vitték október 17-én Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic ottani látogatása idején. Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal. Kilencen utaztak három gépkocsival Nagyváradról Nagyszalontára. „Leparkolásunk után tíz perccel megjelent mellettünk egy civil ruhás rendőr és egy csendőr. Azt mondták, fáradjunk be az őrsre, de nem mondták meg, hogy miért. Odabent külön-külön terembe vittek, s nyilatkozatot kértek arról, mit keresünk Nagyszalontán. Két órán keresztül tartottak bent, s a végén azt mondták: azért kísértek be, mert a város mellett valaki elgázolt az autójával egy biciklistát, s gyanúsak voltunk” – magyarázta Lovassy. Valójában baleset nem történt, ez csak ürügy volt a feltartóztatásukra, vélekedett. Lovassy. /Cs. P. T. : Gasparovic-vizit áldozatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998