udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jáki Sándor Teodóz

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. augusztus 15.

Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./

1993. augusztus 15.

A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./

1996. március 6.

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. november 5.

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

1999. március 23.

Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2001. március 10.

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2001. április 21.

Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/

2002. május 17.

Mirk László Az ember ott a legfájóbb magyar című csángó-antológiáját mutatták be Budapesten. A szerző elmondta, hogy évekig kutatott e versek után székelyföldi és anyaországi könyvtárakban. A bemutatón jelen volt a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület számos tagja, ott volt Domokos Pál Péter lánya, jelen volt Demse Márton somoskai születésű népi költő, valamint a lábnyiki születésű dr. Laczkó Mihály nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia volt tanára. Demse Márton olvasott fel verseiből, szólt keserűségeiről, Laczkó Mihály pedig moldvai csángó balladákat adott elő. Rá egy napra Győrben mutatták be a könyvet. Jáki Teodóz bencés szerzetes, gimnáziumi énektanár csángó népdalokat és balladákat adott elő, a jelenleg Magyarországon orvostanhallgató Timpu Tatiana is fellépett a rendezvényen. Tatiana ma már több, csángó népzenét játszó együttes elismert szólistája, sikeres fellépéseket tudhat maga mögött Európa-szerte. Pünkösd vasárnapja hajnalán olyan csodálattal nézik a moldvai csángómagyarokat, akik Csíksomlyóban, a Kissomlyó hegyén áhítattal várják a napfelkeltét. /Sarány István: Csángókról, csángók közt Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2003. november 11.

Nov. 8-án, az egri Petrás Incze János Kulturális Egyesület emléktáblát helyezett el Egerben a Hittudományi Főiskola falán a néhai klézsei minorita áldozár, neves népköltészeti gyűjtő emlékére, aki ebben az intézetben végezte tanulmányait, ott szentelték pappá 1836-ban. Az emlékünnepségre Petrás Incze János születésének 190. évfordulója alkalmából került sor. Az 1813-ban Forrófalván született szerzetes előbb Pusztinán volt segédlelkész, majd plébános Klézsén, 1886. szept. 6-án bekövetkezett haláláig, amikor rablógyilkosság áldozata lett. Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka buzdította a népköltészeti gyűjtőmunkára. 1842-től kezdődően közölte moldvai csángó ballada- és népdalgyűjtéseit különböző magyarországi folyóiratokban; gyűjtőmunkájának gyümölcsét egészében Domokos Pál Péter és Rajeczki Benjamin tette közzé három kötetben, Csángó népzene címmel, 1956-61 között. Domokos Pál Péter e szavakkal méltatta személyiségét: "...a moldvai életnek legrokonszenvesebb, legkedveltebb és legtevékenyebb papja, valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikaíró, Petrás Mihály kántornak egyenes leszármazottja". A bronz dombormű Csoma Gergely szobrászművész munkája. A Petrás Incze János portréja melletti szöveg hirdeti az arra járónak: "Petrás Incze János emlékére. 1813 Forrófalva - Megölték 86-ban Klézsén. Moldvai csángómagyar minorita pap. Ő volt az első csángó népdalgyűjtő, aki a papi szemináriumban fejezte be tanulmányait 1836-ban. Állíttatta a Petrás Incze János Kulturális Egyesület." A néhai pap és tudós emlékét dr. Csizmadia István, az Egri Érseki Hittudományi Főiskola rektora és Mag Lászlóné, a Petrás Incze János Kulturális Egyesület elnöke idézte meg a szép számmal összegyűlt hallgatóság előtt. Az eseményen közreműködött a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és Petrás Mária, Magyarországon élő csángó keramikusművész és népdalénekes. A városháza dísztermében tudományos üléssel tisztelegtek a népdalgyűjtő emléke előtt. Az ülésen dr. Kartal Ernő, a minorita rend magyarországi tartományfőnöke a szerzetesközösség múltját elevenítette fel; Halász Péter néprajzkutató, a budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület titkára előadása Petrás Incze János életútját elevenítette fel, Harangozó Imre néprajzkutató pedig a róla őrzött emlékeket idézte meg. Domokos Mária zenetörténész, "a csángók apostola", néhai Domokos Pál Péter leánya a csángó népzenekutatás történetéről tartott előadást; Jáki Sándor Teodóz bencés tanár, a Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület elnöke, aki az utóbbi negyedszázadban nyolcvan alkalommal járt Csángóföldön, az ott még ma is megőrzött népénekekről beszélt a hallgatóságnak. Az ünnepségre romániai előadókat is meghívtak: dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi oktató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a csángómagyarok múltjáról és mai helyzetükről, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke pedig a moldvai magyar nemzeti közösségnek az anyanyelv megőrzéséért vívott küzdelméről tartott előadást. Petrás Mária keramikusművész Csángó passió című kiállítását tekinthették meg a látogatók. Az emlékünnepség részeként rendezett csángó népköltészeti elődáson Petrás Mária, Tampu Tatjána, a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és helybeli együttesek adtak ízelítőt a csángó népköltészet értékeiből, ma is élő hagyományaiból. Este a Megyei Művelődési Központban csángó táncházat szerveztek. /Máriás József: Csángó ünnep Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2003. november 28.

A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2003. december 7.

Jáki Teodóz, a neves bencés népzenekutató Csángókról, igaz tudósítások /Való Világ Alapítvány Kiadó, Budapest/ című könyvében vallotta: "Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén, és lehetőség szerint mindig elmentem az ottani temetőbe. Megálltam a zárt temetőkápolna előtt, mert oda belépnem eddig csak egyszer sikerült, és ősi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. Azt hallottam ugyanis, hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert, a csángómagyarok ügyének igaz tudósítóját. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlőjének falán 1994-ben. Lefényképeztem. A következő évben már hiába kerestem ugyanott. Levették. Talán bizony hibás voltam abban, hogy lefényképeztem?" Jáki könyvében a csángómagyar életet mutatta be. Kiemelte a papi, a szerzetesi és szerzetesnői hivatások magas számát, a gyermekáldás vállalását és a szentáldozások magas számát, az világviszonylatban is példamutató. Jáki Teodóz idézte Benda Kálmán történészprofesszort: "Végül mi volt tehát az, ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idők elnyomó, beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk, hogy ez a katolikus vallásuk volt. A katolikus vallás, amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot, amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérő kultúrájukat, és lehetővé tette, hogy megőrizzék hagyományaikat. Mindez azonban nem lett volna lehetséges, ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat, hogy magyar akar maradni." /Udvarhelyi Olivér: Csángókról, igaz tudósítások. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

2005. július 4.

Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé, Mária-zarándokhellyé dr. Jakubinyi György római katolikus érseke. Július 2-án tizenharmadik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi búcsút. Az előző napon Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai Pusztináról érkezett, közel ötven csángómagyar zarándokot. Másnap a kegytemplomban szentmisét celebráltak, majd a házigazda plébános fogadta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Idén is közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara. Szentbeszédet Kovács Gábor kovásznai esperes-plébános mon­dott. Július 3-án szentbeszédet mondott dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár, aki itt ünnepelte 76. születésnapját. Bálint Lajos ny. érsek is Futásfalvára látogatott. /Iochom István: Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2005. október 7.

Donkóné Simon Judit magyar szakos tanárnő Érden a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában. A városban jórészt neki köszönhetően, Erdély nem csupán egy távoli földrajzi térség, hanem a magyar szellemi építkezés, tudatformálás közvetlen élményanyaga. Az általa vezetett Erdélyi Kör tagjaival egy évtizede tartott erdélyi honismereti barangolások közösséget teremtettek. Bebarangolták Erdélyt, eljutottak a moldvai csángók földjére is. Két szép nyomdai kivitelben megjelentetett kiadvány – Erdélyi honismereti barangolás Nagyváradtól a Hargitáig; Erdélyi honismereti barangolás Szatmártól Aradig – jelzi azt az útvonalat, amelyet az utóbbi években bejártak. Ez a közösség gyűlt egybe baráti találkozóra október 1-jén Budapesten a Magyarok Házában. A találkozó vendége volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes-tanár, aki az utóbbi harminc év során százegyszer járt Erdélyben és nyolcvanegyszer a csángók közt, Moldvában. Élményeinek töredékét közölte az immár harmadik kiadást megért Csángókról, igaz tudósítások című könyvében. Vele tartott dr. Cs. Varga István, az ELTE Tanárképző Főiskolájának tanára, aki 2002 nyarán, az atya kíséretében, maga is ellátogatott Erdélybe és Moldvába. Az Erdélyben és Csángóföldön tett szellemi utazás tanulságait Rokonföldön című könyvében osztotta meg az olvasókkal. Jáki szerint a háromszázezres csángóság egyharmada elvesztette magyar nyelvét és identitását, harmadrésze hűen őrzi azt, harmadrésze válaszúton van – rajtunk is múlik, hogy merre billen a mérleg nyelve. A hetvenhatodik életévét betöltött bencés szerzetes útjai során több ezer vallásos népéneket jegyzett le. A rendezvényen jelen volt a Budapesten tanuló Iancu Laura magyarfalui csángó költőnő /Pár csángó szó című kötetét a Hargita Kiadóhivatal jelentette meg 2004-ben/, aki bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete kiadásában megjelentetett Magyarfalui emlékek című fotódokumentum-kötetét. A találkozóra elhozott CD-ken csángó gyermekek énekelnek – a lemezeket téglajegyekként árusítják a Böjte Csaba által megálmodott Béke Királynője moldvai csángó magyar iskolaközpont javára. A találkozón felidézték Hajdó István gyergyói főesperesnek az idei csíksomlyói búcsún elhangzott prédikációját, amelyet a budapesti Trezor Kiadó ez év nyarán kiadott Régi új retorika. A szóképek és a szónoki beszéd című kötetében Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-én A történelem egy nemzetbe rendezett minket… címmel elhangzott beszédével együtt. /Máriás József: Baráti találkozó – Erdély bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2006. április 7.

Szerte a Kárpát-medencében egymást érik az ünnepségek: betöltötte nyolcvanadik életévét Kallós Zoltán, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitánya, írta Halász Péter. Március 29-én, Budapesten, két helyszínen /a Budai Vigadóban, majd a Magyar Kultúra Alapítvány székházában/, másnap Székesfehérváron ünnepelték a jeles folkloristát. A Hagyományok Háza, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyar Művelődési Intézet közös rendezvényén Jáki Sándor Teodóz atya, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet. Kallós Zoltán tudományos munkásságát Olsvai Imre népzenekutató, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa méltatta. Kallós Moldvában gyűjtött szentes énekekből és imádságokból készült CD-t a szerkesztő, Pávai István népzenekutató mutatta be. Kallós Zoltán hallatlanul nehéz feltételek között gyűjtötte a hatalmas folklóranyagot, évtizedeken keresztül intézményi háttér és anyagi támogatás nélkül, megélhetési gondok között, folyamatos politikai zaklatásnak kitéve. Halász Péter Kallós Zoltánnal először negyven esztendővel ezelőtt, 1966 nyarán találkozott, amikor első moldvai útjára indult. Kallós akkor már túl volt élete első nagy meghurcoltatásán, s nem gondolta, hogy még vár rá egy annál is elszántabb üldöztetés. /Halász Péter: „Le van az életem zárva / Móduvának ládájába…” Budapesten is köszöntötték a nyolcvanesztendős Kallós Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

2007. január 23.

Határon túli magyar művészek mutatkoznak be több mint két héten át Győrött – közölte Tóth Tímea, a szervező Harmónia Művészeti Központ Kht. munkatársa. A február 6-ig tartó seregszemle – amelyet ezúttal ötödik alkalommal rendeznek meg – lehetőséget biztosít az anyaországi magyaroknak arra, hogy ízelítőt kapjanak a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi művészeti életből, a határon túli magyar művészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. A rendezvényt a fesztivál fővédnöke, Duray Miklós felvidéki politikus, közíró nyitotta meg. A magyar kultúra napján, január 22-én a dunaszegi Rezeda népzenei együttes mutatta be legújabb albumát. Duma István András moldvai csángó író Csángó mitológia /Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005/ című kötetét ismerteti január 23-án. Három nappal később Kóka Rozália mesemondó szórakoztatja a gyermekeket, s aznap moldvai táncház is lesz, ahol a talpalávalót a Cserefa együttes szolgáltatja. A programot Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes tanár csángókról szóló előadása zárja. A fesztivált kiállítás is kíséri, amelyen erdélyi és újvidéki fotóművészek mutatkoznak be. /Határon túli magyar összművészeti fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2007. március 21.

Jáki Sándor Teodóz csángókutató győri bencés tanár, Domokos Pál Péter tanítványa Futásfalván mondott szentbeszédet. A moldvai csángókról írt könyvének (Csángókról, igaz tudósítások, Győr, 2006) ötödik kiadása alkalmával köszöntötte őt a vidék papsága. Jáki Teodóz hetvennyolcadik évében jár, jelenleg gimnáziumi tanár Győrben. Tizenöt éve minden Mária-ünnepen jelen van Futásfalván. Jáki Teodóz /sz. Győr, 1929/ a Hittudományi Főiskola mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének-zenetanári diplomát is szerzett. Egyházi énekek gyűjtése révén a most nyolcvanhatodszor látogatta meg a moldvai csángómagyarokat, ez a százkilencedik erdélyi útja, Futásfalvára, az új Mária-zarándokhelyre, nagy szeretettel látogat el. Futásfalván otthon érzi magát. Bálint Lajos, 1991-től Erdély első érseke futásfalvi plébános korában (1962-1968) a templom tornyában találta meg Szűz Mária 223 cm magas, műkincs értékű szobrát, ami csak négy centiméterrel alacsonyabb, mint a csíksomlyói szobor. 2002 óta évente kiadták Magyarországon Jáki atya könyvét. /Csángókról, igaz tudósítások/. Ő a budapesti Lakatos Demeter Egyesület elnöke. Egy CD-n is megjelent Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít című munkája. A ma élő háromszázezer csángóból már csak százezer tud gyönyörű szépen beszélni ősi magyar dialektusban. A román katolikusoknak a húszas-harmincas évekig nem voltak román nyelvű énekeik, akkor lefordították a magyar népi énekeket. /Kisgyörgy Zoltán: A nyolcvanhatodik moldvai út után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

2008. április 21.

Csángó kisdiákok alkotásaikat hozták el Pusztináról, illetve Frumószáról Sepsiszentgyörgyre, a Míves Házban április 19-én volt a kiállításuk, felléptek dallal, tánccal is. Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes köszönetét fejezte ki azoknak a székelyföldi pedagógusoknak, akik vállalták, hogy Csángóföldre költöznek, és magyarul írni-olvasni tanítják az ottani gyermekeket. Most tizenkilenc falu iskolájában van magyaroktatás. Jelen volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes, aki eddig nyolcvannyolc alkalommal járt néprajzi gyűjtőúton Moldvában. A csángó gyermekek kiállítását a szeptember óta Pusztinán oktató Vajda Éva sepsiszentgyörgyi magyartanár szervezte. /Mózes László: Képeslap Csángóföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2008. december 8.

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2008. december 27.

Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2009. július 3.

Július 2-án Futásfalván a kegyhelyen Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagy búcsút tartottak. Sok településről, több moldvai csángómagyar faluból, valamint a határon túlról érkeztek zarándokok. A népviseletbe öltözött csángómagyarok szokás szerint egy nappal a búcsús szentmise előtt dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár vezetésével érkeztek Futásfalvára. Az ünnepi szentmise a kegytemplom kertjében, szabadtéri oltárnál kezdődött. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek a környékbeli papság részvételével celebrálta. Tizenhetedik alkalommal működött közre a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Egyesület fúvószenekara. Az ünnepi szentmise után a több száz fős tömeg Mária-énekeket zengve elindult a tizennégy stációs, egy kilométer hosszú útszakaszon a Golgota felé. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. Az idei fogadalmi búcsú a pusztinai Nyisztor Ilona által előadott, Ó, Szent István dicsértessék kezdetű ősi csángó énekkel ért véget. /Iochom István: Tizenhetedszer a kegyhelyen (Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagy búcsú Futásfalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998