udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jámbor Gyula

1999. május 3.

Az aradi Jelen és a temesvári Heti Új Szó kiadói évek óta keresik az együttműködés lehetőségét. Májustól az aradi és temesvári régióban párhuzamosan két magyar nyelvű lap jelenik meg: a pénteki Heti Új Szó ismert formájában és szerkezettel, valamint a két lap közös szerkesztésében napvilágot látott Nyugati Jelen napilap. /Új napilapunk: a Nyugati Jelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Balta János, a Jelen kiadójának igazgatója jelentette be ezt a változást: Jelen című aradi napilap ezentúl Nyugati Jelen címen jelenik meg. Az első, 20 oldalas szám az 1999. április 30. ? május 2. dátumot viselte. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Temesvárnak nem szabad saját magyar napilap nélkül maradnia - írta beharangozójában Jámbor Gyula, a Jelen főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. június 16.

A tanügyi sztrájk ellenére jún. 11-én ballagtak a temesvári Bartók Béla Líceum végzősei. Beszédet mondott Kiss Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes. Bányai Ferenc református esperes és Duka János római katolikus káplán Isten áldását kérték a diákokra. Végül Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen című bánsági napilap főszerkesztője nyújtott át adományt a Bartók Béla Líceum diáklapja, a Juventus számára. /Pataki Zoltán: "Álmainkat a XXI. század rejti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2001. március 6.

Márc. 3-án este a Kossuth Rádióban utoljára hangzott fel a Miska bácsi levelesládája határok nélkül c. műsora. Félévszázad után megszűnik a magyarországi és a környező országok magyar gyermekeinek szóló kiváló műsor. Aki majdnem ötven évig szerkesztette, Miska bácsi - Padisák Mihály - nyolcvan évesen, megfáradtan, visszavonul az állandó, rendszeres munkától. A félévszázad során érkezett mintegy félmillió levél - amelyekre a régóta valóságos intézménynek számító Miska bácsi munkatársaival együtt rendszeresen, a műsorban vagy levélben válaszolt. Ezzel a magyarországi, Kárpát-medencei, sőt belgiumi vagy svédországi gyermekek mindennapjait, örömeit, gondjait tárta a rádión keresztül a világ elé. A Levelesláda kapocs volt, az összetartozás tudatosítója akkor, amikor ezt még nem lehetett nyíltan kimondani. Padisák Mihály műsorával olyan művet alkotott, amelyről lehetetlen nem a legnagyobb elismeréssel beszélni. Ezentúl szombaton 20.40-kor a Miska bácsi levelesládája helyett A fiatalok hullámhosszán c. műsor jelentkezik. Alkotói remélhetőleg folytatják elődük nagyszerű munkáját. /J. Gy. [Jámbor Gyula]: "Csendes zugot százezrek szívében" Bezárult Miska bácsi levelesládája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. július 7.

Júl. 6-án ünnepélyes keretek között Déván is megnyitotta a Nyugati Jelen helyi szerkesztőségét, amely remélhetőleg hamarosan a helybeli magyarság otthonává válik. Jámbor Gyula főszerkesztő hangsúlyozta, a Nyugati Jelen a tájékoztatáson kívül azt a célt tűzte ki, hogy összefogja, szolgálja a magyarságot. Winkler Gyula, parlamenti képviselő örvendetesnek tartja egy magyar napilap megerősödését a megyében. Sípos János, a temesvári szerkesztőség vezetője köszöntötte a frissen megnyílt szerkesztőségben dévai munkatársait. /GBR: Tegnap megnyitottuk a Hunyad megyei szerkesztőséget. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2001. augusztus 28.

Zimándközön, a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése, aug. 26. mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is. Tőkés László püspök felszentelte a templomot. Beszédének alapmotívuma: bár számos megpróbáltatás érte, a kicsiny nyájnak nem kell félnie. Történelmünket ugyanis úgy is fel lehet fogni, mint a megverettetésből való örökös felállás és újrakezdés történetét. A püspök felszólította a hallgatóságot az ittmaradásra, a szülőföld megtartására. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azt emelte ki: Erdélyben, a Maros-Körös közén minden templom iskola és minden iskola templom kell legyen. Waritzné Herdean Gyöngyi templomépítő lelkipásztor felolvasta a németországi testvérgyülekezet köszöntőjét és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették a templom felszentelését. /Jámbor Gyula: "Ne félj te kicsiny nyáj". Református templomot szenteltek Zimándközön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2001. augusztus 29.

Tőkés László a Reform Tömörüléssel kapcsolatban folyó vitáról elmondta: nem kételkedik abban, hogy a Reform Tömörülés elhatárolódik a megjelent szövegtől, amely valamilyen kompiláció lehet. "Lényegében egy kétes hitelességű szöveg alapján kibontakozott vita pró és kontra érveit kellene most helyeselni vagy visszautasítani, ami elég kétes vállalkozás részemről, úgyhogy én ebbe nem megyek bele." Másról van szó: Magyarországon fokozódtak a kormánypárt, a FIDESZ Magyar Polgári Párt elleni támadások, a személy szerint Orbán Viktor elleni támadások, azonképpen "az erdélyi FIDESZ" ellen is nagy támadást, egy minősíthetetlen hangvételű támadást indított a kolozsvári Szabadság hasábjain egy újságíró." A Népszabadságban ugyanazon szerző tollából megjelent anyag rendkívül visszafogott, nem úgy, mint a Szabadságban. - A Reform Tömörülést eddigi pályafutása és a kongresszusán elfogadott programja minősíti, abból kell kiindulni. - A Temes megyei RMDSZ egyike azon kevés területi szervezeteknek, amelyek az előző választáshoz képest eredményt tudnak felmutatni. Sokfelé irányul ez a sajtóprovokáció, egyfelől nyilván a FIDESZ és Orbán Viktor ellen, másfelől a szövetségesei ellen, másfelől személye ellen, jelentette ki a püspök. Ez a Reform Tömörülés és a FIDESZ elleni támadás keresztezi a státustörvény végrehajtásának útját. Belső megosztást provokál ki egy balliberális újságíró. /Jámbor Gyula: ,,Nem tudom eléggé sajnálni az újabb cirkuszt" Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2002. május 21.

Máj. 19-én nyolcadszor rendezték meg az Arad megyei Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli magyar vagy félmagyar, de lehetőség híján nem magyar iskolába járó gyermekek részvételével. Az első alkalommal a húszat sem elérő versmondók száma folyamatosan növekedett. Idén 89 (!) versmondó állt a zsűri elé. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE-szervezet elnöke, a szavalóverseny kitalálója és fő szervezője nyitotta meg a rendezvényt. Mindenekelőtt az alkalomra megjelent, a pankotai Csiky Gergely Egyesület által kiadott Babszem Jankót, az Arad-hegyaljai és a Fehér-Körös vidéki gyermekek lapját üdvözölte. Matekovits Mária EMKE-elnök a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének aradi szórványtáborába szóló 8 meghívót nyújtott át a gyermekeknek. /Jámbor Gyula: Évről évre több a résztvevő. Borosjenőben érdemes magyarul szavalni. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2002. július 29.

Júl. 27-én tartották az aradi magyar sajtó napját. Immár második alkalommal emlékeztek meg a város közel másfél évszázados magyar sajtóhagyományairól. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztője kiemelte, hogy a szerkesztőség új épületének létrejöttében nagy szerepe volt Böszörményi Zoltán támogatásának. A sajtónapon jelen volt a Románia Magyar Újságíró Szervezet (MÚRE) igazgató tanácsa. Puskel Péter, a művelődési rovat vezetője szólt az aradi sajtó hagyományairól. Kiosztották a Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjait. Csép Sándor, a MÚRE elnöke elmondta, hogy idén a különdíjakat az aradi szellemi élet egykori jeles személyiségeihez (Ficzay Dénes, Franyó Zoltán, Jávor Pál, Spectator, Kuncz Aladár, Szántó György, Tóth Árpád, Znorovszky Attila), illetve a Nyugati Jelen nevéhez kötötték. Délután a magyar riportírás két kimagasló személyisége, a székelyföldi származású Beke György és a kisiratosi gyökerű Sarusi Mihály mutatta be legújabb kötetét. /Puskel Péter: Szép ünnepe az újságírásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

2002. szeptember 30.

Háromnapos rendezvénysorozattal /szept. 27-29./ emlékezett meg Kisjenő magyarsága a város fennállásának nyolcszázadik évfordulójáról, amely egybeesett a helybeli római katolikus templom alapkőlerakásának 225. évével. A 2001-ben átadott Tohósi Szent Márton Ifjúsági Házban a Csanádi János tanár vezette Körösmente Irodalmi Kör tagjai tartottak előadást. A kisjenői fiatalok egy csoportja a 90 éve fennálló gyergyóújfalusi fúvószenekarral járta be az ünneplő város utcáit. /Jámbor Gyula: Nyolcszázadik évét ünnepelte Kisjenő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2002. október 8.

Egy nappal az okt. 6-i koszorúzás után az aradi vesztőhelyi emlékoszlopnál a koszorúkat, virágokat senki sem bántotta, nem dobálta szét, a lépcsőkre nem festett obszcén jeleket, feliratokat. Hát ezt is megértük, jegyzete meg Jámbor Gyula újságíró. A helybeli román nyelvű napilap, amely éveken keresztül a vértanú tábornokokat is minősíthetetlen rágalmakkal illette, most az eseményről tárgyilagosan tudósított. /Jámbor Gyula: Ünnep után, sértetlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2002. október 11.

Manapság a magyar sajtóban mostoha sorsra jutott a riport. Ruffy Péter, Moldova György, Beke György nyomdokain kevesen lépkednek. A Nyugati Jelen idén e műfaj felkarolására másodszor rendezte meg a Simándi Böszörményi Zoltánról elnevezett országos riportpályázatot, és másodszor jelentkezik ennek a legjobb írásaiból válogatott kötettel a könyvpiacon. Ez a kötet jobb a tavalyinál. A beküldők a falurombolásról, a társadalmi élet kitaszítottjairól, az identitásvesztésről és a kitelepedésről szólnak a Szülőföld, édes mostoha című kötetben, melyet Jámbor Gyula szerkesztett. /Puskel Péter: Szülőföld, édes mostoha óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2002. november 11.

Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. november 16.

Aradon, nov. 15-én délelőtt a Jelen Házban kezdte meg régióbeli találkozói sorát az E-MIL alkotóinak egy csoportja. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője mutatta be a vendégeket: a 75. életévében járó Fodor Sándor prózaírót, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnökét, s a jóval fiatalabb nemzedéket képviselő Sántha Attila költőt, a Liga ügyvezető elnökét, Kinde Annamária költőt, a Nyugati Jelen főszerkesztőjét, Orbán János Dénes költőt, prózaírót és Karácsonyi Zsolt költőt, a Nyugati Jelen egykori munkatársát. Az E-MIL alig egy éve alakult, és olyan feladatokat is felvállalt, amelyekre az írószövetségnek nem terjedt ki a figyelme. A megjelent fiatalok "transzközépnek" nevezik magukat. Ennek kifejtésére nem került sor. Szépírásaik azonban a szabadszájúság és a hangsúlyozott modernség jegyében születtek. Orbán János Dénes székely nyelvjárásban írt és székely tematikájú novellájára "rímelve" Sántha Attila egy prózát és egy "székely" verset, Kinde Annamária költeményét, Karácsonyi Zsolt három versét, Fodor Sándor humoros elbeszélését olvasta fel. /Puskel Péter: A jó vers a lélek gyöngyszeme...= Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

2002. december 2.

Nov. 30-án Ion Iliescu köztársasági elnök Tokay György Arad megyei RMDSZ parlamenti képviselőnek november magas állami kitüntetést nyújtott át: az Érdemrend tiszti fokozatát. Indoklása: "hosszas politikai tevékenysége, az alkotmány, illetve a modern jogrend kidolgozásához nyújtott hozzájárulása". Rajta kívül Verestóy Attilát és Varga Attilát is kitüntették. Tokay és Varga Attila a negyedik mandátumnál tart, 13 éve képviselők, mindketten alkotmányjogászok. Tokay magyarázta, hogy a kitüntetés az RMDSZ-nek szól. /Jámbor Gyula: Érdemrend Tokay Györgynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2002. december 17.

Dec. 23-án bemutatják Aradon az 56 után 57-en a temesvári perben c. könyvet. Péterszabó Ilona munkája egy 1958-ban, Romániában lezajlott politikai perről, elítéltjeiről, arról az "államrend elleni összeesküvésről" szól, amelyet a fővádlott, Szoboszlay Aladár egykori pécskai plébánosról az utóbbi esztendőkben Szoboszlay-perként emlegettek. Ennek kapcsán (az 1956-os magyarországi forradalom elfojtását követően) több száz (!) embert tartóztattak le, a Temesváron megrendezett monstre-perben az ország különböző vidékeiről származó 57 vádlottat állítottak bíróság elé, közülük tízet halálra ítéltek és (valószínűleg 1958 szeptemberében, Aradon) kivégeztek, többeket életfogytiglani, illetve sokévi börtönre ítéltek. Aradi szerző, Péterszabó Ilona kutatta fel a hozzáférhető periratokat, szólaltatta meg a még élő vádlottakat, hozzátartozókat, és felhasználva a sajtóban az utóbbi években az ügy kapcsán megjelent írásokat is, több mint 300 oldalas dokumentum-összeállítást adott közre. /Könyvbemutató a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./ Megdöbbentő a párhuzam 1849, 1958 és 1989 aradi eseményei között - állította Péterszabó Ilona aradi újságíró könyvének / 56 után 57-en a temesvári perben/ bemutatóján. Dokumentumriportot írt a Szoboszlay Aladár-perről. A könyvet Jámbor Gyula újságíró ismertette, párhuzamot vonva a fasizmus és a kommunista diktatúra legsötétebb időszakai között. /(puskel): Könyvbemutató a Jelen Házban. A múlt ismerete nélkül nincs tiszta jelen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2002. december 30.

Tokay György parlamenti képviselő az 1989-es fordulat óta részt vesz a politikai életben. A legfájdalmasabb, hogy Románia polgárai, az ország lakói szegényebbek, elesettebbek, mint 13 esztendővel ezelőtt, az ország lakóinak többsége a szegénységi szint alatt él, állapította meg, másfelől viszont már második éve majdnem 5 százalékos a gazdasági fejlődés, az infláció tízenvalahány százalék körül mozog. A NATO-ba való meghívás és a 2007-es európai uniós csatlakozás reménye jelentős esemény. Most kezdődik a nagy átalakulás és a lakosság nem készült fel erre. Tokay cinikusnak és butának tartja az RMDSZ-en belüli vitát, mert közben hatalmasak a feladatok. Az RMDSZ-nek egy ütőképes és versenyképes oktatás, iskola megteremtéséért kell küzdenie. "Mindeközben megmaradtunk az autonómia és szubszidiaritás elvei mellett" - vallja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Lesz egy európai jogrendünk és egy balkáni joggyakorlatunk, a kettő együtt pedig nem megy - állapította meg. /Jámbor Gyula: Év végi beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselőjével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2003. március 15.

Márc. 14-én Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa Budapesten átvette az újságírói életműve elismeréseképpen neki adományozott Aranytollat. Az ünnepségre a Magyar Sajtó Napja alkalmából a Magyar Sajtó Háza Mikszáth-termében került sor. A díjátadáson a romániai magyar sajtót Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke és Karácsonyi Zsigmond, az egyesület ügyvezető elnöke, a Nyugati Jelent Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes képviselte. Az Aranytollat Wiesinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyújtották át. /Kilin Sándor átvette az Aranytollat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. április 12.

Az E-MIL rendezésében ápr. 11-én Aradon is megemlékeztek a magyar költészet napjáról. Viszonozták az aradiak előző napi látogatását a temesvári költők közül Eszteró István és Nagyálmos Ildikó. A vendégeket Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen helyettes főszerkesztője köszöntötte, majd dr. Brauch Magda méltatta az 1964 óta József Attila születésnapján megtartott költészet napjának jelentőségét. Kevesen jelentek meg a szép esten. /(puskel): Szép versek bűvkörében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2003. május 5.

Máj. 3-án megrendezték a magyarok egész napos majálisát Aradon. Sportesemények voltak, majd sikeres bográcsosverseny következett, este pedig táncmulatság következett. /Jámbor Gyula: Magyarok egész napos majálisa Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2003. május 27.

Máj. 29-én tüntetni fognak Aradon a Szabadság-szobor újrafelállítása ellen a Humanista Párt aradi vezetői, jelentették be. Azért, mondják a humanisták, mert semmilyen, rasszista-hitlerista, fasiszta-revizionista, vagy sztálinista-zsdanovista csírákat hordozó művészet nem kerülhet európai köztérre. Kérdéses, hogyan tükrözhet ilyen eszméket egy eredetileg 1890-ben felállított szobor. A nagy-romániásból humanistává vált polgártársaknak nem tetszik a Szabadság-szobor. A legjobb lenne, persze, egyeseknek a magyarokat szobrostul, emlékestül elfelejteni, jegyezte meg Jámbor Gyula. /Jámbor Gyula: A humanisták és a szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. június 3.

Az aradi napilap, a Nyugati Jelen eljutott a 3500. számig. Hosszú utat futottak be az elmúlt majdnem 14 évben. Menet közben részben nevet változtatott a Nyugati Jelen, mai formájában, jócskán megnövekedett terjedelemben, színes nyomással kerül az olvasó kezébe, immár hetente hat napon. Azóta megyei újságból fokozatosan regionális lap lett, amely immáron öt megyébe viszi el a magyar szót a sajnos fogyatkozó, olykor identitástudatában is megrendült közösségekhez. A Nyugati Jelen ma missziót teljesít. /Jámbor Gyula: 3500. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./A Jelen lap 1999. ápr. 30-tól változtatta nevét Nyugati Jelenre

2003. augusztus 2.

Aug. 2-án az aradi magyar sajtó napjáról emlékeznek. Immáron több esztendeje Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye magyarságában megfogyatkozott vidék, ahova a Nyugati Jelen nap mint nap, nem csekély anyagi áldozatok árán eljut. Eljut mindenhová, ahol igénylik, oda is, ahol évtizedek óta nem volt saját magyar nyelvű napilap, hogy segítsen a szórványmagyarság megmaradásában. Harmadik éve adják át ez alkalommal a Nyugati Jelen és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjazottjainak az okleveleket, emlékérmeket és a vele járó pénzjutalmakat. /Jámbor Gyula: Az aradi magyar sajtó napja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2003. december 23.

Tizennégy éves ma a Jelen. 1989. dec. 23-án jelent meg az első száma (az utóbbi öt évben Nyugati Jelen). Akkor azt hitték, hogy kezdődik a demokrácia. A napilapnak indulása óta közel 3700 lapszáma látott napvilágot. Több mint fél évtizede nemcsak Aradra, hanem fokozatosan eljutott és eljut a lap Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megye magyarságához is - hazai körülmények között tisztességes oldalszámban, színes nyomásban. Riportversenyei, irodalmi mellékletei, legutóbbi nyereményjátéka országos és határon túli visszhangot keltettek. A szórvány körülményei között mindez csak a laptulajdonos nagylelkű és önzetlen mecénási támogatásával valósulhatott meg. /Jámbor Gyula: Tizennégy. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2004. február 27.

Február 26-án, Anavi Ádám 95. születésnapján került sor, a Nyugati Jelen szervezésében, arra a meleg hangulatú összejövetelre, mely Temesvár legidősebb költőjét köszöntötte. A házigazda, a református egyházközség nőszövetsége nyitott kapukkal és tárt karral fogadta a vendégeket. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvkiadó születésnapi ajándékként a Válogatott versek kötetével lepte meg a szerzőt. A könyvről Jámbor Gyula, Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese beszélt. Ezután a költő vallott életéről, munkásságának egyes szakaszairól. Végül Anavi Böszörményi Zoltán költő, könyvkiadó és főszerkesztő érdemeit hangsúlyozta. /P. M.: Isten éltesse a költőt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2004. május 10.

Immáron tizedszer tartották meg a borosjenői Horváth Béla-szavalóversenyt. A versenyek hatására az évek során több száz gyermek tanult magyar verset, kultúrát és magyarságtudatot egy olyan vidéken, ahol nincs magyar óvoda, s legfeljebb elemi iskolai szinten, vagy fakultatív módon tanulnak magyarul a sokszor vegyes házasságban és román környezetben élő gyermekek. Máj. 8-án a versenyzők 120-an (!) voltak szavalóversenyen. /Jámbor Gyula: Jubilált a Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2004. augusztus 2.

A hét végén tartották Aradon a magyar délnyugat-erdélyi újságírók kétnapos konferenciáját az aradi magyar sajtó napja kapcsán, amelyet negyedik éve ünnepel meg nemcsak Arad, hanem az öt (Aradon kívül Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) megyében megjelenő Nyugati Jelen révén a délnyugat-erdélyi magyar újságíró-társadalom is. Júl. 31-én Puskel Péter ny. újságíró, helytörténész felelevenítette az aradi magyar sajtó több mint 140 esztendős múltját, majd Balta János újságíró, a lap terjesztési igazgatója tartott vitaindító előadást az újság jelenlegi helyzetéről. Tokay György egykori újságíró, parlamenti képviselő sajtó és politikum viszonyáról tartott előadást, a tényeket szem előtt tartó “agresszív” újságírást sürgette. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese a szórványban megjelenő sajtó teendőiről beszélt. /Magyar újságírók régiós értekezlete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2004. augusztus 9.

A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

2004. december 9.

A Nyugati Jelen egy régi olvasója azt kérte: ne nevezzük többé Magyarországot anyaországnak, “mert még mostohának se jó”. Az eredménytelen népszavazás arra bizonyosan jó volt, hogy a (mostoha?) anyaországban sokakban tudatosítsa: valamit tenni kell a nemzettestből valamikor nem önszántukból leszakadt, ma csalódott és elkeseredett magyarokért. állapította meg Jámbor Gyula. /Jámbor Gyula: Tovább. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./

2005. január 24.

Január 24-én megjelent a Nyugati Jelen 4000. lapszáma. A napilap eleinte csak Arad megyébe, majd jó pár esztendeje fokozatosan Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyébe is eljut. A Nyugati Jelen az egyetlen napilap Romániában, amely egy kimondottan szórványvidéken a magyarság szolgálatát vállalta fel. Az újság az utóbbi években aligha jelenhetett volna meg tisztességes külsővel és megnövekedett oldalszámmal, ha nincs olyan önzetlen mecénása, mint Böszörményi Zoltán. Munkájukat abban a reményben folytatják, hogy szolgálni tudják a számbelileg megfogyatkozott és olykor hitében is megcsappanni látszó magyarságot. /Jámbor Gyula: 4000. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998