udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kubis, Ján

2000. július 6.

Júl. 5-én Bukarestben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet "trojkája" - Norvégia, Ausztria és Románia - külügyminisztere tanácskozást kezdett, egy nappal az EBESZ parlamenti közgyűlésének 9. éves ülése előtt. Mindenekelőtt a csecsenföldi és a koszovói helyzetet tekintik át, és megvitatják az EBESZ közép-ázsiai stratégiáját. A megbeszéléseken részt vesz Jan Kubis, az EBESZ főtitkára, valamint Helle Degn, a parlamenti közgyűlés elnöke is. 2001 januárjában Románia veszi át Ausztriától az EBESZ soros elnökségét. 1999 második félévében Norvégia töltötte be ezt a tisztséget. Bukarestben tartják júl. 6. és 10. között az EBESZ évi parlamenti ülésszakát. /EBESZ-trojka Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Románia csak 2000 januárjában csatlakozott az ötvenöt országot magába foglaló EBESZ-hez. Az idén ez a harmadik EBESZ-hármas (Ausztria-Norvégia-Románia) miniszteri találkozója. Az első kettőre Bécsben január 21-én, illetve március 31-én került sor. /(Szász Attila): Csúcstalálkozó az EBESZ IX. parlamenti ülésszaka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2006. július 25.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is bírálta július 24-én Szlovákiát a szélsőjobboldali kormánykoalíciós partner, Ján Slota, Szlovák Nemzeti Párt elnöke hétvégi magyarellenes nyilatkozatai miatt. Gyurcsány érthetetlennek nevezte, hogy vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartani egymás nemzeti önérzetét és büszkeségét, Göncz Kinga azt mondta, Ján Slota kijelentése megütközést keltett Magyarországon. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértő kijelentésektől. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányának az emberi jogok és az európai értékek iránti elkötelezettségét bizonygatta július 24-én, elhárítva a felelősséget magától a koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, Ján Slotának botrányt keltő nyilatkozatáért. Slota, aki gyakran szidalmazza a szlovákiai magyar és roma kisebbséget, a Lidové Noviny című cseh lapban július 22-én megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országukból a szudétanémeteket, és ezért ma már nincs olyan gondjuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. Slota a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen is kikelt, amelyet szerinte be kellene tiltani, a magyar történelem két nagy alakját, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost pedig a szlovákok gyilkosának nevezte. „Garantálom, hogy ez a kormány Európa-barát kormány lesz, beleértve mindent, ami ezzel jár” – hangsúlyozta Fico szlovák miniszterelnök. Fico kijelentette, nem felelhet mindazért, amit egyes politikusok mondanak. A június 17-i szlovákiai választásokat Fico baloldali Smer pártja nyerte meg, amely két szélsőségest párttal, a többszörös volt miniszterelnök, Vladimír Meciar balközép pártjával és a szélsőjobboldali nacionalista SNS-szel lépett koalícióra. /Elhatárolódott Ján Slotától Robert Fico. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. szeptember 4.

A szlovák külügyminiszter nem azonosul a szélsőségesen magyarellenes szlovák nemzeti pártelnök, Ján Slota kijelentésével, és semmiképpen sem kívánja azokat népszerűsíteni – hangzott el szeptember 3-án a szlovák közszolgálati televízióban, ahol Göncz Kinga külügyminiszter és szlovák kollégája, Ján Kubis válaszolt a magyar-szlovák viszonyban kialakult feszültség okait és a lehetséges megoldásokat vizsgáló kérdésekre. Az elhangzottakból kiderült: a felek nem szívesen folytatnák a diplomáciaijegyzék-cserét, mindent meg szeretnének tenni a hangulat lecsillapításáért. Ján Kubis szerint ehhez a magyar-szlovák alapszerződés megfelelő eszközöket kínál. Ezzel Göncz Kinga is egyetértett, de hozzátette: szlovák partnerével örömmel kész aláírni kettejük – készülő – közös nyilatkozatát. A szlovák külügyminiszter többször is hangsúlyozta: Ján Slota néhány hete nem nyilatkozik, és „ez így lesz a jövőben is”. A budapesti szlovák nagykövetség előtt a felvidéki magyarellenes megnyilvánulások miatt tartott tiltakozó demonstrációt a hétvégén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A rendezvény végén a résztvevők felgyújtották a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és annak a két férfinak a fényképét, akik feltehetően azonosak a nyitrai magyar lány támadóival. A mintegy kétszázötven demonstráló táblákon vitte az egyetemista lányt megtámadó két fiatalember fényképét, valamint a magyarellenes kirohanásai miatt ismertté vált Ján Slota szlovák pártelnök és Kotleba Marián, a soviniszta és neonáci nézetei miatt betiltott Szlovák Testvériség csoport vezérének fotóját. A képek előtt szlovák és magyar nyelven írott transzparens volt látható, amelyre az volt írva: „Ők a mi ellenségeink, nem a szlovák nép!” /Kormányszóra hallgat Ján Slota. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4

2006. szeptember 5.

A szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások, illetve a magyarországi szlovákellenes jelenségek értékelésében egyetértett kormánypárt és ellenzék az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága szeptember 4-i ülésén, melyen Göncz Kinga külügyminiszter az aktuális helyzetről tájékoztatta a bizottságot. Németh Zsolt fideszes képviselő, a külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, az egyetértés fenntartása rendkívül fontos kihívás a magyar külpolitika előtt. A magyar politikumnak egy emberként az az álláspontja, hogy nyilvánvaló ok-okozati összefüggés van a szlovákiai magyarverések és a szélsőséges Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánykoalícióra kerülése között. Felvetődik a szlovák kormányfő, Robert Fico felelőssége is, hisz – Göncz Kinga szavai szerint – „ez nem a semmiből bukkant fel, hanem ennek előzményei voltak, a szlovák kormányalakítás volt az, ami elindította ezt a folyamatot”. Abban is egyetértés van, hogy ez nem kizárólag szlovák-magyar politikai ügy, hanem európai uniós probléma is, mert a szélsőségesség, a nacionalizmus ilyen kiélezett megnyilvánulásai az európai alapértékeket veszélyeztetik. Bill Clinton volt elnök és alelnöke, Al Gore egykor az Egyesült Államokban személyesen álltak az afro-amerikaiak templomainak gyújtogatói ellen kibontakozó mozgalom élére, és Szlovákiában is a kormány feladata, hogy a magyarellenes gyűlöletkeltés elleni küzdelem élére álljon – jelentette ki szeptember 4-én Pozsonyban Tom Lantos, az Egyesült Államok képviselőházának magyar származású tagja, aki Pozsonyban Ján Kubis külügyminiszterrel tárgyalt a magyarellenes incidensek és az idegengyűlölet megfékezéséről. /Guther M. Ilona: Külügyi bizottság: zavarbaejtő egyetértés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2006. szeptember 6.

Az előzetesen jelzett szándék ellenére nem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat szeptember 5-én Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4-es kormányok visegrádi találkozóján ott lesz a szlovák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól. Közben egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációjának vezetői, Szent-Iványi István (SZDSZ), Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) Strasbourgban. A frakcióvezetők közleményt is kiadtak, amelyben tudatják, hogy „valamennyi résztvevő aggasztónak tartja a szlovákiai incidenseket, amelyek ellentétesek az EU emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó alapvető értékeivel.” /Eredménytelen találkozó. Nem ítélte el nyilatkozatban a nacionalizmust Göncz és Kubis. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2007. augusztus 23.

A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2007. november 14.

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2007. november 20.

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2008. február 28.

Szlovákia elutasítja minden elképzelhető csoport, párt vagy mozgalom autonómiatörekvéseit, és ez a jövőben sem lesz másképp ― jelentett ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter a Székely Autonómiatanács hét végi állásfoglalását kommentálva. Kubis szerint az SZNT döntése ,,elsősorban Románia ügye", és Bukarest biztosan kinyilvánítja majd álláspontját. Szlovákia azonban máris kimondja, hogy minden kollektív kisebbségi jogokra alapozott autonómiakoncepciót elutasít. Robert Fico kormányfő azt mondta, lehet, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni Koszovót. /Szlovákia minden autonómiatörekvést elutasít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

2008. október 3.

A Külügyminisztériumba kérették október 2-án Szlovákia budapesti nagykövetét. Göncz Kinga külügyminiszter magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. Göncz Kinga kiemelte, Szlovákia korábbi vállalásaival szemben nem teljesítette azt, hogy a szlovák tankönyvekben a helységnevek magyar átírással is szerepeljenek. A külügyminiszter nehezményezte, hogy a szlovákiai magyar iskolák alig jutottak EU-s pályázatokból finanszírozott támogatásokhoz. Göncz Kinga kifogásolta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és Csáky Pál, az MKP elnöke elleni összehangolt támadást is. Ugyanezen napon Ján Kubis szlovák külügyminiszter elfogadhatatlannak minősített bármilyen autonómia-felvetést Szlovákiában. /Bekéretett nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2008. október 17.

Brüsszelben áttekintette a vitás kérdéseket Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter október 15-én, az Európai Unió csúcstalálkozója előtt. Szlovák részről elismerték, hogy az oktatási törvénnyel ellentétesen csak szlovákul szerepelnek a földrajzi nevek a magyar nyelvű tankönyvekben. Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes utasította az iskolákat, hogy a jövőben olyan régebbi tankönyveket használjanak, amelyekben a földrajzi neveket mindkét nyelven, így magyarul is feltüntetik. Göncz Kinga nehezményezte az Európai Uniós források elosztásának diszkriminációját, a támogatottak között ugyanis egyetlen magyar tannyelvű iskola sincs. Kubis szerint a pályázatok még nem teljesen zárultak le, ezért ez korrigálható. Megállapodtak abban, hogy rövidesen összeül az illetékes vegyes bizottság, amelyik áttekinti a pályázati ügyeket. /Elismerték a szlovákok, hogy törvényt sértettek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2008. november 20.

Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2008. november 24.

Halálosan megfenyegették a hétvégén a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét és stratégiai alelnökét. Csáky Pál és Duray Miklós fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot kapott. Az eset nyomán a szlovák rendőrség megerősítette az MKP pozsonyi székházának őrzését. Csáky két ízben, júniusban és novemberben kapott fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot. A novemberi fenyegetés Durayra is vonatkozott. Eközben nyilatkozott Ján Kubis szlovák külügyminiszter, kijelentve, hogy számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, s autonómiájuk bármilyen formája. A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. /Golyót kapott az MKP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2008. december 13.

Meg kell nézni alaposan, hogy miként, mennyire működnek az egyes magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságok – mondta Göncz Kinga külügyminiszter annak kapcsán, hogy december 15-én Budapesten ismét tárgyalóasztalhoz ül Ján Kubis szlovák külügyminiszterrel. Göncz Kinga szerint a magyar–szlovák alapszerződésben előírt kormányközi vegyes bizottságok működése kiemelkedő fontosságú a felmerülő gyakorlati problémák kezelésében. Kubis a Népszabadság december 12-i számában megjelent nyilatkozatában azt mondta: nincs szükség Szlovákiában kisebbségi törvényre, mert a kisebbségek jogait az alkotmány és számos jogszabály szavatolja. /A vegyes bizottságok fontosak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2008. december 16.

Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a magyar és a szlovák kormányfő állapodott meg tavaly – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, miután december 15-én tárgyalt szlovák partnerével Budapesten. Hozzátette: a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar–szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubis is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. Göncz Kinga szerint a magyar kormányfő és az államfő – szlovák részről elutasított – javaslatai azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megoldani a felmerülő problémákat. /Tizennégyből három és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998