udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jánó Mihály

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. október folyamán

Kiskászonban Jánó Mihály művészettörténész a perkői kápolna kutatása során freskórészletre bukkant, amely Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, valamint Gellért és Adalbert püspököket ábrázolja. Jánó Mihály sokszor találkozott kidobott vagy félretett egyházi zászlókkal, amelyek helyett újakat készítettek. Az az ötlete támadt, hogy a búcsús emléktárgyaknak múzeumot kellene alapítani. Kiskászonban egy régi iskolaépületben jött létre a múzeum. Az első helyiségben a csíksomlyói Mária-búcsúval kapcsolatos emlékek kaptak helyet. A másodikban a perkői előkerült freskó másolatai láthatók. Az Emlékházat aug. 18-án avatták fel. /Szekeres Attila: Búcsújárók Emlékháza. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Ugyanerről: 1431. sz. jegyzet.

1996. december 1.

Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1997. január 11.

Jékely Zsombor A bögözi templom című igényes füzete a sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány kiadásában jelent meg, a "Horor vacui" sorozat harmadik füzeteként. Az albumszerű könyv kiadását a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium, továbbá a Hargita és Kovászna megyei művelődési felügyelőség anyagi támogatása tette lehetővé.A tanulmány törzsanyaga a falképek Szent László-legenda, Szent Margit-legenda és Utolsó ítélet/ leírása és elemzése. A sorozat szerkesztője Jánó Mihály. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1998. május 9.

A szülőföld, Háromszék emlékezik Barabás Miklósra, a nagy festőművészre, halálának századik évfordulóján. A Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/, a Baász Művészeti Alapítvány, a Barabás Miklós Céh vállalja a szervezést másokkal együtt. A munka oroszlánrészét Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője vállalta. A megnyitó június 20-án lesz, a Székely Nemzeti Múzeumban, melynek képtára a renoválás után ekkor nyitja meg kapuit. Kiállítják Barabás Miklós mintegy 1200 alkotását! A tárlat anyagához segítséget kaptak a magyarországi és az erdélyi múzeumoktól, a bukarestitől is, sok gyűjtő szintén kölcsönzi a kiállítás idejére a tulajdonában levő Barabás-képet. Június 21-én pedig Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban tudományos értekezletet rendeznek Barabás Miklós életútjáról és bemutatják a művész önéletírásának újra kiadott kötetét, melyet a H-Press /Sepsiszentgyörgy/ ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. június 19.

Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./

1998. november 28.

November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. szeptember 17.

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. október 16.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata okt. 12-én tartotta idei első bérletes bemutatóját, Bocsárdi László rendezésében Shakespeare Szeget szeggel című színművét láthatta a közönség. A jelenlévők köszöntötték Nemes Leventét, a színmű egyik főszereplőjét, a társulat igazgatóját, hatvanadik születésnapja alkalmából. Az ünnepség keretében Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője a "Kultúra szabadságáért" díjjal tüntette ki Nemes Leventét. /Shakespeare bemutató és köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./

1999. december 13.

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. március 3.

Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. október 5.

Kiemelkedő esemény színhelye lesz a hét végén Sepsiszentgyörgyön a képtár: megnyitják a Magyar Műveltség Erdélyben 2000 rendezvényt, amelyre a magyar szellemi élet sok kiváló személyisége jelentette be részvételét. A konferencia előkészítését Jánó Mihály művészettörténész, a Kovászna megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa, Egyed Péter filozófus-író támogatásával vállalta fel, a megyei és városi önkormányzat, a Baász Művészeti Alapítvány, a Székely Nemzeti Múzeum támogatásával. Jelen lesz és előadást tart (programsorrend szerint) Horváth Andor, Egyed Ákos, Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Molnár Gusztáv, Kelemen Hunor, Csiki László, Kántor Lajos és sokan mások. Értekezéseikkel felölelik az erdélyi magyar kultúrtörténet, közgondolkodás úgyszólván majd minden kérdését, de napjaink időszerű gondjairól, sokasodó kihívásairól sem feledkeznek meg. /(Flóra Gábor): A magyar műveltség erdélyi tükréről Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 10.

Az erdélyi-magyarországi szellemi elit képviselői a hétvégén Sepsiszentgyörgyön a Magyar Művelődés Erdélyben 2000 címmel fejtették ki nézeteiket, feleletet keresve az integrálódási, globalizálódási folyamatok teremtette kihívásoknak. Történelmünk a jövőnk - fogalmazott Egyed Ákos akadémikus. A múltból táplálkozó, jövőbe tekintő figyelem megadta a kétnapos értekezés alaphangját. Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Salat Levente, Horváth Andor, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Lőrincz József, Bíró Béla, Molnár Gusztáv, Martos Gábor, Kelemen Hunor voltak az első nap előadói. Nehéz a problémakörök akár jelzésszintű felsorolása is: miért beszélnek erdélyi demokráciáról és nem a demokrácia Erdélyben problematikáról, a civilizációs zsákutcákról, a politikai elitek közötti kapcsolatrendszerről, a nyelvhasználat jogairól, az önálló intézményrendszer szükségességéről, mit nyújthat a regionális politika stb. A szervezést Egyed Péter támogatásával Jánó Mihály háromszéki művelődési főtanácsos vállalta. /Flóra Gábor: A közös töprengés hullámhosszán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2001. február 28.

Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2001. március 2.

A Kovászna megyei tanács RMDSZ képviseletében megválasztott tanácstagjai, a Megyei Tanács elnöke, alelnökei, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna polgármesterei, az RMDSZ Kovászna megyei Polgári Kör platform elnöke és a Kereszténydemokrata platform elnöke az RMDSZ országos vezetőségének, Markó Béla elnöknek, valamint az RMDSZ Kovászna megyei szenátorainak és képviselőinek címzett közös nyilatkozatot adtak ki Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának leváltásával kapcsolatosan. "Véleményünk szerint Jánó Mihály munkáját jól végezte, a megye művelődési képviseletét magas szinten látta el, a helyi román közösségnek sem volt panasza ellene. Ugyanakkor Bartók Botondot nem tartjuk alkalmasnak a tisztség betöltésére." - olvasható a nyilatkozatban. Az RMDSZ PDSR-vel kötött paktumára hivatkozva a nyilatkozat aláírói követelik a művelődési minisztérium döntésének visszavonását és Horia Grama prefektus leváltását, "mivel megszegett egy olyan elvet, amelyben a kormányfő az RMDSZ vezetéssel egyezett meg. Kérjük Markó Béla urat, hogy helyezze kilátásba a PDSR-vel kötött paktum felfüggesztését, amennyiben követelésünket a művelődési minisztérium, illetve a PDSR nem teljesíti, szenátorainkat és képviselőinket pedig, hogy a jelen pillanattól semmilyen kormányelőterjesztést ne szavazzanak meg." /Tiltakozás Jánó Mihály leváltása ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. március 5.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége tiltakozik Jánó Mihály, a Kovászna megyei művészeti főfelügyelő leváltása ellen. Jánó Mihály intézményesen biztosította a közművelődés és magas kultúra minőségi művelését Rendkívüli műveltsége, menedzser készsége, művészettörténészi adottsága kiválóan alkalmassá tették őt kultúra-koordináló szerepkörére. Az EMKE a Művelődési- és Vallásügyi Minisztérium döntését kultúra- és közérdek elleni vétségnek tartja. Az EMKE a romániai magyar civil kulturális egyesületek nevében követeli a felmentés visszavonását. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 5./

2001. szeptember 15.

Három éve, 1998 nyarán Sepsiszentgyörgyön Márkosfalvi Barabás Miklós, ,,a nemzet festője" halálának 100. évfordulója tiszteletére hatalmas emlékkiállítás nyílt a Képtárban, az árkosi Szentkereszthy-kastélyban pedig konferencia zajlott, ahol a magyarországi és hazai művészettörténészek színe-java tartott előadást. Megjelent az akkori előadások szövegét tartalmazó könyv Jánó Mihály művészettörténész szerkesztésében: Barabás Miklós-tanulmányok /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001/. Barabás Miklós megfestette az egész 19. századi történelmünket. /Váry O. Péter: Rég várt vendég a könyvpiacon. Tanulmányok Barabás Miklósról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2001. december 4.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ című folyóirat legújabb számában Miklósi-Sikes Csaba az első kolozsvári és erdélyi csoportos képkiállítás történetét elevenítette fel, Jánó Mihály a háromszéki szacsvai református templom tavaly feltárt középkori falfestményeiről írt, Szabó András a csíkzsögödi származású Nagy Imre festőművészről, Murádin Jenő pedig Teleki Bella festőnőről. December elsejétől az Erdélyi Művészet honlapján - www.erdelyimuveszet.ro - bármilyen művészeti és kulturális eseménnyel kapcsolatos hirdetést ingyen megjelenítenek. /N. I.: Ingyenes hirdetési lehetőség az Erdélyi Művészet honlapján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. szeptember 13.

Első alkalommal rendeznek családtörténeti kiállítást Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön és első ízben adódik alkalom arra, hogy neves magyarországi és hazai kutatók a nagyközönség előtt is bemutassák a székelység történelméről szóló kutatásaik legfrissebb eredményeit. A háromszéki Mikó, Nemes és Kálnoky családnak évszázados hagyománya, hogy egy 1252-ben keltezett oklevélben szereplő Akadás fiától, Vincétől származnak. E tradícióval magyarázható, hogy a Kálnokyakban felmerült a 750. évforduló megünneplésének gondolata. A jelenleg Franciaországban élő Kálnoky Farkas javaslatára, Jánó Mihály művészettörténész segítségével családtörténeti dokumentációs kiállítást és tudományos ülésszakot szerveznek. Helyet kapott a Kálnokyak geneológiai irodalma is, továbbá a Kálnoky család építészeti, könyvkiadási és irodalmi munkái, végül a római katolikus Kálnokyak egyháztámogató tevékenysége. Külön fejezetet szentelnek Kálnoky Sámuel alakjának, aki a XVII. század végén bécsi alkancellár, a kor egyik jelentős személyisége volt. A rendezvénysorozat nemzetközi tudományos konferenciával folytatódik. A tudományos konferencia elsősorban a székelység történetével foglalkozik, de a Kálnoky család történetéhez kapcsolódó részekre fekteti a hangsúlyt - mutatott rá Tüdős S. Kinga történész. /Farkas Réka: Székely évszázadok. Családtörténeti kiállítást és tudományos konferenciát szerveznek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2003. november 22.

Amióta megjelentetik a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem-sorozata, a kismonográfiákat és a bemutatott festők, szobrászok munkáiból is elhoznak néhányat és Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállításon tárják a nyilvánosság elé. Négy művész, egy festő, egy szobrász és két grafikus - Kosztándi Jenő, Gergely István, Haller József és Részegh Botond - művei kerültek így egymás mellé. A kézdivásárhelyi Kosztándi Jenő festészetét a sepsiszentgyörgyi Jánó Mihály méltatja a kismonográfiában. A kolozsvári Gergely István szobrászatáról a Békéscsabán élő Banner Zoltán írt átfogó esszét. A marosvásárhelyi Haller József Kovács András Ferenc Tengerész Henrik búcsúzik című kötetét, a csíkszeredai Részegh Botond Markó Béla Balkáni fohász című versciklusát illusztrálta. /(nk): Könyv és művészet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2003. november 24.

A XI Erdővidéki Közművelődési Napok keretében a Kós Károly-emlékkiállítást Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. Dávid Gyula író, szerkesztő és Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást. /(hecser): Kós Károly - az ember és a gondolkodó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2003. november 27.

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Jánó Mihály művészettörténész és Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója Budapestre ment, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában felkeresték Hiller István tárcavezetőt, aki határozott ígéretet tett arra, hogy támogatja a jövő évben Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Osstinato Kárpát-medencei Összművészeti Fesztivált.A háromszékiek 25 millió forintnyi támogatást kértek, s a tanácselnök reményei szerint meg is kapják. A szeptember végi, október eleji fesztivált a Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 125. évfordulójára szervezendő rendezvények is gazdagítják. A miniszter támogatásáról biztosította a küldöttséget három, 48-as kötődésű háromszéki műemlék, a Lábas Ház, a bodvaji vashámor és a kézdivásárhelyi székely katonanevelde helyreállításában, ám kérte, mielőtt összegekről tárgyalnának, küldjék el az épületekkel kapcsolatos hasznosítási elképzeléseket. A Lábas Házban civil szervezetek székházát szeretnék berendezni, a vashámor környékén szabadtéri ipartörténeti emlékparkot alakítanának ki, a katonanevelde épületében művelődési központot szeretnének berendezni. Az erdélyi körútján tett szóbeli ígéretén túl Mádl Ferenc államfőt írásban is felkérték az Osstinato-fesztivál fővédnöki tisztségének elfogadására, s a levél átadását a tanácselnök a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. A küldöttség találkozott Szabó Vilmossal, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával is, aki ígéretet tett a januárban induló Székelyföldi Fejlesztési Intézet támogatására. /(sz.): Támogat a művelődési miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2004. október 14.

    Okt. 12-én Baróton megnyílt Hlavathy Károly Számadás című fotókiállítása, a Fókusz Klub évadnyitó előadásán pedig Hlavathy Izabella műemlékvédelmi tanácsos Épített örökségünk címen értekezett Erdővidék és Háromszék architektúrai emlékeiről. A fotókiállítását megnyitó Jánó Mihály művészettörténész kiemelte: a művész nem véletlenül összpontosít az épületekre, szakmája építész. /(hecser): Számadás épített örökségünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2004. december 4.

November végén a rangos kézdivásárhelyi képzőművész-házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin munkáiból nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galéria. Kosztándi Jenő festőművésznek tavaly, Kosztándi Katalin grafikusművésznek és akvarellistának a napokban jelent meg albuma a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem című sorozatában. Mindkét albumban a művészek munkásságát Jánó Mihály művészettörténész méltatta. /Gál Éva Emese: A Kosztándi házaspár a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2005. március 10.

A sepsiszentgyörgyi Képtárban március 9-én megnyílt a kézdivásárhelyi Kosztándi B. Katalin tárlata, láthatók a leheletfinom akvarellek. A kiállításon bemutatott Kosztándi-katalógus (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) tanulmányírója, Jánó Mihály művészettörténész Kosztándi B. Katalin művészi pályáját vázolta röviden Malomfalvától Székelyudvar­helyen át Kolozsvárig, onnan Kézdivásárhelyig. /Fekete Réka: Akvarellben fogalmazott balladák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2005. május 21.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ idei első számában Jánó Mihály Középkori falképek Európa szívében címmel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett dokumentációs kiállításról számolt be. Sóvidéki és egyetemes a címe Tibori Szabó Zoltán Kusztos Endrét méltató cikkének. Olvashatunk továbbá a lapban az erdélyi kastélyokról, Bíró József tollából. /Művészek, művészeti események. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998