udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: János Zsigmond

2001. december 16.

Az Erdélyi Püspökséget 1009-ben alapította Szent István király, ebből a századból való a Gyulafehérváron épült első székesegyház is. Ennek helyén létesült a második katedrális is, amelyet valószínűleg Szent László király uralkodása alatt kezdek építeni. A történelem során többször kárt szenvedett és átépítették, így nyerte el mai formáját a gyulafehérvári székesegyház. Több történelmi személyiség nyugszik a templomban, így Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond és Izabella királyné, I. Rákóczi György fejedelem és Martinuzzi György bíboros. A Gyulafehérvári Egyházmegyének - a 2000. évben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer híve van, 304 temploma, ebből 258 plébániatemplom, 350 papja /közülük 43 nyugdíjas, 111 fő pedig 40 évnél fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A Gyulafehérvári Egyházmegyében. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2003. április 10.

Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. június 9.

A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait. Jún. 7-én több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton Csíksomlyón. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. - Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja - mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott.

2003. augusztus 17.

Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. november 8.

A jövő héten lesznek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumi Napok. Tíz éve, 1993-ban kezdődött újra a teológiai líceumok élete. A kollégium a jövő héttől János Zsigmond fejedelem nevét viseli. 1557-ben az erdélyi országgyűlés Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon iskolák alapítását mondta ki a kolostorok helyén. János Zsigmond tervei között szerepelt egy akadémia létrehozása is, ezt azonban korai halála megakadályozta. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2003. november 10.

Kolozsváron az Unitárius Kollégium által évről évre megrendezett Kollégiumi Napok egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek. Popa Márta igazgató rámutatott arra, hogy a nov. 12-16-a közötti Kollégiumi Napokon mások is betekinthetnek az iskola életébe. Tíz éve annak, hogy az Unitárius Kollégium ismét megnyithatta kapuit. Az évfordulón János Zsigmondról, Erdély első fejedelméről nevezik el az iskolát. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. Szerdától János Zsigmond fejedelem nevét is viseli. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 12.

A kolozsvári Unitárius Kollégium 446 évvel ezelőtt alakult meg, s 1948-ig, az államosításig beírta nevét Erdély kulturális történetébe. Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök emlékezett az újraindulásra. 1993- beindulhatott a felekezeti oktatásnak egy már meglévő formája, nevezetesen a teológiai típusú. A nyugati kereszténységhez tartozó egyházak nevelési rendszerétől mindig is idegen teológiai szemináriumokat akarták erőltetni, melyek az ortodox s a római katolikus egyház esetében középiskolai szinten készítették elő a későbbi egyházi papképzést, az ortodoxok esetében a középfokú papképzést. A püspök hangsúlyozta, az iskolának, így a felekezeti iskolának is általános műveltséget kell adnia. Ezért küzdöttek évek óta. Az RMDSZ, konkrétan Asztalos Ferenc parlamenti képviselő segítségével sikerült elismertetni, hogy az ún. teológiai szemináriumok is indíthatnak reál osztályokat,. Ezt a múlt tanévben újból megerősítette a minisztérium. A kolozsvári Unitárius Kollégium felvette János Zsigmond fejedelem nevét. János Zsigmond nevéhez fűződik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalapítása. János Zsigmond: kidolgozta az akadémia létrehozása tervét, de korai halála megakadályozta ennek megvalósításban. Popa Márta, az Unitárius Kollégium igazgatója úgy összegezte, hogy az építés nehézségeivel együtt gyönyörű tíz év volt; megérte: az iskola visszakapta megérdemelt helyét az erdélyi közoktatásban. Ez az egyedüli magyar nyelvű egyházi iskola, ahol a reálszakot engedélyezték. /Csomafáy Ferenc: Véglegesen helyreállítani Erdélyben, Romániában a felekezeti oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. november 13.

Nov. 12-én megkezdődtek Kolozsváron a fennállásának 10. évfordulóját jubiláló Unitárius Kollégium iskolanapjai. Az ötnapos rendezvény első napján iskolanév-változtatást ünnepelték, melynek során felkerült a tanintézmény falára a János Zsigmond Unitárius Kollégium felirat. Pópa Márta igazgatónő üdvözlő beszédével után dr. Szabó Árpád unitárius püspök szólt. Bemutatták a kollégium évkönyvét. /D. I., Sz. Cs.: Mától János Zsigmond Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2004. január 6.

Zsakó Erzsébet Hinni és Tenni című, az unitárius nőszövetségek történetéről szóló könyvét mutatták be Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Zsakó Erzsébet elsőkönyves szerző, nyomon követi az unitárius nőmozgalom történetét a XIX. század utolsó évtizedeitől a XX. század végéig. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a könyv az unitárius múlt évszázados szerepét hozza élet közelbe. dr. Gaal György kiemelte, hogy megvalósult az Unitárius Egyház történetének megismeréséhez szükséges részegységek feltárása. A szerző bemutatta a nőszövetség tevékenységét: a gyermekek iskoláztatatása, a népművészet, orvosi ellátás stb. terén. 1990-től szociális téren jelentős tevékenységet fejtenek ki: tanfolyamokat szerveznek, pályázatokat készítenek, a nyugdíjasok gondjaival foglalkoznak. /Csomafáy Ferenc: A szellem gyertyája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2004. április 7.

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. május 22.

Az erdélyi unitáriusok lapja, az Unitárius Közlöny megújult külsővel jelent meg. Az Új ezred – új lelkület címen Józsa István Lajos arról értekezett, milyen lesz a 21. század unitarizmusa. A lap bemutatta János Zsigmond marossárpataki szobrát. /A megújult Unitárius Közlöny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2004. június 16.

Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium Kolozsvár 23 végzős diákja ballagott. Ebben a tanévben az iskola 10 esztendős újraindítását ünnepelte, felvette Erdély első fejedelme, János Zsigmond nevét, először indult első osztály is, ugyanakkor remélhetőleg ők voltak az utolsók, akik társosztály nélkül ballagtak, mert a kollégium évfolyamai ezután párhuzamos osztályokkal fognak búcsúzni. /Solymosi Zsolt: Elballagtak az Unitárius Kollégium végzősei (is). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2004. augusztus 24.

Marossárpatak község szobrász lakója, Miholcsa József elhatározta, hogy megmintázza, kifaragja a nagy elődök és az erdélyi fejedelmek portréit, és településének adományozza a mellszobrokat. Eddig három nagy előd kőmását készítette el, és ajándékozta a Sárpatak Alapítványnak /Szent István, János Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc/, most megszületett Bethlen Gábor szobra is. Aug. 20-án a Szent István-napi megemlékezéseken került a nagy fejedelem portréja az említett három mellszobor társaságába. /Újabb szobor Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. szeptember 7.

A kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban indulhatott újra, jelenleg János Zsigmond erdélyi fejedelem nevét viseli. Popa Márta igazgatónő elmondta, hogy az állam által engedélyezett teológiai líceumokat az ortodox teológia mintájára képzelték el, ami középfokú papi képzést jelent. Ez teljesen ellenkezik a történelmi egyházak által működtetett iskolák elképzelésével. Nem papokat nevelnek, hanem ugyanúgy, mint a világi iskolában, általános műveltséget nyújtanak a diákoknak, ugyanazokat a tantárgyakat tanítják. Mindezek mellett súlyt fektetnek a valláserkölcsi nevelésre. Idén sikerült elérni, hogy az állami és a magánoktatás mellett megszavazták a felekezeti oktatást is. Mióta reáloktatás van a kollégiumban, a diákok száma megnőtt, az oktatás minősége is javult. Az elemi osztálynak olyan sikere volt, hogy a második évben két első osztályt kellett indítaniuk Jelenleg 90 diák lakik bentlakásban. A szórványból is jönnek diákok. Amerikai segítséggel megoldották, hogy valamennyi bentlakó diák ittléte ingyenes. Felekezetre való tekintet nélkül várják a diákokat.   /Szentes Szidónia: Egész nap az iskolában élünk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 7./

2004. október 1.

Szeptember 30-án ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium új címerét, melyet Felházi Ágnes képzőművész, a kollégium tanára készített. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében kiemelte, hogy ezzel az avatóval történelmet ír a János Zsigmond Unitárius Kollégium, hiszen sötét évtizedek után születik meg a címer. Popa Márta igazgatónő ünnepélyesen átadta az egyház képviselőinek, valamint az osztályfelelősöknek a címer másolatait. /Szabó Csaba: Címeravató a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Történelmet írtak Kolozsvár legrégibb scholájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. november 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2004. november 27.

Ötödik alkalommal szervezte meg Kolozsváron a kollégiumi napokat a János Zsigmond Unitárius Kollégium, nov. 16–19-e között. A szellemi elődök: Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Dávid Ferenc szobránál és János Zsigmond emléktáblájánál koszorúzva sor került az új tanári szoba, valamint egy zöld sarok, a Korall terem felavatására is. Bemutatták a Cipó diáklapot és a kollégium új honlapját, megnyitották Magyar Dóra és diáktársai rajzkiállítását, a kollégium Peregrinus együttese koncertet adott és fellépett a Szamóca néptáncsoport. Az alternatív tevékenységek fogadták a látogatókat, voltak vetélkedők is. /Solymosi Zsolt: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Nyitott kapuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2005. január 7.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos írásokban szóba került több erdélyi fejedelmek neve, legalább megtudja az egyre sekélyesebb ismeretekkel rendelkező (romániai) magyar társadalom is, hogy kik is voltak ezek, írta Szabó Csaba, a lap munkatársa. Szerinte János Zsigmond, Báthory István, Bethlen Gábor, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc törökpártiak voltak. Erdélyben ugyanis, kiváltképpen a szórványban elképesztő a kettős állampolgársággal, de a magyarországi politikai eseményekkel kapcsolatos tájékozatlanság is. Szabó Csaba ironikusan írt a kérdésről: valójában négyes állampolgárságot kellene kérni: németet, törököt, magyart és románt. „Mert hát mind a négy ma is létező államnak részei voltunk” írta. /Szabó Csaba: Ötös állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. április 11.

Április 8–9-én Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelyre Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás részvevők. Az idei téma kizárólag József Attila művészi hagyatéka volt. Az ünnepélyes megnyitón Szabó Árpád unitárius püspök rámutatott, Atlantisz hangjai nemcsak egy elsüllyedt civilizációé vagy figyelmeztető vészjóslásé, hanem a mindenkori jelenkor lelkiismeretének hangjai is. Márk Attila daltuljadonos bemutatta új albumát, amely 14 megzenésített József Attila-verset tartalmaz. Az eseményen megjelent a magyar főkonzulátus képviselete, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az Unicornis Kiadó igazgatója (Ádám János) és Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. /Ördög I. Béla: József Attila-i Atlantisz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. június 4.

Május 20–22. között zajlott a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében az első unitárius vallás olimpiász. A rendezvényen 48 diák vett részt Dicsőszentmártonról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről és Kolozsvárról. A rendezvényen nemcsak unitárius fiatalok, hanem református és katolikus diákok is részt vettek. /Vörös Alpár: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Figyeljünk egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2005. június 24.

A Nemzetközi Műemlék Alap (World Monument Fund) június 21-én tette közzé a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének 2006-os listáját, erre került föl a nagyváradi vár, a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány és a város önkormányzata összefogásának köszönhetően. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere szerint fontos előrelépést tettek a vár megmentéséért, mivel a legrangosabb nemzetközi számbavétel lehetővé teszi olyan források elérését és olyan műemlékvédelmi szakemberek segítségét, akik a vár korhű restaurálását garantálják. A vár ma is látható formáját János Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelmek uralkodása közötti időszakban nyerte el, bástyás rendszerét. Romániából három műemlék került a legveszélyeztetettebb világörökségi kincsek közé: Constantin Brancusi immár felújított Végtelen oszlopa, a gelencei római katolikus templom 1996–1999 között és a bonchidai Bánffy-kastély, amelyet 2000-ben ajánlottak nemzetközi védelemre. /Lakatos Balla Tünde: A világ legveszélyeztetettebb műemlékei között a nagyváradi vár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. szeptember 12.

Kolozsváron a Báthory István Gimnázium aligazgatónője, Káptalan Erna szerint a gimnázium 1100 tanulója és a tanárok bizakodó hangulatban kezdhetik az új tanévet. A tantermek rendbetétele a múlt héten befejeződött, három teljes létszámú első osztály kezd az új tanévben. A Brassai Sámuel Gimnázium igazgatónője, Kósa Mária elmondása szerint végleges kinevezéssel rendelkező tanáraik vannak. Jelenleg a nappali tagozatra hozzávetőlegesen 800 diák jár, az esti tagozaton pedig 300 körüli a diáklétszám. Idén két első osztály indult. Gond van a X. osztályos tankönyvekkel: a tanterv-változás miatt az új tankönyvek fordítása akadályba ütközött, ezért ezek csak a tanévkezdés után fognak megérkezni. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Wolf Rudolf véleménye szerint a diáklétszám csökkenőben van az alsó tagozat osztályaiban, másrészt pedig az V–VII. osztály délutáni tanítása nem felel meg a szülőknek. Az iskolának ebben a tanévben több mint 650 tanulója van. Jelenleg egy első osztályt indítottak. A Kolozsvári Református Kollégium tanára, László Margit tájékoztatott: a kollégium 265 diákja változatlan körülmények között kezdi a tanévet. Létrejött a három IX. osztály. A János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatónője, Popa Márta a tankönyvek hiányára panaszkodott. Idén egy, 25-ös létszámú első osztályt indítottak, a IX. osztályban pedig két osztály indult: egy a reál és egy a humán tagozaton. Jelenleg 330 diák tanul ebben a tanintézményben. A Római Katolikus Gimnázium igazgatónője, Schuller Hajnal szerint az iskola közel 200 tanulója számára mind a tankönyvellátás, mind a tanerők helyzete megoldott. A Sigismund Toduta Zeneiskola aligazgatója, Máthé Árpád arról számolt be, hogy egy magyar és két román osztály van mindegyik évfolyamon. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Gimnázium aligazgatónője, Irsay Mónika szerint iskola összlétszáma 1500 tanuló, ebből közel 300 tanuló jár a magyar tagozaton. A Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatónője, Tonder Ilona szerint az iskolába hozzávetőlegesen 700 gyerek jár, ebből közel 150 a magyar tagozaton tanulók létszáma. A Monostor negyedi Ion Creanga Általános Iskola aligazgatója, Márk Lajos közölte, az iskola összlétszáma 1100 fő, ebből a magyar osztályban tanuló gyerekek számaránya 27 százalék, azaz közel 400 tanuló. Minden évfolyamon van magyar osztály, sőt: a 7. és 8. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály van – mindegyikben több mint 20 gyerekkel. /Nagy-Hintós Diana: Különösebb gondok nélkül indul az iskola. Országszerte ma kezdődik a 2005/2006-os tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2005. szeptember 23.

Vitás helyzet alakult ki a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak is otthont adó, az Unitárius Egyház tulajdonát képező ingatlan használata kapcsán. Az állami és felekezeti oktatás közötti nézeteltérést eddig Kolozsváron sem sikerült hatékonyan kezelniük az illetékeseknek. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Brassai Sámuel Líceum közötti vita 2000-ben kezdődött azt követően, hogy az egyház visszakapta egykori tulajdonát. A Brassai Líceum 2005-ös évkönyvében megjelent az a nyilatkozat, amelyet a líceumba járó gyermekek szülei közül több mint kétezren, valamint a tantestület 82 tagja is aláírt. A Kósa Mária igazgatónő által szignált dokumentum felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek az épület 1999-es visszaszolgáltatása után történtek. Ezek lehetővé tették a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak, hogy osztálytermeket foglaljon le az épületben, hogy megszervezze egyelőre állami vagy magán keretek között az oktatást. Az unitárius egyház minden évben bejelenti igényét néhány tanteremre, ami miatt a Brassai Líceum egyre szűkülő keretek között működhet. Jelenleg a kollégium 11 tanteremet mondhat a magáénak, így a Brassai 34 nappali és 18 estis osztálya 28 helyiségben tanul. Az igazgatónő felháborítónak tartja, hogy eddig sem az RMDSZ, sem a tanfelügyelőség nem mert közbelépni. Popa Márta, a kollégium igazgatónője szerint fontos a békés hangulat, mert a két iskola csak így tud együttműködni. Elismerte, hogy a Brassai számára kellemetlen lehet az osztálytermekről való lemondás, ugyanakkor el kell fogadni az unitárius kollégium létjogosultságát is arra, hogy használja az épületet. Szabó Árpád unitárius püspök közölte, tervezik az unitárius kollégium egész épületben történő visszaállítását. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha a két iskolát összeolvasztanák, és a két intézmény immár egy egészként az egyház fennhatósága alá kerülne. Az egyházfő hangsúlyozta, nem tervezik utcára tenni a Brassai Líceumot. Vita lesz majd, hogy ki irányítsa az egyesült iskolát. /Borbély Tamás: Vita az egykori unitárius kollégium épületének használatáról. Új kihívások a sikeres restitúciós folyamat után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2005. október 14.

Nem szavazta meg a kolozsvári városi tanács az RMDSZ által előterjesztett magyar utcaneveket. A kolozsvári építkezési láz eredményeképpen harminchat új utca keletkezett, a lakók közel másfél éve várják, hogy a hatóságok nevet adjanak ezeknek. A város 76 nevet tartalmazó jegyzéket juttatott el a megyéhez, ahol külön listán szerepelt a harminchat, még „nevetlen” utca. A polgármester kezdeményezésére a városi tanács elé terjesztették a jegyzéket. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az említett jegyzék ugyanaz volt, amit még Funar polgármesterkedése idején akartak elfogadtatni, akkor sikertelenül. Olyan „személyiségek” neve szerepelt a listán, mint az ultranacionalista Eugen Barbu, Ion Lancranjean stb. Molnos kifogásolta, amiért az utcanevekben nem tükröződik az, hogy Kolozsvárott hozzávetőlegesen húsz százalékos a magyarság részaránya, az utcanevek húsz százalékának tehát magyar vonatkozásúnak kellene lennie. Molnos összeállított egy harminchat nevet tartalmazó listát és egy ötven nevet tartalmazó pótlistát. A múlt heti tanácsülésen viszont ugyanaz a lista került a tanácsosok elé, mint nyáron, figyelmen kívül hagyva Molnos javaslatait, amelyek olyan személyiségek nevét tartalmazta mint János Zsigmond, Erkel Ferenc, Tamási Áron, Jókai Mór, Kelemen Lajos stb. Molnos újabb halasztást kért, de ezúttal nem járt sikerrel. Végül Molnos javaslatait is egyenként szavazásra bocsátották, de a hat RMDSZ-es tanácsos kivételével mindenki ellenük szavazott. Az egyetlen magyar személyiség, akiről utcát fognak nevezni, az Fadrusz János lesz. /Nagy-Hintós Diana: Magyar utcaneveket szavaztak le. Koalíciós „partnereink” sem támogattak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. október 31.

Erdélyi viszonylatban szokatlan feladatot vállalt magára a marosvásárhelyi származású Miholcsa József szobrászművész: Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Szent István király mellett négy erdélyi fejedelem, János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc néz szembe az örökkévalósággal. Ötödiknek október 29-én a kuruc király, Thököly Imre szobrát avatták. Ezután a sebesült futár és lova emlékénél – a helyi Mátyás-huszárok, a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi vendéghuszárok tisztelgő jelenlétében – művelődési és civil szervezetek, magánszemélyek koszorúztak. 1848 októberének végén ugyanis csata zajlott a Maros két partján. A kettős eseményt huszárbál keretében ünnepelték a marossárpatakiak. /B. D.: Szoboravatás és huszárbál Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./ Miholcsa József szobrászművész Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Ötödiknek október 29-én Thököly Imre (1657. szept. 25. – 1705. szept. 13.) is a helyére került. A kuruc királyként emlegetett fejedelem 300 éve hunyt el török földön, Nikodémiában. Miholcsa József Farkas Árpáddal vallja: „csak lábujjhegyen, halkan!” / apáink hűlő, drága arcán járunk.” /Bölöni Domokos: „Apáink arcán járunk” A kuruc király emléke. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2005. november 21.

1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2005. december 6.

December 2-án rendezte meg a Fűszál Együttes ötéves születésnapi koncertjét Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Ez volt a zenekar századik fellépése, és pontosan öt évvel ezelőtt ugyanebben a teremben kezdték pályafutásukat. Az elmúlt években három albumuk született. A koncerten elhangzottak a Fűszál-slágerek és a készülő negyedik album új dallamai is. /Török Á. Rebeka: Születésnapi Fűszál-koncert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2005. december 15.

A Nyelvvizsgákért Felelős Európai Konzorcium (ECL) pécsi székhelyének egyik kelet-európai nyelvvizsgaközpontjává avatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumot. Popa Márta igazgatónő elmondta: ez jelentős előrelépést jelent az iskola életében. /D. I.: Újabb nyelvvizsga-központ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2006. január 4.

Kolozsvár három, többszáz éves múltú tanintézettel büszkélkedhet. Az idők folyamán mindegyik neve fogalommá vált. Az évfordulók megünneplése 1990 előtt hihetetlenül sok akadályba ütközött. Még sokan emlékezhetnek a mai Báthory Líceum 1979-ben tartott 400, vagy a Brassai 1982-ben megszervezett 420 éves alapítási emlékünnepélyére. Az utóbbi kálváriáját Boda Károly igazgató írásban is megörökítette. Az ünneplés előtt a pártszervek bekérték az iratokat, amelyekkel igazolni lehetett az alapítás tényét, eredetiben és román fordításban. S annak levezetését, hogy az évfordulóra készülő tanintézet miként örököse az egykor megalapítottnak. Rangos történészeknek kellett igazolást készíteniük. A két patinás iskola esetében nem vált vitatottá az alapítási időpont. A mai Báthory István Líceum alapításának 1579-es évszáma közismert és általánosan elfogadott. Az akkor létesült jezsuita iskola Kolozsmonostorról a Farkas utcába, majd újra Monostorra vándorolt, voltak évek, mikor nem működött, majd az Óvárban és ismét a Farkas utcában (most már a nyugati végén) fejtette ki tevékenységét. 1776-tól a piaristák vették át a vezetését. Az 1990-es évektől külön felekezeti líceum is létesült a patinás falak közt, mely most már Pázmány Péter nevét viseli, s a Báthoryval együtt ápolja a közös múlt hagyományait. Az Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Líceum esetében kissé bonyolultabb a helyzet. Az önállóvá vált erdélyi fejedelemség rendjei ismételten kérték a kiskorú fia nevében uralkodó Izabella királynét, hogy az üresen maradt kolostorokban alapítson felsőbb fokú iskolákat. Az erre vonatkozó végleges döntés az 1557-ben tartott tordai országgyűlésen született meg: Kolozsvárt a domonkosok, Marosvásárhelyen a ferencesek, Nagyváradon a mindszentek kolostorában létesült ilyen tanintézet. (A nagyváradi a város török kézre kerülésekor, 1660-ban megszűnt, szétoszlott; a marosvásárhelyinek a mai Bolyai Líceum és a mellette működő Református Kollégium az örököse). Kolozsvárt akkor még a lutheri tanokat vallották, egy év múlva kezdett terjedni a kálvini tanítás. 1568 januárjában a lelkiismereti és vallásszabadságot kimondó nevezetes tordai országgyűlési határozatot követően megalakul az unitárius egyház. Kolozsvár akkor unitáriussá lett, az iskolával együtt. A már állami 7-es Számú Középiskola tanáraié az érdem, hogy 1957-ben sikerült megünnepelniük a 400 éves alapítási évfordulót. Ennek alkalmával harcolták ki Brassai Sámuel, a legnagyobb unitárius tanáregyéniség nevének felvételét. Azóta 1982-ben megünnepelték a 425. és 1997-ben a 440. évfordulót is. A Brassai mellől 1993-tól kinövő, újabban János Zsigmond nevét viselő Unitárius Kollégium természetes folytatója a felekezeti hagyományoknak. A Református Kollégiumnak az előzőeknél hányatottabb sors jutott. Alapítását nehéz évszámhoz kötni. Sem az 1545-ös, sem pedig az 1557-es dátumhoz való folyamatos kötődését nem lehet bizonyítani. Az 1990 őszén újra létesülő Református Kollégium, mely 2003-tól ismét a Farkas utcai patinás épületben működik, természetszerűen ünnepelni akar. Minden joga megvan rá: hagyományai, tanítványainak díszes névsora Erdély egyik legjelentősebb iskolájává teszik. Abból kiindulva, hogy 1907-ben– már megünnepelték az iskola fennállásának 300. évfordulóját, most fogadják el az elődök teremtette hagyományt: ünnepeljék a 400. kerek évfordulót! /Gaal György: Iskolatörténeti évfordulók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998