udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Járóka Lívia

2004. november 6.

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetője, volt külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságról szóló dec. 5-i népszavazáson “lelki kirekesztés és lelki befogadás” között kell választani. Gál Kinga, a Fidesz európai néppárti (EPP) képviselője arról beszélt: most a sikeres és eredményes népszavazás a legfontosabb, az pedig majd a magyar parlamenti tényezők döntése lesz, milyen tartalommal töltik meg a kettős állampolgárságot. Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese óriási eredménynek nevezte, hogy aktív európai parlamenti munkával sikerült a vajdasági magyar kisebbség ügyét behozni az európai nyilvánosságba. A fideszes politikus szerint Románia EU-csatlakozási tárgyalásai óriási lehetőséget kínálnak Magyarország számára az ottani magyar kisebbség kérdésének “rendbetételére”, valamint a környezetvédelem területén, a verespataki aranybánya miatt meglévő félelmek megnyugtató orvoslására. Járóka Lívia néppárti képviselő azt mondta, a romakérdést Románia és Bulgária csatlakozása szempontjából is mérlegre kell tennie az uniónak, és ha szükséges, "be kell avatkoznia". /Fidesz: lelki kirekesztés vagy befogadás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

2006. november 28.

Meghallgatták Leonard Orbánt, Románia EU-biztos jelöltjét az Európai Parlament Művelődés- és Oktatásügyi Bizottságában. Orban szerint a tagállamok maguk döntenek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A politikus kifejtette: 2007-ben magas rangú találkozót kezdeményez a multikulturalizmus és a többnyelvűség irányvonalainak szabályozása érdekében, 2008-ban pedig az utóbbi területen kíván új tervet kidolgozni.  Az Európai Parlament szocialista frakciója rábólintott Orban jelölésére. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti delegációjának vezetője arról érdeklődött: Leonard Orban biztosként fel kíván-e lépni konkrét ügyekben is, mint például a karintiai szlovének kétnyelvű helységnévtáblái vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar feliratai ügyében? Tabajdi a meghallgatást követően elmondta, hogy a biztosjelölt teljesítménye alapvetően elfogadható volt, bár kételyek merülhetnek fel azzal kapcsolatban: lesz-e ereje, az összeurópai értékek ezen a kényes területen való képviseletére. Járóka Lívia /Fidesz/ európai néppárti képviselő asszony azt tudakolta a jelölttől: mit kíván tenni a roma nyelv hivatalos nyelvvé tételéért. A politikus második kérdése a BBTE-en kialakult helyzetre és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozott. Leonard Orban válaszában csupán általános előrehaladásról beszélt. /Meghallgatták Leonard Orbánt. Ma teszik közzé a vizsga eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2008. április 5.

Román és magyar roma-kutatók, politikusok, roma közéleti személyiségek részvételével vitát rendeztek április 5-én Brüsszelben a romák európai integrációjának témakörében. Járóka Lívia néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő arról beszélt, hogy az Európai Uniónak elő kellene írnia a tagállamok számára azokat a minimális követelményeket, amelyek teljesítésére a romák kirekesztése elleni hatékony fellépéshez szükség lenne. A brüsszeli programsorozatot a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, a brüsszeli Román Tájékoztatási Központ, a Nyílt Társadalom Intézete, valamint több roma szervezet állította össze. /Rendezvénysorozat Brüsszelben a roma integrációról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2009. május 15.

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998