udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Járai István

1992. október 1.

Okt. 1-jén megnyílt Bukarestben a Magyar Kultúra Háza. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter és Ludovic Spiess román kulturális miniszter együtt nyitotta meg a magyar kulturális központot. Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy nagyon várta a megnyitást, először májusban akarták megnyitni, de lassan ment a munka. "Meggyőződésem, hogy ha a román értelmiség megismerkedik a magyar kultúra problémáival, annak messze ható következményei lesznek" - jelentette ki. Okt. 8-án avatják Budapesten a román kulturális központot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Járai István a bukaresti ház igazgatója nyilatkozott: hungarológiai könyvtár áll rendelkezésre, filmklub is van, nyelv- és műfordítói tanfolyamot indítanak. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1998. június 22.

Cseh Gusztáv (1934-1984) grafikáiból nyílik kiállítás jún. 22-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban, amelynek élén hat éven állt a búcsúzó igazgató, Járai István. A megnyitón jelen volt a bukaresti művészeti élet számos képviselője. A Magyar Kulturális Központ a román főváros művészeti-kulturális életének egyik közkedvelt műhelyévé vált az elmúlt években. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1998. július 4.

Elbúcsúzott Járai István egyetemi tanársegéd állomáshelyén, 1991 óta állt a bukaresti magyar kulturális központ élén. Igazgatósága idején a kultúrház a román főváros egyik fontos, számon tartott intézményévé vált. Kiállítások, színházi előadások, koncertek és más rendezvények sora zajlott az épületben. Járai a jövőben Budapesten, az ELTE román tanszékén fog dolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2008. október 31.

Irodalomtörténeti tény, hogy a nagyenyedi kollégium az erdélyi színjátszás bölcsője volt, hiszen innen kerültek ki az 1792-ben megalakult kolozsvári színház legjelentősebb vezető színészei. A tanév végén a kollégium udvarán a professzorok, a diákság és a város polgárai előtt bemutatott színjátékoknak erős kisugárzása volt a műkedvelő színjátszás kialakulására és megerősödésére is. Ezzel magyarázható, hogy a százhúsz évvel ezelőtt alakult Enyedi Magyar Iparos Önképzőkör tevékenységének is egyik legfontosabb területe volt a színjátszás. Az első bemutatóra 1891-ben került sor. Hosszabb kényszerszünet után, 1921 decemberétől megszaporodott a bemutatók száma. 1928-tól az előadásokat a kör új székházának háromszáz férőhelyes, korszerű termében mutatták be, mindig telt ház előtt. A téli felolvasó esteket 1889–1910-ben indították. Az előadók között volt például dr. Harmath János, a Hangya Szövetkezet igazgatója, Járai István főgimnáziumi igazgató, Folyovits Endre szobrászművész és Jékely-Áprily Lajos tanár-költő. /Józsa Miklós: Thália és a tudomány szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2009. július 6.

Móricz Zsigmond az Erdély-trilógia második kötetének, A nagy fejedelemnek a megírása előtt, 1926 őszén erdélyi körútra indult. „Éppen most komolyan készülök Erdélybe, hogy a Tündérkert második kötetéhez anyagot gyűjtsek. Fel akarom keresni Bethlen Gábor életének helyeit” – írta Kolozsvárra Kuncz Aladárnak. A Nagyenyedre érkező írót szeretettel fogadták: „Az állomás zsúfolva, ezer főnyi közönség, óriási fehér virágcsokor. Tömeg jön rám, mint a felhő” – írta Móricz. Az állomásnál tartott fogadáson Járai István, a Bethlen Kollégium igazgatója mondott üdvözlőbeszédet. Az író megtekintette a történelmi városközpontot: a Bethlen-kastélyt, a regénybeli események egyik színhelyét, az ősi vártemplomot és az akkoriban ünnepelt háromszáz éves kollégiumot. Megnézte a kollégium hatalmas könyvtárát, legendás hírű jegyzetfüzetébe mindent beírt. /Józsa Miklós: Móricz Zsigmond Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998