udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Járai Zsigmond

1999. február 2.

Orbán Viktor miniszterelnök jan. 30-án Fiuméban Kövér László tárca nélküli miniszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter kíséretében találkozott Zeljko Luzavec közlekedési miniszterrel, Milivoj Brozina megyei főispánnal, Slavko Linic fiumei polgármesterrel, a kikötői hatóság képviselővel. . A találkozó után Orbán Viktor sajtónyilatkozatban emelte ki: a magyar küldöttség azért érkezett Fiuméba, mert tartós gazdasági együttműködést keres. Háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Orbán Viktor felkereste a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be jan. 31-én a magyar kormányfő Kopácson. Vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor, mondta. Úgy döntöttünk, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, jelentette ki, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne - hangsúlyozta a miniszterelnök. /Orbán Viktor jelenlétet és támogatást ígért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2001. augusztus 24.

A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2002. augusztus 26.

Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2006. augusztus 31.

Járai Zsigmond MNB-elnök, volt pénzügyminiszter élesen támadta a Gyurcsány-kormány tervezett intézkedéseit és a Brüsszelnek benyújtott konvergencia-programot. Járai szerint a program nem életképes, a gazdaság sebezhetősége megmarad, és Magyarország az egyik legsebezhetőbb gazdasággal rendelkezik a világban. /Domján Levente: Kifakadt a volt pénzügyminiszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2007. május 7.

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. – A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt – nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek. Megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a „helyzetfelmérő tanácskozást” újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak – mondta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke , aki szintén aláírta a levelet. Márfi Gyula veszprémi érsek a hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: „azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt”. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

2007. szeptember 17.

Az idén tavasszal megalakult Márciusi Charta aláíróinak egy része szeptember 14-én zártkörű tanácskozást tartott. Megvitatta Pozsgay Imre előterjesztését arról, hogy a szervezeten belül milyen műhelyeket kellene létrehozni a megbetegített nemzet életének megjavítására. Járai Zsigmond egy gazdasági és pénzügyi műhely megalakítását javasolta, amely föltárja a nemzeti vagyon széthordásának követhető és eleddig követhetetlen útjait. A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásának emléknapján, október 23-án felhívással fordulnak a hazai, a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarokhoz: Milyen legyen Magyarország? Szó esett a Márciusi Charta Alkotmánybírósághoz benyújtott első beadványáról. A szervezet jogászai és orvosai bíznak abban, hogy az elmúlt hónapokban kidolgozott, egészségügyhöz kapcsolódó és az azt kiegészítő beadványukkal az alkotmánybíróság már az ősz folyamán foglalkozik. Csoóri Sándor a tanácskozáson bejelentette, hogy amennyiben az alapító tagok úgy határoznak, találkozót kezdeményez a Márciusi Charta Sólyom László köztársasági elnökkel a civil társadalom egyre inkább elmérgesedő viszonyáról. /Milyen legyen Magyarország? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./; Előzmény: Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

2008. május 17.

Gazdasági konferenciát tartottak Székelyudvarhelyen, neves magyarországi szakemberek részvételével. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar nemzeti össztermék elmúlt években történt alakulásáról tartott összefoglalót, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke előadásában rámutatott: Magyarország gazdasági válságának orvoslása érdekében kormányváltásra van szükség. Együttműködési megállapodást kötött az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Román tagozata. /Szász Emese: Gazdasági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998