udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jávor András

2005. november 14.

November 12-én Kézdivásárhelyen az Apor Péter Iskolaközpont szervezésében tudományos ülésszakkal emlékeztek a felső-háromszéki mezőgazdasági oktatás 75. évfordulójára. Előadást tartottak debreceni, mezőhegyesi, kolozsvári és háromszéki mezőgazdasági szakemberek, egyetemi tanárok. Kezdetben a tanfolyamokat a felső-háromszéki falvak kultúrotthonaiban szervezték. 1934-ben kaptak állandó székhelyet Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templom melletti épületben, ahol a következő tanévtől már Téli Mezőgazdasági Iskola néven működtek. Az Apor Péter Iskolaközpontban jelenleg 1158 diák tanul. Dr. Jávor András az iskola könyvtárának kétszázezer forintos könyvadományt, a mezőgazdasági oktatásban részesülő legjobb tanulónak pedig harmincezer forintot ajánlott fel. Dezső Vencel igazgató bemutatta a tanintézmény ünnepi alkalomra szerkesztett monográfiáját. Az Apor Péter Iskolaközpont udvarán az évforduló emlékére három méter magas kopjafát avattak. /Iochom István: A mezőgazdasági oktatást ünnepelték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2009. január 5.

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998