udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jósika Miklós

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. május 4.

Ápr. 28-án, Jósika Miklós születésének 200. évfordulóján ünnepségsorozat zajlott le az EMKE, a helyi RMDSZ és az egyházak szervezésében. Emléktáblát helyeztek el az író szülőházán, beszédet mondott Ioan Bembea polgármester és Bartalis Árpád plébános. Ezután a város nagy szülötteinek emlékét megörökítő "tordai Pantheonban", a református templomkertben avatták fel az író emléktábláját. A kortárs alkotók főhajtását Lászlóffy Csaba Jósikáról írott monodrámájából a tordai színházban felolvasott részletekkel fejezték ki. /RMDSZ Tájékoztató, 275. sz., máj. 4./

1994. szeptember 6.

Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1995. november 21.

Nov. 21-én ünnepelték Tordán a Jósika Miklós Közművelődési Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját. Imre Lajos elnök /egyben az egyik alapító tag/ emlékezett az elmúlt időszakra. Csetri Elek történész áttekintette az aranyosszéki művelődési hagyományokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 22., 667. sz./

1997. május 12.

1994. ápr. 28-án avatták fel Tordán a Jósika Miklós tiszteletére elhelyezett emléktáblát. 1994. jún. 2-án a prefektúra hatálytalanította a tordai városi tanács határozatát, és elrendelte a tábla levételét. Hosszú pereskedés indult, közben - 1995. szept. 30-án éjjel - lemeszelték a táblát. Az épülettől 25 méterre van a rendőrség. Végül idén áprilisban az RMDSZ helyi szervezete letisztította a táblát, így most újra látható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./Jósika Miklós Tordán született, 1794. ápr. 28-án.

1997. június 22.

Jún. 22-én a tordai színház termében ünnepelte fennállása 125. évfordulóját a Tordai Magyar Dalkör. Tőkés Gyula elnök megnyitó beszéde után Fülöp Dezső mészkői lelkész vezetésével az egybegyűltek közös imán emlékeztek meg a dalkör néhei tagjairól és karnagyairól, majd Imre Lajos, a Jósika Miklós Művelődési Egylet elnöke ismertette a dalkör történetét. Ezután Kötő József, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE díszoklevelét a dalkör karnagyának, majd Guttmann Mihály a romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jubiláló dalosokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 24., 1055. sz./

1997. június 23.

Fogyatkozik , apad Torda magyarsága, állapította meg Nagy Albert, az ótordai gyülekezet református lelkésze, egyre több a vegyes házasság, ahol a gyermekek meg alig fognak magyarul tudni. Az 1300 lelkes gyülekezetben 1996-ban 36 temetés és 3 keresztelő volt. Az előző évek gyülekezeti felmérések nyomába eredve a presbitérium megállapíthatta, hogy 300 református hiányzik. Több éves álma a tordai magyarságnak az önálló magyar iskola. Az egyházi ingatlanok visszaadásával az iskola épületének gondja is megoldódna. Keresik a közösségépítés módozatait, az egykor híres Jósika Miklós Kör újjászületőben van. /Fogyatkozó tordai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1997. szeptember 17.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1998. február 24.

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1999. július 30.

Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1999. november 20.

Reprint kiadásban jelentették meg az Erdélyi csillagok című, hajdan népszerű kötetet, amelyben Bánffy Miklós, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond és mások írtak esszéportrékat az erdélyi múlt olyan nevezetességeiről, mint Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Benkő József, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós, Kriza János, Orbán Balázs vagy Székely Bertalan? A mintaszerű elemzések mindig arra keresik a választ, hogyan történt mindaz, ami megtörtént a portré hőseivel? /Olvasólámpa. Erdélyi csillagok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2000. november 13.

Nov. 12-én a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselői, valamint Mezei Katalin írónő (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részéről) Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében megjutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzőik problémaérzékenységéről tanúskodtak. A képzőművészeti pályázatokat is sikeresek voltak. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját. /Jósika-pályázati díjátadás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2001. február 8.

Tordán a dalkör hivatalosan 1872-ben alakult. A tordai Magyar Dalkör az idők folyamán nagyon sok első díjat szerzett. 1969-ben 102 tagja volt. Minden március 15-én Tordán és Aranyospolyánban szerepeltek, ott voltak a Tordával kapcsolatos híres emberek, dr. Tulogdi János, Jósika Miklós és Kőváry László emléktábláinak leleplezésén, továbbá minden egyházi és kulturális ünnepségen. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása, amelyen több vidéki dalárda is részt vett. Azonban 2000 áprilisától, Szöcs Sándor karnagy távozásával, a dalkör tevékenysége megszűnt. Új karnagy nincs, és nem tudnak fizetett karnagyot alkalmazni. /Tompa Sándor: A tordai Magyar Dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. március 30.

A Román Rádió és a Kolozsvári Rádió szervezésében márc. 29-én Kolozsváron megnyílt a hatvan könyvkiadó, tanintézmény, könyv- és lapterjesztő, folyóirat, multimédiás cég termékeit felvonultató II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. Gazdag választékkal van jelen három kolozsvári magyar nyelvű kiadó, a Kriterion, a Komp Press és a T3 kiadó közös standja. Géczi Róbert, a Kriterion szerkesztő-menedzsere elmondta: több újdonsággal lepték meg a piacot. Ezek: Éger Veronika: Székely János történelmi drámái, Pomogáts Béla: Kuncz Aladár, Fodor Sándor: Tizenegyedik üveg, Jókai Mór: A legvitézebb huszár, Jósika Miklós: Abafi, valamint román fordításban Kornai János Az átalakulás kikövezetlen útja című gazdasági kötet. /Ö. I. B.: Megnyílt a II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 7.

Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. november 13.

Decemberben lesz két éve, hogy megalakult a Házsongárd Alapítvány. Mind többen vesznek részt a Házsongárd Alapítvány által meghirdetett temetőgondozásban. A Báthory István Elméleti Líceum, a Római Katolikus Gimnázium, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanulói, az Apáczai Csere János cserkészcsapat és a Protestáns Teológiai Intézet néhány diákja vett részt a munkában. Segítségükkel gyom és a szemét többek között Dsida Jenő, Tóthfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Jósika Miklós, Józan Miklós, Simén Dániel, Reményik Sándor, Berde Mária és Berde Amália, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella, Szász Domokos, Újfalvi Sándor és Lészay Júlia, Berde Mózsa és Brassai Sámuel, Purjesz Zsigmond, Szabó Dénes, a Bethlen-Huszár, Tauffer és Szacsvai családok sírjairól, sírkertjeiből, valamint az iktári Bethlen, a Mikó-Rhédey, Biasini, Pagett és Sombori kripták környékéről. /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Fiaim, tőlem egymást öröklitek! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2002. május 18.

A Dunánál címmel megjelent egy jó, színvonalas folyóirat, melyet Szőcs Géza szerkeszt. Eredeti látásmód, sajátos szerkesztési elvek, korszerű tálalás, rendhagyó történelmi szemlélet. Megfér benne egymás mellett a király, a fejedelem, Szőcs Géza, a janicsárok, Smith kapitány, Szilágyi István, Jósika Miklós és a Báthoryak! Szőcs Gézát ritkán lehet idehaza olvasni, mondják. Ezt akarta cáfolni az új folyóirattal. /Szabó Csaba: Zsigmond Viteazul. "A Dunánál " I. Szőcs Géza fejedelmi folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2002. november 23.

Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2003. március 6.

Tordán 1999. július 24-25-26-án a Petőfi Társaság /Torda/ az RMDSZ-el és a tordai Magyar Dalkörrel közösen emlékezett Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulójáról. Több magyar történész, irodalmár és politikus jelenlétében ez alkalommal került sor Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművének leleplezésére a Petőfi Háznál az Ótordai Református Parókia udvarán, és egy kirándulásra Fehéregyházára, ahol egy hatalmas Petőfi szobor leleplezésén vettek részt. Tordán a Petőfi Társaság minden évben részt vesz a márc. 15-i ünnepségeken, és minden kulturális és egyházi ünnepségen. A Petőfi Társaság 2002-ben tartotta a tordai Népiskola helytállás tematikájú rendezvénysorozatát. Dr. Keszeg Vilmos professzor évtizedek óta részt vesz a tordai magyarság kulturális találkozóin. 2002. nov. 22-én a Petőfi Társaság író-olvasó találkozót szervezett, másnap pedig Ady Endre, humánumőrző költő üzenete témájú honismereti vetélkedőt. A Petőfi Társaság folytatja a Jósika Miklós Művelődési Kör munkáját. /Tompa Sándor, Torda: Köszönet a tordai Petőfi Társaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. augusztus 19.

A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2004. január 10.

A tordai Jósika Miklós Kör évtizedekig meghatározta a kisváros magyarságának kulturális életét. A kört először Ceausescu oszlatta fel, majd a forradalom után a közöny lett úrrá. A kör végül a Petőfi Társaság keretében újult meg. Feltámasztásában fontos szerepet vállalt Suba László, a Képzőművészeti Galéria vezetője. Suba László /sz. Makfalva, 1941/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Tordára került rajztanárnak és itt is maradt. Akkoriban alapította ugyanis Lászlóffy Aladár, Vásárhelyi Géza és Bágyoni Szabó István a Jósika Miklós Művelődési Kört. Ők kérték fel a hetvenes években Suba Lászlót arra, hogy a tordai fazekasság történetével foglalkozzon. Suba László kerámiáival nagyvárosokban is bemutatkozott. Suba László az etnoart híve, ami a népi tárgyvilág megjelenítése a művészetben. Suna szeretné kiadatni Torda és környékének fazekassága című kötetét, amely a régi Tordának állít emléket. /Szabó Csaba: Körök, művészeti csapások. Feltámadóban a Jósika Miklós Kör. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. február 11.

Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2004. február 17.

Tordán február 13-án volt a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola évadzáró előadása. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, Máté Dénes nyelvész és Fodor Dóra tanár tartott előadást báró Jósika Miklósról, valamint a verespataki magyarság nyelvcseréjéről. Máté Dénes a verespataki magyar közösség lemorzsolódási, beolvadási folyamatáról beszélt. Elmondta, hogy az ottani magyarok már nem beszélnek magyarul. A templom az egyedüli hely, ahol ezek az emberek néha még beszélnek magyarul. Verespatakon már nincs magyar nyelvű iskola. A magyar nyelvű oktatás 1918-ban szűnt meg, később újraindították, majd 1950 körül végleg megszűnt. A magyarság asszimilálódásához, több tényező is hozzájárult: az 1784-es Horea, Closca és Crisan vezette felkelés során a magyarok legyilkolása, valamint a nép ortodox vallásra való térítése volt, az 1848-as események, Erdély Romániához való csatolása, az 1930-ban oda telepített román katonaság, a vegyes házasságok, valamint az elvándorlás. A magyar nyelv szakrális, kultikus nyelvként él bennük – magyarul imádkoznak –, és ha el kell onnan költözniük, akkor aszerint, hogy hová kerülnek, románná, vagy szerencsés esetben magyarrá lesznek. /Ladányi Emese Kinga: Évadzáró népfőiskolai előadás Verespatakról és Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2004. február 17.

Aradon február 12-én meghívott előadó, Rudolf Ágnes tanárnő tartott előadást a Kölcsey-csütörtökön Petőfi szerelmi költészetéről. A Kölcsey Társaság rendezésében a következő alkalommal Pávai Gyula tanár fog beszélni beszél Jósika Miklós és Eötvös József munkásságáról. /Benke Tímea: Petőfi szerelméről. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. március 2.

Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2004. július 27.

Tordán az elmúlt héten egy amerikai vendégkórus fellépése és a Petőfi Társaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmával tartottak ünnepi összejöveteleket. Júl. 23-án a Petőfi Társaság közgyűlést tartott, Nagy Albert elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékeztek az elmúlt öt évre. 1999 februárjában alakult meg a társaság. Tordán nem a Petőfi Társaság az első olyan szervezet, amely a magyar kulturális életet volt hivatott irányítani, hiszen sokkal előtte létezett már a Jósika Miklós Művelődési Egylet. Dumitriu Anna ügyvezető elnök beszámolt a társaság megvalósításairól, a több mint száz diáknak nyújtott támogatásról, a népfőiskoláról, a havi rendszerességgel tartott képzőművészeti kiállításokról és az anyanyelvápoló táborokról. /Ladányi Emese Kinga: Ötéves a Tordai Petőfi Társaság. Ünnepi koncert, amerikai vendégszerepléssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. május 4.

„A cserkészet nem más, mint a kommunizmus maradványa, egy embertelen iskola, kiskatonaság” – olvasni sokszor a román sajtóban. A tordai 122-es Jósika Miklós Cserkészcsapat egyéves születésnapján, Balogh András, a maroknyi csapat alapítója és vezetője elmondta, hogy a csapat névadójaként azért választották Jósika Miklóst, mert úgy érezték, hogy a szervezetet egy tordai születésű, híres személyiségről kell elnevezni. Erdélyben nincs őrsvezető-képzés, ezért Magyarországon kell elvégezniük a tanfolyamot. A Jósika Miklós Cserkészcsapat tavaly áprilisban alakult. /Ladányi Emese Kinga: Egyéves születésnapját ünnepelte a tordai 122-es Jósika Miklós Cserkészcsapat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. június 13.

Június 10–11-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya, valamint a tordai Petőfi Társaság Aranyosszék-konferenciát tartott, amelyen áttekintették a térség szinte minden tudományágra vonatkozó témáját. A főszervező Keszeg Vilmos többek között arra emlékeztetett, hogy bár 1989 után a civil társadalom részéről történtek lépések a regionális tudat feltámasztására, a politikum még nem fedezte fel Aranyosszéket. Neményi József Régiófejlesztés, regionalizáció az EU-integráció jegyében című értekezését Neményi Ágnes ismertette. Keszeg Vilmos Torda és Aranyosszék újrafelfedezése kapcsán méltatta a XIX. századi kutató- és népszerűsítő munkák szerzőinek (Orbán Balázs, Jankó János, Kőváry László, Jókai Mór, Benedek Elek) érdemeit. Egyed Emese gróf Teleki Domokos Torda vármegyei főispán 1815-ben kiadott vaskos verseskönyvéről beszélt. Bálintné Kovács Júlia az Aranyosszéken otthonra lelt örmények kiemelkedő sarjainak életművét méltatta. 1894-ben volt hasonló méretű rendezvény Tordán: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vándorgyűlése. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke leszögezte, a gyakran emlegetett nemzedékváltás hiányára cáfoltak rá a kétnapos fórum résztvevői. A párhuzamosan zajló előadások történelmi, hely- és kultúrtörténeti, néprajzi, szocio-antropológiai és nyelvészeti témájú értekezései között nehéz volt válogatni, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész, a helybeli Petőfi Társaság elnöke. Tordai XIX. századi színházélet, Thália két világháború közötti jelenléte, Balázs Ferenc alakja, a város és vidéke fazekassága, az oktatástörténeti kronológiák, a Jósika Miklós Irodalmi Kör megalakulása, tánckultúra, torockói építészet: megannyi izgalmas témakör. A konferencia előadásait kötetben kiadják. /R. P. I., Ördög I. Béla: Gazdag mozaikkép Aranyosszékről. Monstre konferencia a régió múltjáról, társadalmáról, kultúrájáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2005. október 18.

Október 15-én Tordán a Mihai Viteazul Főgimnáziumban került sor az immár 15. alakalommal megszervezett Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedőre. A rendezvényt Jósika Miklós emlékére szervezték. A tordai és vidéki iskolákból érkezett hat csapat, közel három órán keresztül mérte fel tudását. Az író halálának 140. évfordulója alkalmából a tordai Balázs Ferenc Önképzőkör és a Petőfi Társaság úgy döntött, hogy a honismereti vetélkedő központi alakja Jósika Miklós személye lesz. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola csapata kiemelt első díjban részesült. A vetélkedőn az aranyosgyéresi és aranyosegerbegyi általános iskolásokból álló Pacsirta Gyermekkórus jelentett színfoltot. /Ladányi Emese Kinga: Honismereti vetélkedő Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 28.

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének szervezésében október 25-én az ...Őrzeni kincses temetőket... című rendezvényre került sor. A közelgő halottak napja alkalmából tartott előadást Gaal György professzor a Házsongárd Alapítvány elnöke, valamint Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet a Házsongárd Alapítvány igazgatója. A Házsongárdi temető legrégebbi sírköve 1585-ből származik. Itt nyugszik többek között Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, a Bánffy, a Bethlen, a Teleki család. De itt helyezték végső nyugalomra Jósika Miklóst, Gróf Mikó Imrét, Reményik Sándort, Kós Károlyt, Dsida Jenőt és Szilágyi Domokost is. Gergely Istvánné az alapítvány hatéves tevékenységéről számolt be. Gróf Mikó Imre és Brassai Sámuel sírját sikerült rendbe hozniuk. /D. I.: ...Őrzeni kincses temetőket... Halottak napi megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998