udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Józsa Ferenc

2001. október 16.

Választott szülőföldjének nevezi a szerző, Józsa Ferenc Élesdet és környékét, amelynek monográfiája a nagyváradi Literator Könyvkiadó jóvoltából napvilágra került. 1990-ben még csak egyharmada nem volt magyar az ötezer élesdinek, ma már csak egyötöde az a tizenegyezernek. /M. Zs.: Hiánypótló monográfia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2004. augusztus 21.

Aug. 20-án az arad-belvárosi katolikus templomban Szent István királyra emlékeztek. Tampu Péter plébános megemlékezést olvasott fel Szent Istvánról. A Szentírásból az egyháztanácsosok mellett Gyurkócza Aranka és Tóthpál Béla evangélikus-lutheránus, valamint Józsa Ferenc református lelkész olvasott fel. /(b): Szent Istvánra emlékeztek Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2005. február 12.

Aradon Józsa Ferenc, Mosóczy-telep református lelkésze vezetésével az egyházközségi ifjak február 11-én újabb élelmiszer- és ruhaszállítmányt vittek a hajléktalanoknak, akik a vasútállomás környékén, a Holt-Maros partján, illetve a Mosóczy-telepi felüljáró közelében lévő távfűtő-vezetékek mellett húzódtak meg. A lelkész elmondta: karácsony előtt szóltak néhány hajléktalannak, hogy csomagokat hoznak számukra a felüljáró mellé. A jelzett időpontban 70-80-an várakoztak rájuk. Alig olvasták fel nekik az igét, a helyszínre érkezett két rendőr igazoltatta a lelkészt, majd bírságolással fenyegették meg, mivel, úgymond, “összegyűjtötte a bűnözőket.” Azóta legalább 5-6-szor vittek a rászorulóknak a hívek által összegyűjtött pénzből élelmiszert, használt ruhát és meleg teát. /Szeretet-csomagok rászorulóknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2005. augusztus 4.

Aradon a Mosóczy-telepi református gyülekezet ifjúsági csoportja Kladován szervezte a gyermekek és a fiatalok nyári táborozását. Tíz évvel ezelőtt Józsa Ferenc lelkipásztor kezdeményezésére az egyházközség telket vásárolt Kladova falu belterületén. Elhatározták, hogy a gyermekeket, fiatalokat nyári táborba hívják. Idén elkészült a táborhely épülete. A munkálatok költségeinek nagyobb hányadát a holland testvérgyülekezet biztosította. A program fő témája: Jézus hívott – mi eljöttünk. Az ifjúsági tábor most ért véget, mintegy hetven fiatal részvételével. /Komádi Sándor: Táborozás Kladován. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2006. április 27.

A Nagyváradtól 38 kilométerre fekvő Élesd városát mutatja be Létai Zoltán, Martin Mónika és Józsa Ferenc Élesd képekben /Castrum Egyesület, Nagyvárad/ című kötete. A kiadvány a városnak és környékének nevezetes épületeit, történeti, építészeti és művészeti értékeit tárja az olvasók elé. A bevezető áttekinti a kisváros múltját, a középkortól napjainkig felvázolja a történelmi korok jeles eseményeit és a hozzájuk kötődő személyiségek érdemeit. A 2002-es összeírás szerint Élesd 7357 lakosából 3720 ortodox, 1440 római katolikus, 1049 református (kevesebb, mint 1850-ben!), 621 pünkösdista, 395 baptista, 75 görög katolikus stb. /Pataki István: Egy város arca. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 27./

2007. január 22.

A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2009. november 21.

November 20-án Nagyváradon Csűry Istvánt választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. Három jelölt indult, Csűry István 68, Mikló Ferenc nagyszalontai lelkész, bihari esperes 14, Józsa Ferenc aradi lelkipásztor 3 szavazatot kapott. Tőkés László júniusban mondott le püspöki tisztségéről, miután európai parlamenti képviselővé választották; ezután lett Csűry István a helyettes püspök. A mostani időközi választáson püspököt választottak egy évre, 2010. októberében pedig az egyházkerületben általános tisztújítást tartanak, ekkor választanak egy teljes, hatéves mandátumú püspököt. Az új püspök feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetése idején elindult átvilágítás folytatását. Ennek az a célja, hogy a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) dokumentumai alapján kiderüljön, kik voltak besúgók az egyházban a rendszerváltás előtti évtizedekben. /Új püspök a királyhágómelléki egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998