udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 77 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Józsa Miklós

1997. október 31.

A Bethlen Gábor Kollégium előtt tiszteleg a most megjelent könyv: 1622-1997. Emlékkönyv - 375 éves Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed, 1997/ . A könyvet az iskola tanárai /Simon János, Józsa Miklós, Varga Gyula, Pásztori Kupa István/ szerkesztették, a dévai Grapo Tipex nyomdában látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1999. október 21.

Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában megjelent Kolozsvárt Demény Piroska és Szilágyi Mária nagyenyedi magyar nyelv és irodalom szakos tanárok összeállításában a Szavak kincsesháza című játékos nyelvi feladatgyűjtemény a gimnáziumi tanulók számára. A gyűjtemény a műfaj legkorszerűbb sajátosságainak a figyelembevételével készült. Tanulók, gyakorló tanárok, az anyanyelvet megismerni szándékozók egyaránt haszonnal forgathatják és használhatják ezt az igen értékes segédeszközt. /Józsa Miklós magyarszakos tanár Nagyenyed: Hasznos segédeszköz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. november 14.

Nagyenyeden Templom és iskola címmel a református vártemplomban nemzetközi konferencia zajlott, majd felavatták a Pápai Páriz Ferenc-emlékplakettet. Rövid idő múlva következett a Bethlen Gábor Kollégium millenniumi ünnepsége, amit tudományos konferencia vezetett be. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta: nem elég ismerni az anyanyelvet, vállalni is kell! Győrfi Dénes a Nagyenyeden tartott, múlt századi millenniumi ünnepségekről beszélt, Bakó Botond a nagyenyedi tanítóképzés történetéről, Józsa Miklós Pápai Páriz Ferencről, Lőrincz László a tudomány és képzés történetéről értekezett. Ezt követően a diáktudományos ülésszakon 19 tanuló mutatta be dolgozatait. A második napon zenés-irodalmi műsor, majd vetített képes előadás következett. A Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes műsora nagy sikert aratott. Krizbai Jenő igazgató és Szabó Hajnal aligazgatónő szervező munkával járult hozzá a felemelő ünnepséghez. /Bakó Botond: Millenniumi hangulat Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2001. november 1.

Okt. 31-én a reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden, a Vártemplomban. Fellépett a Református Kollégium kórusa. Józsa Miklós magyartanár előadásában Berde Máriára emlékezett, majd sor került Berde Mária emlékplakettjének felavatására. A dombormű Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Mezei Sándor: A reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2001. november 10.

A reformáció emléknapját ünnepelték Nagyenyeden okt. 31-én, a Vártemplomban. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár előadásában emlékezett meg Berde Máriáról (1889-1949), a két világháború közötti magyar irodalom jeles nagyenyedi írójáról. Az ünnepség után a leánydiákotthon épületének falán ünnepélyesen felavatták a Berde Mária-emléktáblát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Ezzel a leányotthon felvette a jeles írónő nevét. /Bakó Botond: Berde Mária-emléktábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. július 2.

Június 28-án Torockón megnyílt Dvoracsek Ágoston nagyenyedi Bethlen kollégiumi tanár húsz színes fényképből álló tárlata Vadvirágok címmel. A fotóművész Torockón, Szelterszen és Bélaváron készített képeinek témája a természet, elsősorban virágok, de a gomba és pillangó is. A kiállított fotók szerzője is szenvedélyes természetbarát. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tanár fényképkiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. október 29.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban okt. 21-én ismét megkezdte munkáját az Áprily Lajos Irodalmi Kávéház, az újonnan berendezett iskolai könyvtár olvasótermében. A szavalóest házigazdája Demény Piroska körvezető volt. /Józsa Miklós: Újraindult az irodalmi élet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2003. február 8.

A diákéneklés múltja több mint három évszázadra nyúlik vissza nemzetünk történelmében. Az erdélyi diákéneklés első nyomai a XVII. század elejéről valók, abból az időből, amikor Bethlen Gábor megalapította híres gyulafehérvári akadémiáját, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ősét (1622). Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek című 2002-ben megjelent füzetében Bajusz Pál egy csokorral átnyújt a mindenkori enyedi (és nem csak enyedi) diákoknak, véndiákoknak, minden dalkedvelőnek. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2003. február 24.

Febr. 22-én Nagyenyeden hivatalosan is felavatták a Nyugati Jelen már működő helyi szerkesztőségét. Böszörményi Zoltán főszerkesztő /és a lap mecénása/ hangsúlyozta, hogy március elsejétől egy kinézetében szebb, tartalmában gazdagabb lapot olvashatnak az előfizetők. Balta János lapigazgató hangsúlyozta, hogy ez a ház a Fehér megyei magyarságé, ahova bármikor be lehet majd térni, segítséget kérni. Itt többek között eme vidék számára hiányzó magyar nyelvű könyveket lehet majd vásárolni, képkiállításokat, különböző közösségi programokat lehet majd szervezni. Az enyediek közül Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár, a szerkesztőség külső munkatársa úgy értékelte: a nagyenyedi "kövekből felsugárzó alapra épül ma, itt, Erdély központjában egy újabb bástya a meglévők mellé". /Papp Gy. Attila: Szerkesztőséget avatott a Nyugati Jelen Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2003. május 3.

A nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban ápr. 29-én, az Áprily-esték irodalmi kör keretében Wass Albert három regényét ismertette az összegyűlt hallgatósággal Csávossy György helybéli költő, neves borászmester. Az irodalmi kör irányítója, Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár tartotta a bevezetőt. /Wass Albert műveivel ismerkedtek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2003. november 25.

Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2003. december 16.

Tíz éve távozott az élők sorából Siposs Árpád /Fehéregyháza, 1923. febr. 13. - Nagyenyed, 1993. dec. 17./, a nagyenyedi Bethlen Kollégium matematikatanára. Csefó Sándor, a kollégium nagyhírű igazgatója hívta meg őt mintatanítónak. A tanári diploma megszerzése után mint matematikatanár tanított. 1953-tól 1956-ig a tanítóképző igazgatója volt. Mindenütt remek munkát végzett. Mindenütt ott volt, a színjátszócsoportban, a dalárdában, a társadalmi munkában. Életműve a sok enyedi diák, aki szétvitte az egész magyar nyelvterületre Siposs tanár úr áldozatos munkáját. /Józsa Miklós: Siposs Árpád hűsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2004. szeptember 23.

Megjelent Málnási Bartók Árpád csombordi nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin, Risoprint Kiadó, Kolozsvár/ című, egy kisregényt, hét novellát, egy lírai vallomást és néhány apró vadásztörténetet tartalmazó könyve. A szerző Csombordon élte élete nagyobbik részét, az egykori országos hírű mezőgazdasági iskola tanáraként, korábban is publikált pár színes novellát és vadásztörténetet. A “sepsibodoki székely góbé” papírra vetette visszaemlékezéseit. /Józsa Miklós: Könyvjelző. Egy “sepsibodoki székely góbé” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2005. február 8.

Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2005. február 19.

Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2005. március 9.

Néhány éve meghalt Nagyenyeden Horváth Zoltán, a Bethlen Kollégium egykori természettudomány tanára, nemrég kísérték a temetőbe feleségét, Horváth Zoltánné Kézdialbisi Elekes Ida magyar-történelem szakos tanárnőt. A Horváth és Elekes-család Nagyenyed szellemi életének valaha meghatározó jelentőségű tényezője volt. A kommunizmus idejét keményen meg kellett szenvedniük: Targu-Jiu-i internálás, majd a birtokuk elkobzása, tanári állásuktól való megfosztás, házkutatások, szinte teljes elszigetelésük a kollégiumtól és a város magyarságától. Azonban a családot nem törték meg. Fizikai, majd tisztviselői munkával, falusi pedagógusi tevékenységgel kellett felcserélniük a Bethlen Kollégium katedráit. Az 1989-es fordulat után spontán módon köréjük gyűlt a város magyar értelmiségének egy része. Ettől kezdve lett barátságos otthonuk sokunknak szellemi eszmecserék, sokszor könyvcserék színhelye. Házuk mindig nyitva állt a jószándékú emberek előtt. Távozásukkal Enyeden egy kis magyar sziget szűnt meg. /Józsa Miklós: Eltűnt egy világ Nagyenyeden. A Horváth házaspár emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2005. május 21.

A nemrég lezajlott Bethlen-napokon mutatta be Simon János leköszönt igazgató Nagyenyeden a Bethlen Kollégium 2003–2004-es tanévének évkönyvét, értesítőjét, mellyel egy 1845-ben indult, több mint fél évszázadra megszakadt hagyományt szándékoztak felújítani. Az évkönyvben közzétették a Bethlen Gábor Alapítvány beszámolóját, eszerint a tanév folyamán több rászoruló diákot támogattak. Olvasható a bécsi Szent István Egylet ösztöndíjasainak névsora, továbbá beszámoló az 1932-ben elindult (de hosszú időre megszakadt) cserkészmozgalom újjászületéséről. Igen gazdag a tanulók tudományos tevékenységével kapcsolatos, Akikre büszkék vagyunk című, a Fenichel Sámuel Önképzőkör sokrétű tudományos tevékenységének eredményeiről szóló fejezet. /Józsa Miklós: Fél évszázados hagyomány újult meg. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2005. június 13.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban ballagott a 109 fős diákcsapat a hattyús Bethlen-zászló előtt. Bethlen Gábor fehér márványszobra elé vonultak, az ünnepség színhelyére. Az iskola újabbkori történetében első ízben tógába öltözve ballagtak a diákok, felidézve a hajdani kollégium hangulatát. A Bethlen-induló dallamára a búcsúzó diákok átadták a Bethlen-zászlót az itt maradóknak. Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet, majd megjutalmazták a legjobb végzős diákokat. Egyre több azoknak a díjaknak a száma, amelyeket egykori tanárok özvegyei, leszármazottai létesítettek a legjobb diákok jutalmazására. Ezek: a Deák Ferenc és Deák Erzsébet-, Molnár Árpád-, Vita Zsigmond-, Fari Palkó László-, Rimbás Viktor- , Deák Fogarasi Elek- és a Juhász Mária-díj. A Múlt–Jövő-díjat Fekete Ilona, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola nyugalmazott tanára és igazgatóhelyettese alapította a két intézmény egy évtizedes baráti kapcsolatának megörökítésére. /Józsa Miklós: Ballagás az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2005. augusztus 23.

Augusztus 20-án a Fehér megyei magyarok már harmadízben ünnepelték Szent Istvánt a szórványok szórványában is legelhagyatottabbnak számító települések templomaiban. Marosszentimre és Magyarigen után az idén Verespatakra zarándokolt a mintegy 150–200 fős csoport. Az ünneplő csoportban Marosújvárról, Nagyenyedtől Torockóig, Székelykocsárdtól Küküllővárig képviseltették magukat Fehér megye magyarlakta települései. Verespatakon az unitárius templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet. Verespatakon ma már csupán 22 lelket számlál az unitárius közösség. A megemlékezést színesebbé tették a közbeiktatott kórusszámok, szavalatok. Ezután a megjelentek átvonultak a közeli római katolikus templomba, melynek plébánosa ismertette annak történetét. A megfogyatkozott számú, de hűséges híveinek két nyelven hirdeti Isten igéjét. A továbbiakban Székely Emma, nyugalmazott verespataki tanítónő beszélt a két személyre apadt református „gyülekezetről”, majd bemutatta a magára hagyott kis templomot. A zalatnai református templom meglátogatását követően (melynek évtizedekig Gruzda János festőművész volt a lelkésze) tovább indultak, hogy az ompolygyepüi tömegsír közelében mementóként álló PAX feliratú emlékműnél elhelyezzék az emlékezés koszorúját. /Józsa Miklós: Verespatakon ünnepelt Fehér megye magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2005. október 18.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be legújabb könyvét október 14-én Beder Tibor nyugalmazott csíkszeredai földrajztanár, Hargita megye egykori főtanfelügyelője, a Juliánus Alapítvány elnöke, aki Pomogáts Béla szavaival élve „a Rákóczi – és Mikes – kultusz talán legismertebb, de mindenképpen leginkább áldozatos szolgája, képviselője és hirdetője”. Beder Tibor 2001-ben a Gyalogosan Törökországban című érdekfeszítő könyvével jelentkezett, ezúttal A bujdosók nyomában cíművel, melyben II. Rákóczi Ferenc és hűséges íródeákja, Mikes Kelemen útját járja be kalauzával, a Törökországi levelekkel. Beder kopjafát állíttatott a rodostói tengerpart menti parkba, székelykaput a Rákóczi Múzeum bejáratához, mikesi hűséggel ápolja a török és magyar nép közti barátságot. /Józsa Miklós: A bujdosók nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2005. október 27.

A Nagyenyed és Tövis közt fekvő Alsóorbó határában, nem messze a nemzetközi úttól romtöredékre figyelhet fel az arra járó. Az oklevelekben az ősi település a XIII. században Vrbo, villa Orbo, majd Nagyorbó, Magyar Orbó néven szerepel. Már 1331-ben plébániatemploma volt. E középkori magyar településnek és templomának helyét őrzi a századokkal dacoló templomrom. A templomának “megszentelt kövei” konokul őrzik egykori ottlétünk emlékét. /Józsa Miklós: Az alsóorbói “megszentelt kövek”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. október 27.

Nemrég jelent meg Fodor László nyugalmazott zenetanár Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című énekeskönyve. A szerző régi kollégiumi hagyomány folytatására vállalkozott, összegyűjtötte a nagyrészt ma is kedvelt enyedi diáknótákat. Bajusz Pál, nyugalmazott zenetanár 2002-ben Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek címen adta ki az első, harminchét ismert éneket tartalmazó gyűjteményét. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. december 2.

Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2005. december 10.

Nagyenyeden elhunyt Izmael László történelem–orosz szakos tanár. 1947-től volt tanára a Bethlen Kollégiumnak majd 1956–58 és 1963–1978 között igazgatója. Közel két évtizedig igen nehéz időkben vezetőként szolgálta a Kollégiumot. Kiváló segítőtársakra talált Nemes János, majd Biális János aligazgatók személyében. Tiszteletreméltó küzdelmet folytatott a nagy múltú iskola nevének és jellegének megőrzésében. Nem egyszer kellett elhárítania az iskolaegyesítés és beolvasztás veszélyét. 1972-ben Nemes Jánossal együtt egyik legfontosabb szervezője volt a 350 éves évfordulónak. Búcsúztató beszédet mondott Józsa Miklós volt kollegája, ny. magyartanár. Véndiákként Ladányi Sándor marosszentkirályi református lelkész emlékezett az elhunytra. Végakarata szerint szülővárosában, Marosvásárhelyen a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra dec. 8-án. A temetési szertartást Csató Béla katolikus esperes celebrálta. /Bakó Botond: Izmael László emlékére (1924–2005). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. december 19.

Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Galériában nyílt meg december 16-án, az Áprily-estek rendezvényén Kovács Géza szobrászművész fém kisplasztika tárlata. A Marosvásárhelyen született szobrász Sepsiszentgyörgyön telepedett le. Első kiállítását is ott rendezte 1988-ban. Azóta napjainkig több mint 53 egyéni tárlaton állította ki műveit, 13 országban 174 csoportos kiállításon vett részt. Eddigi legmagasabb kitüntetése a Nemzetközi Képzőművészeti Nagydíj, melyet 2004-ben Nizzában vett át. /Józsa Miklós: Kovács Géza nagyenyedi tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

2006. február 4.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének vezetője, Dvorácsek Ágoston, egyik tanítványa, Györke Zsuzsanna és Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár vett részt a tizenöt éves múltra visszatekintő Aranyosgyéresi Népfőiskola február elsejei rendezvényén. A református templomban népes közönség gyűlt össze. Az Áprily emlékek Nagyenyeden című felolvasást Dvorácsek Ágoston vetítettképes bemutatója követte. A XII-es Györke Zsuzsanna a torockószentgyörgyi népi gyógymódokról és babonákról saját gyűjtése alapján készült dolgozatát olvasta fel. A kérdésekre válaszolva Dvorácsek Ágoston ismertette a Bethlen Kollégium mai helyzetét és a jövő évi beiskolázási tervet. /Józsa Miklós: Nagyenyedi hangulat az Aranyosgyéresi Népfőiskolán. Bethlen Gábor emléke elevenen él a hallgatóság körében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2006. március 3.

Józsa Miklós ny. magyar tanár az Áprily-esték farsangvégi rendezvényeként Hermányi Dienes József (1699–1763) életét és irodalmi munkásságát ismertette Nagyenyeden a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Hermányi Dienes József Nagyenyeden volt lelkész, anekdotáiban megörökítette környezete életét. György Lajos írta róla: „Erdély különböző helyein 72 főméltóság temetésén szerepelt, azonkívül 407 enyedi híve, 6 pap és 40 kollégista koporsója mellett mondott gondosan kidolgozott szépen felépített ékes beszédet.” Gazdag írói hagyatéka, a mintegy 158 kötetnyi kézirat nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. Legfontosabb művei az Emlékirat és a Nagyenyedi Demokritus. Ez utóbbiban 339-ből hetven anekdota Nagyenyedről szól. Az esten Király László ny. magyar tanár a Demokritus nyelvi érdekességeiről beszélt. A református papilak falán ma Hermányi Dienes József emléktáblája található id. Pásztori Kupán István lelkipásztor jóvoltából, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Bakó Botond: „Lábakon járó könyvtartó polc”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. április 4.

Eltávozott az élők sorából Técsi Erzsébet, a nagyenyedi Bethlen Kollégium leányinternátusának legendás hírű nevelőnője, aki huszonöt éven át hűséggel szolgálta az iskolát. Nem alapított családot, családja a sok száz rábízott tanulólány volt. Számára nem volt vakáció, szabadnap, egész lényét kitöltötte hivatása. Igyekezett szebbé, barátságosabbá tenni a környezetet. Kis könyvtárában ott voltak Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső frissen megjelent művei, amelyeket szívesen kölcsönzött tanítványainak, kollégáinak is. /Józsa Miklós: Otthona a kollégium volt igazságot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2006. április 13.

Nagyenyeden Márai Sándor munkáiból adott ízelítőt Albert Júlia, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésznője. Közel egy órán keresztül adta elő a veretes prózai és verses szövegeket. /Józsa Miklós: A Költészet Napja Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2006. május 8.

Idén ötödik alakalommal szerveztek Bethlen-napokat Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvény programja között mindenki találhatott számára megfelelőt. Mindegyik napon egy-egy jeles személyiségre emlékeztek: első nap Bakó Árpád egykori testnevelő tanárra, második nap Dr. Sáska Lászlóra, harmadik nap pedig Gáspár János pedagógusra, tanárra. Leleplezték Lőrincz Lehel munkáját, a Bakó Árpád egykori kollégiumi tornatanárról készült domborművet. A szavalóversenyt az iskola néptánccsoportjának előadása, valamint táncház követte. A tudományos ülésen többek között Király László nyugalmazott magyartanár, Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, Józsa Miklós és Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanárok emlékeztek Szabó T. Attila nyelvészprofesszor tanárkodására. A tudományos diákkonferencián a tanulók bemutatták dolgozataikat. A dr. Sáska László emléksarok berendezése számított a második nap fénypontjának. Xántusz Gábor adományozta az Afrikában élt orvos örökségét a kollégium iskolamúzeumának. Az iskolabörzén bemutatkoztak a különböző szakosodású kollégiumi osztályok, továbbá a cserkészcsapat, és megjelent az iskolaújság legfrissebb száma. Bemutatták a Kollégiumi Értesítőt. Május 7-én, vasárnap dr. Pap Géza református püspök hirdetett igét, majd a Bethlen Gábor udvara című táncelőadásra került sor a Collegium Gabrielense előadásában. Ezután felavatták a felújított konviktus épületét. A délutáni események Torockószentgyörgyön zajlottak. Bakó Botond tartott előadást Gáspár János életéről és munkásságáról. A rendezvény kopjafaavatással zárult. A Torockószentgyörgyön született tanár tiszteletére felállított kopjafára ezt vésték: Egy igazi magyar mindenész. A rendezvénysorozat utolsó mozzanataként az érdeklődők a Torockószentgyörgy ma című képzőművészeti kiállításon vehettek részt. /Dézsi Ildikó: Dr. Sáska László emléksarkot avattak Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998