udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Józsa Tímea

1998. április 29.

Április elején az Adevarul bukaresti napilap azt jelentette, hogy Csapó I. József szenátort az RMDSZ valószínűleg kizárja soraiból. Ezzel kapcsolatban készített interjút a szenátorral Józsa Tímea. Csapó I. József elmondta, hogy huzamosabb ideje véleménykülönbség van közte és némely kolléga között. A szenátor határozott álláspontja, hogy az RMDSZ programja szerint érdekvédelmet gyakorol, jogköveteléseket jelenít meg. Az RMDSZ programjára hivatkozik és nem a választási programra. Csapó kezdettől összeegyeztethetetlennek tekintette, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részese legyen. Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele olyan önkorlátozásra kényszerítette az RMDSZ-t, melyek jogfosztó rendelkezések formájában jelentek meg. A földtörvényt módosítása például jogfosztó intézkedéseket tartalmaz az egyházakkal szemben. Ezt Csapó nem szavazta meg. A tanügyi sürgősségi kormányrendelet távol esett az RMDSZ-programtól, ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájától is, ezért a szenátor 63 szakaszból álló módosítást terjesztett elő. A frakcióban viszont arra akarták kötelezni, hogy szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, az által javasolt módosítás nélkül. Csapó erre nem volt hajlandó. Ezután hangzott el egyesek részéről, hogy felül kell vizsgálni: Csapó tagja maradhat-e az RMDSZ-frakciónak. Erre nem került sor, nem igaz tehát az Adevarul híre, különösen nem igaz az Adevarul tálalásában, hogy az RMDSZ-ben szélsőségesek vannak. Nem igaz a román lap állítása, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elítélte a szenátor tevékenységét. / Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1998. május 7.

Székely Ervin RMDSZ-képviselő a Romániai Magyar Szóban korábban megjelent, dr. Csapó I. József szenátorral készült interjúban megfogalmazottakra reagált. Székely Ervin vitatta, hogy a szenátor "jogfosztásról" beszélt, hiszen a 22-es és a 36-os, a helyi közigazgatásra és az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek "nem létező jogokat törölnek el, hanem épp ellenkezőleg: addig nem létezett jogokat ismernek el". Székely Ervin elismerte, ő volt az, aki szerint hasonlóság van Pruteanu szenátor között, aki pártja írásos egyezségét megszegte és Csapó szenátor között, aki az RMDSZ által megkötött protokollum ellenében szavazott. /Székely Ervin: Jogfosztásért harcolva avagy a szótár dicsérete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1998. május 9.

Nagyváradon a római katolikus püspöki palota, a Barokk Palota állami tulajdonban van, múzeumként működik. A püspökség több mint két éve kérte, hogy semmisítsék meg az ajándékozási nyilatkozatot, amelyet 1963-ban kierőszakoltak az egyház helyi képviselőitől. 1966 márciusa óta többször tárgyalták az ügyet, de döntés még nem született. /Józsa Tímea: Perben a püspöki palotáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. június 10.

A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./

1998. augusztus 27.

Gáspár András olvasói levélben kifogásolta, hogy a református egyház vitáját világgá kürtölték. Gyűlölettől izzó, acsarkodó levelek láttak napvilágot, ráadásul az aláírás mellett szerepel, hogy "református lelkipásztor", hadd lássák, jól megmondta a magáét. "A CE Szövetség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évek óta konfliktusban vannak egymással." Tőkés László püspök áldását adta a CE Szövetségre, azt akarta, hogy az egyház keretei között fejtse ki tevékenységét. Emiatt rágalmazók az olyan cikkek, mint amilyen például Józsa Tímeáé: "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik." Gáspár András emlékeztetett: a lelkipásztorok arra esküdtek fel, hogy teljesítik egyházi felsőbbségeinek utasításait, majd hangsúlyozta, hogy az egyház égető kérdése a megújulás. Ez a vita azonban nem vezet oda. /Gáspár András: Folt a paláston. = Romániai Magyar Szó, aug. 27./

1999. március 12.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint az RMDSZ a pártosodás felé halad és halványul érdekvédelmi jellege. A püspök szerint "az igazodás útját járja az RMDSZ. Igazodik a román kormányhoz, a nemzetközi politikai helyzethez..." Az Alsócsernátonban megindult fórummozgalom célul tűzte ki az RMDSZ megújítását. - A kettős állampolgárság vitájával kapcsolatban Tőkés László leszögezte: "én egy különleges státus bevezetésének a lehetőségét villantanám meg, melyet nevezhetünk akár kettős állampolgárságnak vagy akármi másnak." Egyetért Markó Bélával abban, hogy ezt a kérdést vétek politikai csatározásokra felhasználni. /Józsa Tímea: Ahogyan a tiszteletbeli elnök látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. május 14.

Az RMDSZ-kongresszus előestéjén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke arról nyilatkozott, hogy milyen elvárásokkal megy Csíkszeredába. Azt várja, fejtette ki, hogy az RMDSZ "ne kösse meg magát egy olyan koalíció illetve hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért." " A jelenlegi RMDSZ védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti." Az RMDSZ eddigi politikáját zsákutcának minősítette. Tőkés László megismételte, hogy nem volt ellene a koalícióra lépésnek, viszont csakis feltételek mellett kellett volna ezt megtenni. /Józsa Tímea: Kecskére bízni a káposztát és hóhérra az áldozatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. július 31.

A Műhely a határon elnevezésű alkotócsoport a Bihar megyei Élesden megtartotta a II. Élesdi Alkotótábort. A budapesti képzőművészeti főiskola néhány tagja június 29 és július 26 között több figyelemre méltó alkotást hozott létre. Filp G. Csabát, a tábor egyik szervezője elmondta, hogy tavaly rendezték meg az első tábort itt Élesden. Sokat segítettek a helybeliek és az ottani cementgyár. - A táborban nagyjából egy évfolyam vesz részt, immár második éve. A táborban idén körülbelül 160 festmény született az egy hónap alatt. A 16 részvevőből ketten szobrászok. /Józsa Tímea: II. Élesdi Alkotótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1999. augusztus 12.

Eredményes tanácskozást tartott aug. 9-én a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöksége és választmánya, amelyen nyolcvanhárom küldött vett részt: Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, valamint Magyarországról, a tagegyházak képviseletében. A találkozó napirendi pontjai közt szerepelt az elmúlt év zárszámadása, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem megindítása, valamint a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László püspök elmondta, hogy az 1998. augusztus 12-13-i ülés óta eltelt időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása. Tőkés László nehezményezte, hogy a nagyváradi ügyvezető iroda felállítása mindmáig nem vált lehetségessé, változatlanul hiányzik a világszövetség működéséhez szükséges költségvetési háttér. A IV. Magyar Református Világtalálkozót 2000. június 30-július 22. között tartják. A tervezett programban szerepel egy országjáró körút, melyben a résztvevők ellátogatnának Ópusztaszerre. A záró istentisztelet július 15-én, Budapesten, a Hősök terén lesz, melyen több mint 40 országba szakadt hívő vesz részt. /Józsa Tímea: Mérföldkő az egységesedés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Egy héttel később, július 22-én az MRVSZ genfi zarándoklata teszi teljessé a világtalálkozót, leróják kegyeletüket a Reformáció genfi emlékművénél, s Erdély nagy fejedelme, Bocskai István szobra előtt. - Az MRVSZ összmagyar keresztyén csúcstalálkozó megrendezését is kezdeményezi. /Keresztyén csúcstalálkozó megrendezését kezdeményezi 2000-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. október 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakapta a jogtalanul elkobzott püspöki székházát. A püspökség felszólította a székházban működő intézményeket, köztük a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy költözzenek ki. Erre 3 hónap türelmi időt adtak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 10 éves szerződésük van, ami egészen pontosan 2000. március 19-én jár le. Az RMDSZ beadta kérelmét új székház kiutalására. Az RMDSZ a püspökségtől jelenleg 369 négyzetmétert bérel, ebből 69-et használnak, a többi 300-at átadták a Sulyok István Főiskolának, azzal a kikötéssel, hogy azt az RMDSZ tanácskozások esetén használhassa. Az RMDSZ ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkapja az új székházat. /(Józsa Tímea): A szerződés 2000. március 19-én jár le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. február 10.

Febr. 10-én Nagyváradra utazott Pepó Pál környezetvédelmi miniszter és Vlad Anton államtitkárral tanácskozott a nagybányai ciánszennyezés okozta károk felméréséről és azok elhárításáról. A román illetékesek az első napokban azt nyilatkozták, hogy a kárért a román-ausztrál Aurul társaságot terheli a felelőség. A Szamos vizében mért ciánszármazék mennyisége kb. nyolcszázszorosa volt a megengedett értéknek. A találkozót a magyar fél kezdeményezte. Eredetileg Pepó Pál miniszter Romica Tomescu román szakminiszterrel tárgyalt volna, ám utóbbi jól bevált szokás szerint, megrendült egészségi állapotára hivatkozva távolmaradt a találkozótól. A tárgyaláson kiderült, hogy a magyarországi és a romániai szabványok nem azonosak. A sajtótájékoztatón Anton Vlad román államtitkár következetesen környezetvédelmi balesetet emlegetett. Pepó Pál a román féltől eltérően súlyos ökológiai szennyeződésről beszélt, melyre a román fél képviselői nem hivatalosan de azt mondták, erős túlzásokról van szó. A kárfelmérés gyorsítására több román-magyar szakértői bizottság felállításáról döntöttek. A szennyeződés vizsgálatába bevonják az EU független szakembereit is. Pepó Pál szerint a magyar fél arra is hajlandó, hogy átvállalja mindazon költségeket, melyek a bizottság román tagjainak felkészítésére szükségesek, valamint a bizottságok munkáját is hajlandóak finanszírozni. Jelentős károsodás következett be az állat és növényvilágban, ám eddig még nem történt emberi megbetegedés. Pepó arról is beszélt, hogy az itt végzett vizsgálatokkor más vegyi anyagot is találtak, így réz-, ólom- és cin- szennyeződést is. Pepó Pál a tervek szerint pénteken felkéri Romica Tomescut, hogy jelölje ki a román bizottsági tagokat. Románia kötelezte magát, hogy a jövőben minden eszközzel megakadályozza a hasonló katasztrófák bekövetkeztét. Egyezség született arról is, hogy a két minisztérium a jövőben közösen pályázik EU-s környezetvédelmi támogatásokat /(Józsa Tímea): Ciánszennyeződésről tárgyaltak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. február 14.

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. március 24.

Márc. 22-én mutatták be Nagyváradon, a Sajtóklubban Simon Judit Városkép románokkal és magyarokkal című riportkönyvét. A szerző a Bihari Naplónál, valamint az Erdélyi Naplónál kezdte pályafutását, jelenleg a Krónika munkatársa. Néhány évvel ezelőtt a Kaliforniai Állami Egyetemen szakosodott politikai újságírásra. Könyvében oknyomozó módon arra keresi a választ, hogyan és miért történhettek meg 1990-ben Marosvásárhelyen az emlékezetes márciusi események. /(Józsa Tímea): Városkép románokkal és magyarokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2000. április 19.

Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. június 21.

Jún. 9-10-én hetedik alkalommal állították színpadra Magyarországon, Magyarpolányban a Polányi Passiót. Jézus szerepét idén is, akárcsak tavaly, Mátyás Zsolt Imre erdélyi színész formálta meg. - A produkciót Európa szerte óriási érdeklődés követi. Angliából például szinkronizálva kérik az előadás televíziós változatát. /Józsa Tímea: Polányi Passió - hetedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2000. augusztus 14.

Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. január 31.

Febr. 2-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli kibővített közgyűlést tart Nagyváradon, amelynek témája annak megvitatása lesz, miként teljesült az egyházkerület tíz éve meghirdetett helyreállítása és megépítése. A közgyűlés összehívásával kapcsolatban a nemrég létrejött Református Megújulási Közösség (RMK) különvéleményt jelentett. A részletekről Kállay László lelkipásztor számolt be. A tavaly dec. 13-án Fugyivásárhelyen megrendezett fórum óta sok minden történt. Az egyházkerület vezetősége a fórumon egyetlen személlyel sem képviseltette magát, sőt az Esperesi Kollégium és Igazgatótanács állásfoglalása az RMK-t "illegitim, romboló, egyházbomlasztó″ jelzőkkel illette. Időközben a felfüggesztett misztótfalusi lelkipásztor, Szilágyi László újrakezdett ülődemonstrációjához többen is csatlakoztak. - Kállay szerint a febr. 2-ra összehívott gyűlést nem lehet ″rendkívüli bővített közgyűlésnek″ nevezni, legfeljebb református népgyűlésnek vagy fórumnak. - A fugyivásárhelyi megbeszélésen elhangzott, hogy az egyházi megújulás kérdése ma világjelenség. Kállay szerint az egyháznak meg kell újulnia struktúrájában és nyelvezetében. Kállay László elsősorban azt kifogásolta, hogy ″nem az egyház kánona, hanem a püspök akarata a döntő az egyházi kérdések megoldásában.″ Kállay keményen elítélte a püspököt: Tőkés Lászlót a bosszúállás vezeti, határozottan ellenzi a CE-t. - Ahol Tőkés László megjelenik - az RMDSZ-ben, a Magyarok Világszövetségében, a Református Magyar Világszövetségben - csak ítélkezik és megoszt. Tőkés Lászlónak magába kellene szállnia és le kellene vonnia a konzekvenciákat. /M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. február 3.

Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. május 10.

A Studium Academicum szervezésében április végén kisebbségi konferenciát tartottak Fugyivásárhelyen. A Studium Academicum Alapítvány az elmúlt évben hat református lelkész kezdeményezésére jött létre, hogy az egyház életéből és szolgálatából hiányzó laikus képzésből részt vállaljon, tájékoztatott Kállay László, a Studium Academicum Alapítvány elnöke. Kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés akut probléma Romániában. Jó lenne, ha az erdélyi magyarság nem csak történelmi múltjára, autonómiatörekvéseire nézne fel, "hanem az Égre is feltekintene és több bizalommal tenné sorsát az Isten kezébe. Az Isten iránti bizalomnak a hiánya mérhető a gyermekáldás visszautasításában, a mérhetetlen elvándorlásban, az alkoholizmus előretörésében stb." Kállay leszögezte: az egyházi vezetők hitbeli kérdésekben, az egyház szervezeti kérdéseiben nyilatkozhatnak, képviselhetik az egyházat, de az egyháztagok politikai képviseletére semmiféle felhatalmazásuk sincsen. A konferencián - többek között - dr. Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségügyi miniszter számolt be a romániai kisebbségek helyzetéről, Popa Adriana, a Ion Cioaba Alapítvány megbízottja a romániai cigányok integrációs problémáiról beszélt. - A konferenciának az volt a célja, hogy pozitív megközelítésben szemlélje az erdélyi magyar sorsot./Józsa Tímea: Kisebbségi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. május 23.

Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2001. július 16.

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyilatkozatban mondta fel kapcsolatait a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Szabó Ödön, a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei vezetője és országos alelnöke sajtótájékoztatón elhatárolódott ettől. A sajtótájékoztatón Szabó József, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) elnöke is jelen volt, aki elmondta, hogy az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) területi szervezetei különböző álláspontokat képviseltek. /(Józsa Tímea): Bihar megye nem szakít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2002. május 16.

Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2008. március 12.

Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998