udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: József Ferenc

1995. április 16.

P. Réthy Apollinár ferences pap összegyűjtötte és kiadta a régi búcsús imádságokat, ősi Mária-énekeket Csíksomlyói kalauz címen. Az első kiadás 1924-ben hagyta el a nyomdát, majd újabbak követték. A hetedik kiadás márciustól áll az érdeklődők rendelkezésére /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995/, átdolgozott, bővített kiadás. Átdolgozták: P. Márk József ferences szerzetes és Borsofi László, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium tanára. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./

1998. május 10.

Ápr. 19-én zsúfolásig megtelt Csíksomlyó kegytemploma, amikor dr. Jakubinyi Gyula érsek pappá szentelte Albert István és Köncse József ferences szerzeteseket. Mindketten Csíksomlyó ferences kolostorában kezdik meg papi szolgálatukat. A jelen levő Benedek Domokos tartományfőnök elmondta, hogy Jakubinyi érsek immár nyolc ferencest szentelt fel itt, Csíksomlyón. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./

2006. július 8.

Negyed századdal ezelőtt Kisboldogasszony tiszteletére felépült 1981-ben Tusnádfürdőn a templom, alatta az új plébániával, az erdélyi magyarság legnehezebb korszakában, a hírhedt Ceausescu-korszakban. Ma már kevesen tudják, hogy azokban a nehéz években ez az épülő templom volt az erdélyi magyar ellenállás kézzelfogható bizonyítéka. A bukaresti ateista-kommunista vezetőség tervbe vette a magyar falvak lerombolását, a nép szétszóratását. Erdélyben magyar templomot tilos volt építeni, ez csak a görögkeletieknek volt a kiváltsága. Ez is eszköz volt a vallásos magyarság lelki megtörésére, amelynek egyetlen mentsvára volt azokban az évtizedekben Isten után temploma és anyanyelvű liturgiája. Az emlékező Márk József ferences szerzetes szemtanúja volt Écsy János tartományfőnökkel az akkori fiatal templomépítő Incze Dénes plébános harcának, bátor kiállásának. Ha nem ő lett volna Tusnádfürdő papja, ott ma sem új templom, sem új plébánia nem volna. Az építkezést háromszor letiltották, sokszor megbüntették. A torony is csak tíz év múlva épülhetett fel. A plébános töretlen hite, az őt megvédő dr. Jakab Antal püspök, valamint a tusnádfürdői hívek segítségével felépült az új templom. A templom építését akkor csak a gyimesbükki templom előzte meg. A sepsiszentgyörgyi is csak évekkel később épült. Incze Dénest Amerikába is, Nyugat-Európába is hívták plébánosnak. Nem volt szíve elhagyni Erdélyt és székely népét. Nyugati ismerősei jelentősen támogatták valutával. Ez is mind beleépült új templomba. Incze Dénes idén lett 60 éves, 2000-től megroppant egészséggel vezeti plébániáját Tusnádfürdőn, ahol hatféle vallásfelekezet van. Kilenc éve szerkeszti és kiadja a Krisztus Világossága családi lelkiségi folyóiratot, amelyet ő álmodott meg, a templomépítés után. Mindmáig keresett a négykötetes Szentek élete is, amelyet Erdélyben először ő állított össze. Kitűnő kortörténetet foglal magában a Tusnádfürdői új templom története című kis kiadvány. Hézagpótló volt az Erdély katolikus nagyjai bővített kiadása is. Kiadás előtt áll a háromkötetes Vasárnap – ünnepnapi szentbeszédek is, amely – paptestvérek kérésére készült. A templom 25 éves jubileumát július 9-én ünneplik Tusnádfürdőn, hálaadó szentmisével, melyet Jakubinyi György érsekkel együtt a Vatikánból érkező dr. Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára celebrál. /P. Márk József OFM, csíksomlyói nyugalmazott házfőnök: Jubileum Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2009. február 13.

Akiket fog a figura /Mentor Kiadó/ címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be február 13-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. Barabás László elmondta, első nagyobb kötete Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adta ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. A szerző 1982-től gyűjtötte az anyagot. Az volt célja, hogy minél sokoldalúbban dokumentálja a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgozott együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársai. /Máthé Éva: Akiket fog a figura Marosszéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998