udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Montgomery, J. F.

1995. június 30.

Az amerikai közkönyvtárakban nincsenek magyar kiadású, angol nyelvű forrásmunkák a magyar történelemről. - írta Debreczeni József. "Ha valaha voltak olyan könyvek, amelyek a mi szempontunkból mutatták be a problémákat, azok rég eltűntek a polcokról. Valakik elvitték őket. Kikölcsönözték és nem hozták vissza." Például J. F. Montgomery Hungary the unwilling satellite /Magyarország, a vonakodó csatlós/ című könyvét 1993-ban újra kiadták Budapesten. Két év alatt ismét ellopták a példányokat mindazon amerikai könyvtárakból, ahova eljutott. /Debreczeni József: Mi lesz a NATO-tagság ára? = Magyar Nemzet, jún. 30./

2006. augusztus 12.

Székely Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent a bécsi Europa-Club 13. évkönyve Közszolgálatban címmel. A kötet törzsanyagát Teleki Pál emlékezete és a Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára szervezett előadóműsor anyaga alkotja. A Teleki-tanulmányok szerzői: Bakos István (Teleki Pál, a nemzetnevelő államférfi élete és utóélete) és dr. Kubassek János (Teleki Pál, a földrajztudós). Ezeket a műveket az teszi izgalmassá, hogy Teleki Pál Budapestről való száműzetésének eredményeként, miután a magyar fővárosból kitiltott szobrát csak Balatonbogláron lehetett felállítani, Bécsben kell a 20. század egyik legjelentősebb magyar személyiségének érdemeiről szólni, írta Sylvester Lajos. Kubassek János Teleki Pált, a tudóst a politikai földrajz nemzetközileg is jelentős művelőjét idézi, aki az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalások bebizonyította a Kárpát-medence földrajzi, vízrajzi egységét, nemzetiségeinek egymásra utaltságát, ,,hiszen Európa szívében a Kárpátok koszorújától övezett Magyarország olyan táj, amelynek megbontása ezernyi új keletű problémát zúdíthat az ott élő emberekre”. Teleki Pál elkészíttette európai hírű ,,vörös térképét”, amelynek fő érdeme, hogy ,,a nemzetiségeket úgy ábrázolta, hogy azok arányban voltak az általuk lakott területekkel és a nemzetiségek lélekszámával”. A román térképek ugyanis félrevezető ábrázolásokat közöltek. A ritkán lakott hegyvidéki területeket túlsúlyban lévő nemzetiségi területekként tüntették fel, s így a sűrűbben lakott magyar települések kis foltokká zsugorodtak a nagy román népességi tengerhez képest. Teleki térképe reálisan ábrázolta a nemzetiségi arányokat, térképének és tanulmányainak döntő szerepük volt az első és a második bécsi döntés előkészítésében, amely a túlsúlyban magyarok által lakott területek visszacsatolásával enyhítette a magyarság trianoni traumáját. Bakos István Teleki Pált a 20. század nemzetnevelő államférfijaként mutatta be, akinek emberi jellemvonásai, szellemisége a korabeli magyar társadalomra rendkívüli hatással volt, s akit ,,a liberál-bolsevik politikai erők által generált médiahadjárat következtében” mélyen megalázva mellőznek hazájában, amelynek becsületéért és tisztességéért életét áldozta. Bakos ízekre szedte a Teleki ellen felhozott vádakat, és J. F. Montgomery, az egykori magyarországi amerikai nagykövet szavait idézi: ,,Magyarországon a zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhető, hogy milyen törvényeket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának időszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna, mint a valóságban”. A szerző Teleki Pál érdemei melletti érvelésébe bevonja a külföldi, elsősorban a lengyel értékeléseket, akik saját hősüknek tekintik, s akik, a mai Magyarország örök szégyenére, azt is felajánlották, hogy ha nem kell a Teleki-szobor Budapestnek, akkor menekítsék lengyel földre azt. Az ,,Europa-Club évkönyvének Teleki-tanulmányai becses módon egészítik ki A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada című, ugyancsak Bakos István által összeállított kötet (Püski Kiadó, 2005) Teleki Pál-tanulmányát. /Sylvester Lajos: Egy magyar évkönyv Európában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998