udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barrot, Jacques

2004. július 6.

Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

2008. november 27.

Az RMDSZ magatartását a pártérdek határozza meg, inkább a hatalom megszerzésére és átmentésére összpontosít, mint a szórvány vagy a tömbmagyarság helyzetének megoldására – fogalmazott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ választási kampányának kirívó példáira hívta fel a figyelmet: mint mondta, a szövetség kormánypénzekkel próbálja lefizetni az egyházakat. Tőkés szerint inkább a hiteles függetlenekre kell szavazni, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-es jelöltekre. Tőkés két beadvánnyal fordult Jacques Barrothoz Európai Bizottság elnökéhez. A Kincses Előddel közösen írt levélben arra hívta fel az EB-elnök figyelmét, hogy az átvilágítási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mentesíti az egyházi méltóságokat az átvilágítás kötelezettsége alól. “Az ortodox egyház mindent elkövet, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért, ezért szűkítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatáskörét” –mondta az EP-képviselő, aki szerint a módosított jogszabály az egyházakat antidemokratikus módon privilegizálja. A Garda Dezső Hargita megyei képviselő segítségével megszerkesztett többoldalas dokumentumban, arra hívta fel az Európai Parlament és az Európa Bizottság figyelmét, hogy Romániában és kiváltképpen Székelyföldön környezetvédelmi katasztrófával fenyeget az illegális erdőirtás. Kéri, hogy az EB vizsgálja ki az erdőirtás méreteit bizonyító szakmai jelentéseket, és tájékoztassák, hogy kíván az EB fellépni a korrupció által fenntartott törvénytelen erőirtás megakadályozására. /Bíró Blanka: A független jelöltek mellett kampányol Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2009. február 5.

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

2009. június 3.

Megütközést keltettek Brüsszelben Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő nyilatkozata: korrupcióval vádolta az Európai Bizottságot (EB), személyesen Jacques Barrot igazságügyi biztost. Severin azt kifogásolta, hogy a romániai igazságszolgáltatásról szóló jelentést Jacques Barrot helyett az EB főtitkára, Catherine Day koordinálja, ami szerinte „gyanúsan” eltér a más országok esetében alkalmazott eljárástól. Mark Gray, az EB szóvivője cáfolta azokat a bukaresti sajtóértesüléseket, miszerint az EB elhalasztaná a Romániáról és Bulgáriáról szóló jelentés közzétételét a nyári bulgáriai parlamenti választások miatt. Nem hagyta szó nélkül Severin kijelentéseit az Európai Néppárt vezetősége sem. Joseph Daul, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője bocsánatkérésre szólította fel a romániai politikust, hozzátéve, hogy a képviselő ráadásul tájékozatlan is, hiszen az Európai Bizottság a szabályzatának megfelelően jár el a romániai korrupciós elleni közdelem monitorizálásakor. /Cs. P. T. : „Kiviselte magát” Adrian Severin. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2009. július 25.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok-, bel és igazságügy (LIBE) szakbizottságának ülésén arra kérte az Európai Bizottság (EB) alelnökét, Jacques Barrot, hasson oda, hogy Szlovákiában vonják vissza a nemrég elfogadott, minden európai normát és jogelvet felrúgó nyelvtörvényt. /Sógor Csaba a szlovák nyelvtörvény visszavonását szorgalmazza. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2009. szeptember 11.

„Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg az ÚMSZ az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosának szóvivőjétől. Leonard Orbant azután kereste meg az ÚMSZ, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a szlovák nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához. Leonard Orban szóvivője „hetedik kézből átvett információnak” nevezte azt a hírt, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. Leonard Orban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán kérdezik. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” – mondta Tabajdi. A jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszi szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot, tette hozzá Tabajdi Csaba. /Cseke Péter Tamás: Nyelvtörvény: Orban hallgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2009. november 7.

– Minden európai uniós polgárnak joga van arra, hogy az EU-tagállamok területén szabadon mozogjon és tartózkodjon – erősítette meg Jacques Barrot európai bizottsági felelős abban a válaszlevélben, amelyet Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő kérdéseire adott a Sólyom László magyar köztársasági elnököt ért szlovák incidenssel kapcsolatban. Gál Kinga egyebek között arra kívánt választ kapni az Európai Bizottságtól, hogy megtagadható-e bármilyen alapon egy tagállam hivatalos képviselőjétől, jelen esetben egy államfőtől, hogy egy másik tagállam területére beutazhasson. Mint jelezte, ez a kérdés azzal a példa nélküli esettel kapcsolatosan merült fel, hogy 2009. augusztus 21-én a szlovák kormány megtagadta Sólyom László belépését Szlovákia területére. /Brüsszel kiáll az uniós polgárok szabad mozgása mellett. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998