udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab Árpád

1998. január 8.

A nacionalista oktatáspolitika, a nyílt vagy burkolt diszkrimináció eredményeképpen az ötvenes évektől egyre kevesebb magyar hallgatója lehetett a felsőfokú oktatási intézményeknek. Az elrománosítás kétféleképpen folyt: az elméleti tantárgyakat román nyelven kellett oktatni, emiatt az oktatás 70 %-a román nyelven folyt, a másik módszer: egyre több román hallgató ment a magyar jellegű intézményekbe. Az 1958-59-es tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 4443 nappali tagozatos hallgatója volt, közülük 2917 /65,7 %/ volt román, és 1266 /28,5 %/ magyar nemzetiségű. Az 1977-78-as tanévben 3270 /75%/ román és 1049 /21,1 %/ magyar diák látogatta a nappali tagozatot. Az 1989-90-es tanévben az egyetem 3007 hallhatójából 2304 /76,6%/ volt román, magyar pedig 661 /22 %/. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben 1949-től 1959-ig 13 %-kal nőtt a magyar nemzetiségű hallgatók száma, viszont 1959 és 1989 között ez a számarány több mint a felére csökkent. /Jakab Árpád: Egyre kevesebb magyar diák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 8./

1998. június 2.

Máj. 28-án Székelyudvarhelyen ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ választmánya. Márciusban Benedek Árpád Csaba mérnököt hat hónapos próbaidőre kinevezték az udvarhelyszéki szervezet ügyvezető elnökévé. Feladata a községi, falusi szervezetekkel való kapcsolattartás. Benedek most beszámolt a vidéklátogatás során szerzett tapasztalatairól. A községek fő gondja az infrastruktúra hiánya, az utak nagy része járhatatlan. A községek többségében akadozva vagy egyáltalán nem működik a helyi RMDSZ. Sok helyen nincs, aki elvállalná a szervezést, emellett a 119 település közül mindössze 11 fizetett tagsági díjat a széki szervezet pénztárába. /Jakab Árpád: Ülésezett a Széki RMDSZ választmánya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

1999. november 9.

A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

1999. december 2.

Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

1999. december 21.

Az Oklándon tartott lakossági fórummal tizenkilencedik állomásához érkezett az Udvarhelyszéki RMDSZ vidéklátogató körútja. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke kijelentette, ezeken a találkozókon érezték a leginkább, hogy tevékenységük nem hiábavaló. Néhány nappal ezelőtt az egyik székelyudvarhelyi felelős tisztségviselő úgy fogalmazott: az RMDSZ elszakadt a tagságtól, nem teljesítette a felvállalt kötelezettségeket, a tanügyi törvény rossz, a földtörvény nem az RMDSZ munkájának eredménye. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy megpróbáltak egy jobb, törvényesebb környezetet teremteni Romániában, azonban a jelen körülmények között ennél többet nem lehet tenni. Verestóy elutasította a kritikár: "Akik különböző súlyos vádakkal illetnek bennünket, azok egyszerűen rosszindulatúak, de az is lehet, hogy nem ismerik a valóságot." /Jakab Árpád: Verestóy Attila szerint a kritika is eredményeket jelez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

2000. január 18.

Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./

2000. január 18.

Az RMDSZ és az Apáczai Csere János Közalapítvány között megszületett egyezség értelmében a közalapítvány anyagi támogatása eredményeként a szövetség fedezi a diplomahonosítással járó költségeket. A diplomahonosításra váró fiataloknak eddig igen nagy összegű illetékeket kellett kifizetniük. - Egy érettségi vagy egy posztliceális oktatási formán szerzett oklevél honosításáért 250.000 lejt kellett fizetni, az egyetemi diploma honosítása 500.000, míg egy doktorátusi diploma hitelesítése 600.000 lejes illeték kifizetésére kötelezte az érintettet - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. Ezeknek a költségeknek a fedezését az Apáczai Csere János Közalapítvány anyagi támogatása eredményeként az RMDSZ vállalta fel. Az udvarhelyi képviselőirodában megtalálhatnak minden olyan dokumentációt, amelynek alapján össze lehet állítani a minisztériumnak címzett dossziét. /Jakab Árpád): Nem kell fizetni a diplomahonosításért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

2000. február 3.

Asztalos Ferenc képviselő kifogásolta, hogy az oktatási reformról szóló tudósítások nem írják meg világosan, hogy mit is jelent az oktatási reform. Az ismertetések megfeledkeznek arról, hogy az 1999 nyarán módosított oktatási törvény szabályozza a lehetőségeket, azok kivitelezésére viszont a tanügyminiszternek kell meghozni a különböző rendelkezéseket. A reform az oktatás tartalmának a megváltoztatására is vonatkozik, amibe beletartozik a tantervek, a tankönyvek, a programok kötelező megváltoztatása. A reform érinti a tanintézetek menedzsmentjét, ugyanis egy új stílusú vezetés eredményeként lehet elérni a rendszer decentralizációját, a tanintézetek autonómiáját. /Jakab Árpád: Mit jelent az oktatási reform? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./

2001. március 12.

Szeben megye magyar oktatása volt a témája a Medgyesen tartott nagyszabású értekezletnek a képviselők, az RMDSZ, az EMKE, valamint a történelmi magyar egyházak képviselőinek részvételével, Jakab Elek, a Szeben megyei RMDSZ elnökének vezetésével. A Millennium Ház zsúfolásig megtelt. Szeben megye szórvány. Az összes helységek közül Medgyes tartja magát a legerősebben. A 9800 magyar lakosból kitelik a Báthory Istvánról elnevezett elemi iskola fenntartása. A megjelentek láthatták Jakab Árpád festőművész kiállítását is. /Kalmár Zoltán: Legdrágább, kincsünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2001. március 30.

Medgyesen a Millennium Házban Jakab Árpád festményeit állították ki. Jakab Árpád a medgyesi edénygyár mázas termékeit díszítette rajzokkal. A tavaly felavatott Millennium Házban van az RMDSZ székháza, a könyvtár berendezéséhez is hozzáfogtak. A Millennium Házban tartja próbáit az 1997-ben alakult Nefelejcs táncegyüttes is. A Nefelejcs 22 tagú együttes, idén a szórványvidéki táncegyüttesek találkozójának megrendezésére készülnek. Medgyesen mintegy tízezer magyar él. Szeben megyében a magyar közösség Medgyesen a legnépesebb. /Fejér László: Szórványvidéki tánctalálkozó lesz Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2001. szeptember 18.

A képviselőház jóváhagyta a romániai autópálya-építkezések prioritásait rögzítő 16-os sürgősségi kormányrendeletet. A testület tagjai egyetértettek és elfogadták Antal István parlamenti képviselő javaslatát is, így a Nagylak-Temesvár-Nagyszeben nyomvonalon létrehozandó autópálya ugyanarra a sürgősségi szintre emelkedett, mint a Nagyvárad-Kolozsvár szakasz megépítése. A rendeletet a szenátusnak is el kell még fogadnia, az autópálya építési munkálatai azonban várhatóan csak három-négy év múlva kezdődnek el. /Jakab Árpád: Elfogadták Antal javaslatát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

2001. november 1.

A székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében novemberben indul az Udvarhelyszék jövőjéért nevet viselő önkormányzati képzés. A kétéves program során a résztvevők a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. Az első nov. 3-4-én lesz Homoródszentmártonban, a Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferencia Központban. /Jakab Árpád: Képzés Udvarhelyszék jövőjéért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. január 18.

Helyesen döntött Székelyudvarhely önkormányzata, amikor nem tervezte be az idei költségvetésbe a Szász Jenő polgármester által előterjesztett fiktív összegeket, írta Jakab Árpád. Szerinte Szász Jenő tudatosan terjesztett törvénytelenséget a tanács elé. Törvénytelen döntések esetén az önkormányzat feloszlatható, "Szász Jenő ennek érdekében a fondorlatoktól sem riad vissza" – olvasható a lapban./Jakab Árpád: Szász Jenő törvénytelenséget akart kierőszakolni az önkormányzati testülettől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./Szász Jenő "törvénytelensége" – Verestóy lapja szerint - az volt, hogy nagyobb költségvetést akart megszavaztatni. Erre azért volt szükség, hogy működni tudjon a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely. A Verestóy irányítása alatt álló RMDSZ-tanácsosok ezt leszavazták.

2002. május 20.

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 16-án hozott ítéletében felfüggesztette azt a határozatot, amellyel a székelyudvarhelyi önkormányzat megállapította az UPE-s tanácsosok mandátumának megszűnését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végleges ítélet meghozataláig az egyesület tanácsosai részt vehetnek a testület munkájában. Ladányi László leszögezte, hogy az ideiglenes törvényszéki döntés nem vonatkozik az alpolgármester személyére, ezt a tisztséget továbbra is Péter Pál látja el. A tanácsos bejelentette: az ítélet ellen a Marosvásárhelyi Táblabíróságon fellebbeznek. /Jakab Árpád: Visszajönnek az UPE-sek az önkormányzatba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

2002. július 15.

A magyar kisebbség létszámának csökkenése legfőképpen a kivándorlással magyarázható, de a népszaporulat csökkenése és az asszimiláció is "előkelő" helyet foglal el. Az utóbbi tíz évben a leszakított országrészek mindegyikében csökkent a magyarok száma. Szlovákiában az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Csak összehasonlításképpen: az 1991-es népszámláláskor még 567.296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tavalyig ez a szám 520.528-ra zsugorodott. Szlovákiai elemzők úgy látják, roppant felgyorsult a szlovák-magyar nyelvhatáron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A tavaly decemberi, ukrajnai népszámlálásról még nincsenek végleges adatok, a részleges eredményekből csupán az összlakosság száma ismert. Eszerint Ukrajnában a tavalyi év végén 48.416 millió ember élt, ez a szám hárommillióval kevesebb, mint a szovjet korszakban, tizenhárom évvel ezelőtt tartott népszámlálás idején volt. A 48 millióból 164 ezer magyart vettek nyilvántartásba, közülük több mint 155 ezer Kárpátalján élt. A horvátországi magyarok száma a tavalyi népszámlálási adatok szerint 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent 1991-hez viszonyítva. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magyarázzák. Szerbiában sem ismertették még az idén tavasszal végzett népszámlálás eredményeit, csak a köztársaság lakosainak számát: Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyian. Tíz évvel ezelőtt a térségben 339 ezer magyar élt, a legpesszimistább becslések szerint számuk akár hetvenezerrel is csökkenhetett. Az ok: a háború elől történő menekülés. Az anyaország határain túl rekedt magyarság száma az utóbbi tíz évben soha nem tapasztalt csökkenést mutat: 330-350.000-es fogyással kell számolni. /Jakab Árpád: Határtalanul fogy a magyar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./

2002. október 9.

Megalázva tértek haza az okt. 6-i bukaresti bajnokijukról Székelyudvarhely szuperligás asztaliteniszezői. Nagy Ferenc edző tanítványainak mérkőzés közben azt is felrótták: hogyan merészelnek magyarul beszélni az ország fővárosában. A házigazda Pro Auto Sport második csapatának tagjai, no meg a bírók semmitől sem riadtak vissza annak érdekében, hogy idegileg padlóra küldjék az ellenfelet. Az 5-5-ös, cseppet sem békés döntetlennel zárult találkozó jókora csúszással kezdődött. A bukaresti bírók semmiségekért állították le a játékot, a vendégek rovására. A házigazdák támogató-játékosa, Tigau azt rótta fel a vendégeknek, hogy magyarul beszélnek, emiatt a játék félóráig állt. A reklamáló udvarhelyiek "jutalma" minden esetben sárga lapos figyelmeztetés volt. /(Jakab Árpád): Udvarhelyiek kálváriája a fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2002. október 29.

A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2002. november 11.

Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2003. augusztus 15.

Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. aug. 16-án jelent meg az Udvarhelyi Híradó első száma. A lap vállalja a közszolgálatiságot és komolyan veszi a véleményszabadságot, írta saját lapjáról Jakab Árpád. /Jakab Árpád: Holnap tizenhárom éves az UH. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./Valójában a lap Verestóy Attilához áll közel és támadja városa polgármesterét, Szász Jenőt.

2004. június 4.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kijelentette: Fülöp Dénesnek azért kellett távoznia az Udvarhelyi Híradótól, mert jobboldali eszméket vallott. Az Udvarhelyi Híradó cáfolta ezt az állítást. Szerintük azért tették ki a laptól, mert Csibi István lapjának, a Transzilván Figyelőnek írt cikkeket, Magyari Bálint néven. Fülöp Dénes jelenleg a helyi Polgári Válasz szerkesztője. /Jakab Árpád: Csibinek dolgozik a helyi tanácsosjelölt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

2004. június 7.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) RMDSZ-platform elnöke szerint nincs jó megoldás Székelyudvarhelyen, mert a helyi RMDSZ-szervezet közéleti, erkölcsi alapja ingatag, de a Szász Jenő polgármester vezette polgári oldalt sem tudják felvállalni. Katona Ádám szerint belső választást kellett volna tartani Székelyudvarhelyen és Udvarhelyszéken is, mert Verestóy Attila udvarhelyi szenátor négy évvel ezelőtti jelölése erősen kérdéses volt. Köztudomású, írta, hogy a helyi- és széki RMDSZ jelenlegi vezetése engedelmes kiszolgálója Verestóy szenátornak, ami egyúttal azt jelenti, hogy három kulcskérdésről hallgat: a székelyföldi területi autonómia; a kettős állampolgárság és a Székelyföldnek központilag irányított elrománosítása. /Jakab Árpád: Katona Ádám nem kér egyik félből sem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

2005. augusztus 16.

Az Udvarhelyi Híradó újraindulásának 15. évfordulóján rendeznek nagyszabású eseménysorozatot augusztus 16-án Székelyudvarhelyen. Az Udvarhelyi Híradó első száma 1877. január 6-án hetilapként jelent meg Szakács Mózes református kollégiumi tanár szerkesztésében. A lap 1877. december 29-én, az 52. lapszámmal megszűnt. Egy évtized múlva 1898. január 1-én megjelent a második Udvarhelyi Híradó első száma. A laptulajdonos és az egyik szerkesztő Becsek Dániel fia, Becsek Aladár volt, csakhamar ő lett a felelős szerkesztő is. Az Udvarhelyi Híradó 1918-ig látta el információval a várost és környékét, az utolsó lapszám 1918. november 17-én látott napvilágot. Az Udvarhelyi Híradó harmadik sorozata 1990. augusztus 16-én ifj. András Zoltán, Gál Ottó és Porsche László szerkesztésében indult. 1991-ben Szőke Lászlót nevezték ki főszerkesztőnek. 1994 és 2003 között Pintér D. István, 2003 januárjától Jakab Árpád az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője. Az Udvarhelyi Híradó 2003 novemberétől napilap, ez év szeptemberétől pedig azt tervezik, hogy 16 oldalon fog megjelenni. /Kápolnási Zsolt: Az Udvarhelyi Híradó rövid története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. július 19.

A Civic Media Egyesület kezdeményezését, melynek célja a romániai sajtó és a civil szféra átvilágítása, az Új Magyar Szó is felkarolta, s a „Tiszta hangok” elnevezésű akciót segítendő a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok felelős kiadóit, igazgatóit, főszerkesztőit és főszerkesztő-helyetteseit, esetenként vezető szerkesztőit, főmunkatársait és publicistáit, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) ügyvezető tanácsát javasolta átvilágításra. 1989 decemberében a Szekuritáté megszűnt, teljes iratanyaga a hadsereg felügyelete alá került. 1990 januárjában a Temesvári Nyilatkozat 5. pontja próbálta az átvilágítást életbe léptetni, de ez az akkori politikai légkörben teljesen lehetetlen volt. 1996-ig a kommunista párt örökösei megakadályoztak mindent, ezalatt a Szekuritáté volt tisztjei részben megsemmisítették, részben elrejtették és kiválogatták a szerintük érdekes dossziékat. A Demokratikus Konvenció 1996-os választási győzelme sem hozott igazi fordulatot. 1999-ben azután egy országos bizottságot hoztak létre /CNSAS/, melynek feladata a hírhedt Szekuritáté archívumát vizsgálni, magas tisztségeket betöltő embereket átvilágítani. A témával foglalkozó, úgynevezett Ticu-törvényt valósággal „kiherélték” a pártok a parlamentben, majd a bizottság liberális párti támogatást élvező elnökét, Constantin Ticu Dumitrescut volt politikai bebörtönzöttet is megbuktatták. A CNSAS-nak nem igazán sikerült lelepleznie senkit: öt esztendő alatt tizennyolc magas rangú szekus tiszt akadt horogra, közülük tizennégy halott… Cristian Parvulescu politológus szerint a tisztázás egyik legnagyobb akadálya, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatta a megfigyeltekről a Szekuritáté által megkezdett követési dossziék bővítését, és a régi besúgók többségét 1989 után újra aktivizálták, ők viszont nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem elővehetők. Az átvilágítást nehezíti, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának iratanyaga a hadsereg birtokában van. Ezt ötven évre titkosították. Csendes László, az RMDSZ-támogatást élvező CNSAS-tag szerint az átvilágításra kapott dossziékat eleve szűrve kapják kézhez. Dossziéeltűnések is vannak. Marius Oprea történész, aki 1998 és 2000 között Constantinescu elnök tanácsadója volt, akkor látta is szekusdossziéját. Mikor a Ticu-törvény elfogadása után kikérte a dossziéját, azt a választ kapta a CNSAS-tól, hogy a rá vonatkozó iratok nem találhatók. /!/ /Jakab Árpád: Átvilágítósdi – a politikai zsarolás román eszköze. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

2009. január 26.

Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998