udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab Gyula

1999. február 8.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ vendége volt febr. 8-án dr. Jakab Gyula geológus, akinek 1998-ban jelent meg könyve a ditrói tömzsről. /Rendhagyó irodalmi kör. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./

1999. szeptember 11.

Szept. 7-én kezdődtek a felvételi vizsgák a turisztikai főiskolán Gyergyószentmiklóson, összesen 170-en jelentkeztek, háromszoros a túljelentkezés. A turisztika-idegen nyelv magyar tagozatán 24 hallgató kezdi meg az első évet, míg román tagozaton 12, ezenkívül e szakon van 11 fizetéses magyar, és öt fizetéses román hely is. A kartográfia szak magyar tagozata 20, míg román tagozata 10 diákkal indul, a fizetéses helyek száma öt. Másoddiploma megszerzését van öt-öt hely. Dombay István, a főiskola helyi igazgatója a főiskola tanári karáról tájékoztatott: még két fiatal gyakornok, egy informatikus mérnök és egy angol szakos tanárnő szerződött a főiskolához, a Gyergyószentmiklóson élő tanárok: két docens, dr. Garda Dezső és dr. Jakab Gyula, ő, valamint Magyari Zsolt, Horváth Alpár és Pállfy Elvira gyakornokok. A többi kolléga Kolozsvárról jár ide tanítani. Egy 65 férőhelyes amfiteátrummal, és három laboratóriummal bővült az épület, egy másik épületet most véglegesítenek a Csíky-kertben, a tanév végéig megnyitják az ásványtani múzeumot, amelynek anyagát dr. Jakab Gyula bocsátja a főiskola rendelkezésére. 2000 júniusában összesen 43-án végeznek a turisztikán, és ebből 20-nak már van állása. A végzősök az állami diploma mellé működési engedélyt is kapnak, s azonnal állást vállalhatnak a turisztikában, szállodáknál, turisztikai irodáknál stb. /Gál Éva Emese: Új évfolyam a Gyergyószentmiklósi főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. december 29.

Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2003. április 5.

Dr. Jakab Gyula geológus értékes kőzetgyűjtemény tulajdonosa. Már sokszor megpróbálta közkinccsé tenni gyűjtésének eredményét. Több mint 20 éve a Bocsánczy-házban két szobát be is rendezhetett, hogy aztán költözhessen, mert a lakást Török István, a néptanács akkori alelnöke egy roma családnak utaltatta ki. A gyűjtemény egy része Csíkszeredába került - a megyei múzeum részlege volt a gyergyószentmiklósi múzeum is. Jakab Gyula kérésének legfőbb ellenzője a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatója, Lukács Mária. Ő a már megkezdett, de lassan kiteljesedő néprajzi részleg végét látja e döntés után, s lehetetlennek tartja az együttműködést egy magán- és egy közösségi múzeum között. Jakab Gyula odaillő épületet épít, s elképzelései szerint a hozzá betérők egyúttal a város múzeumát is meglátogatják, illetve a városi múzeum látogatói hozzá is betérhetnek. Az igazgatónő aggodalmát nem osztották a tanácsosok, s ha valami közbe nem jön, párját ritkító kőzetmúzeum is növelheti a város hírnevét. /Bajna György: Magánmúzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2003. május 17.

Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2005. április 4.

Április 2-án Gyergyószentmiklóson a helyi Tarisznyás Márton Múzeum, az Uránia Filmklub és a Pro Art Galéria közös szervezésében népszerű tudományos előadások hangzottak el. Magyari Sáska Zsolt informatikus, főiskolai tanársegéd a számítástechnika fejlődését meghatározóan befolyásoló magyar tudósokat – Simonyit, Neumannt, Gróf Andrást, Kemény Jánost, Kempelen Farkast, Kőniget – és munkásságukat mutatta be. Dr. Seer Mihály tanár a területfejlesztés keretében fontos elemzés, értékelés és tervezés mozzanatait ismertette. Dr. Jakab Gyula geológus, egyetemi docens a földrengésekről tartott előadást. /Bajna György: A tudományok délelőttje. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

2006. január 10.

Alig egy éve nevezték ki a fiatal Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának. Az elmúlt év utolsó időszakában több mint 2000 látogatója volt az intézménynek, nem számítva az itt szervezett, „házi” kiállítás megnyitók népes közönségét. Májusra tervezik a helyi gyűjtő, dr. Jakab Gyula ásványtani részlege megnyitását, ugyanis milliárdos értékű ásványgyűjteményét a múzeum felügyeletére bízná a tulajdonos, azzal a feltétellel, ha a múzeum megfelelő kiállító felületet tud biztosítani. Egyedi terv és óriási megvalósítás lenne a vízzel hajtott szerkezetek múzeumának felavatása. A múzeum udvarára mini-skanzent terveznek, ahol minden gyergyói település képviselve lenne egy-egy parasztházzal, gazdasági épülettel. Az igazgató kiemelte, hogy a múzeum a város egyik legmostohábban támogatott intézménye. A múzeum több mint ezer képzőművészeti anyaggal, festményekkel, grafikákkal, exlibrisekkel, szobrokkal rendelkezik. /Barabás Márti: Terv van, pénz nincs. Alulfinanszírozással küzd a gyergyói Tarisznyás-múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. május 8.

Jó pásztor és a hivatások vasárnapján, május 8-án Marosfőn Tamás József püspök mutatott be szentmiseáldozatot, nemcsak az édesanyákról emlékezett meg, de Sík Sándor piarista szerzetesről, költőről és egyetemi tanárról is, akinek emlékére a szentmise végén emléktáblát lepleztek le a Szociális Testvérek Társasága házánál. A szertartás után Kozma Mária író, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztője Sík Sándor Vízözön előtt című kötetét mutatta be. Őt Pomogáts Béla, a Márton Árpád által illusztrált kötet előszóírója és Fülöp Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója követte. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke leplezte le, majd a püspök szentelte meg és mondott imát. Sík Sándor 1941 és 1944 között a nyári hónapokat e marosfői házban töltötte. Itt született verseit tartalmazza a kötet. A dr. Jakab Gyula műhelyéből kikerül márványtáblára a költő Csíkszenttamáshoz fűződő, Lajtorjás szekéren című versének egyik szakaszát vésték: „Elnémult és szívemre ült az este. / Szénaillat közt halódtak a rétek. / Szemem az elvesző utat kereste, / De nem találta csak az egy sötétet. / A felelőtlen szél is ellohadt / a hangtalanul lebbenő sóhajra, / Mely elhagyta gazdátlan ajkamat: / „Hová megyünk?” / „Majd hová az Úristen akarja.”–// /Bajna György: Sík Sándorra emlékeztek Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2008. január 29.

Még nem tudni, mekkora költségvetést szán idénre Gyergyószentmiklós önkormányzata a Tarisznyás Márton Múzeumnak, Csergő Tibor múzeumigazgatónak mégis nagy tervei vannak. Két alapkiállítás-megnyitó lesz, mondta, az egyik a múzeum földtani részlegének megnyitója, bemutatják a világ ásványait, melynek gerincét dr. Jakab Gyula magángyűjteménye szolgáltatja. Májusban megnyitják a vízzel hajtott szerkezetek múzeumát. Magyarországiakkal közös tervek is vannak: Egerben márciusban mutatják be Gyergyó kultúráját, a múzeum fotódokumentációs kiállítást visz a város 100 éves történetéről. Júliusban az egri végvári vigasságokon is képviselteti magát Gyergyószentmiklós középkori fegyverbemutatóval, kézműves termékekkel. A múzeum majd részt vesz a gyermeknapi rendezvényeken, a nyári napok, városnapok szervezésében, fogadja a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a százéves sztereófotókat, de a reneszánsz évről sem feledkeznek meg. /Balázs Katalin: Tervezget a Tarisznyás Márton Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2009. május 6.

Szűkös költségvetésből gazdálkodik idén a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, fejtette ki Csergő Tibor múzeumigazgató. A márciusban megnyitott 1848–49-es szabadságharc ereklyéi témájú kiállításnak eddig több mint ezer látogatója volt. Újabb tárlatot május 8-án nyitnak: Hadik Gyula Munkácsy-díjas magyarországi szobrászművész életműkiállítását. A legnagyobb siker Jakab Gyula kőzet- és ásványtani kiállításának megnyitása volt. A Piricske-tetőn lévő egykori vámnál terveznek régészeti kutatást, és ezzel párhuzamosan feltárásokat végeznek a város határában lévő Botváránál is. /Jánossy Alíz: Régészeti feltárásokat tervez a gyergyószentmiklósi múzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998