udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab László

1992. március 14.

Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./

1992. június 20.

Funar polgármester sajtótájékoztatóján a Der Spiegel munkatársa a kétnyelvű feliratokról érdeklődött. Funar kijelentette, hogy a kétnyelvű feliratok törvénytelenek, továbbá hogy a magyarok a hunok leszármazottai és mindig nem civilizálódtak. /Túrós-Jakab László: Der Spiegel kontra Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

1993. november 4.

Nov. 4-én születésének nyolcvanadik évfordulóján Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emlékünnepségek kezdődtek Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban, ahol emléktáblát lepleztek le, majd honismereti vetélkedőn mérik össze tudásukat a diákok. Nov. 5-én Venczel József-emlékkiállítás nyílik, este a tudós jó barátja, Jakab László kanonok mutat be szentmisét. Nov. 6-án tudományos emléküléssel emlékeznek, majd Székely András Bertalan ismerteti Venczel József Misztériumjáték című drámáját, majd a városban Venczel József emléktáblát avatnak. A csíkszeredai Park utca felveszi Venczel József nevét. /Venczel József emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

1993. november 4.

Venczel József életművét méltatta Jakab László kanonok, aki fiatal kora óta ismerte őt. Egymás után születtek meg Venczel József írásai, szociográfiai tanulmányai. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem megszervezésén kezdett el dolgozni dr. Nagy Gézával és dr. Csőgör Lajossal együtt. Márton Áron püspök Venczel Józsefet és dr. Szász Pált, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezetőjét kérte fel a Groza miniszterelnöknek a magyarság problémáit összegező memorandum megírására. Márton Áron püspök letartóztatása után 1950-ben letartóztatták Venczel Józsefet is. Venczel Józsefet 12 évre ítélték, csak 1961-ben szabadult, megrendült egészséggel. Éveken át kottamásolásból élt ez a nagy tudós 1969-ig, akkor visszatérhetett az egyetemre mint szociológus, élete utolsó néhány évében folytathatta tudományos munkásságát. A baloldali Csőgör Lajos a legnagyobb elismeréssel írt róla, kifejtve, hogy szinte éjjel nappal dolgozott, "emberi tisztasága, őszintesége, esze, szorgalma és kíméletlen igényessége saját magával szemben magosan kortársai, mindnyájunk fölé emelte őt. Hosszú együttműködésünk alatt mindig a közösség volt a gondja, soha nem a saját személyét, mindig az ügyet szolgálta?" "Túlfeszített munkával égett el rövid élete, és az évek múltával nem csökkent pótolhatatlan veszteségünk érzése." "Venczel Józsefben a társadalmi igazságtevés párosult vallásos meggyőződésével. " "Úgy érzem, hogy egész erdélyi magyarságunk és főként értelmiségünk adósa az ő kivételes egyéniségének és munkájának." Venczel József minden nap elment a reggeli szentmisére, s csak utána kezdett napi munkájához. /Jakab László kanonok: 80 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

1993. november 27.

Jakab László nyugalmazott plébános vitába szállt azzal a nézettel, hogy a katolikus egyház nézetei középkoriak. /Jakab László: Középkorban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27-28./

1999. szeptember 18.

Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1999. szeptember 23.

Carl Siebentritt másodtitkár, az Amerikai Egyesült Államok kolozsvári információs irodájának vezetője cáfolta Funar azon állítását, mely szerint ő maga is fölháborodott Alföldi kinevezésének a hírén. A konzul leszögezte, hogy Funar alaposan túllőtt a célon amikor Alföldi személyét minősítette. "Ahogyan én látom a dolgokat, egy külföldi diplomata alkalmasságát kormányszinten bírálják el, és semmi esetre sem a helyhatóságok szintjén." - jelentette ki Siebentritt, aki ugyanakkor sajnálatos eseménynek nevezte a múlt hét közepe óta történteket és elismerőleg szólt a "magyar kollégák" agresszivitástól mentes válaszáról. Szept. 22-étől Kolozs megye prefektusa újabb hat napra betiltott minden utcai tüntetést. Ezzel reagált Funar bejelentésére, hogy tüntetni fognak. /(Turós-Jakab László): Cáfol a másodtitkár (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. október 1.

A tízhez közeledik a Sabin Ghermant célozó feljelentések száma. A Pro-Transilvania kiáltvány szerzőjét legutóbb az alkotmányos rend elleni összeesküvés vádjával illette, feltehetően a Iosif Constantin Dragan vezette Dragan Alapítvány. A Monitorul de Cluj napilapnak nyilatkozva Sabin Gherman kijelentette, hogy szükség esetén az illegalitást is vállalja. /(Turós-Jakab László): Kereszttűzben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. február 4.

Febr. 3-án mutatták be Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Jakab László kanonok legújabb, A Gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjének története című kötetét. Kiáltás és figyelmeztetés ez a kötet - hangsúlyozta Nagy Benedek, a kézirat lektora, mert az elmúlt fél évszázadban majdnem teljesen eltűnt Belső-Erdély magyarsága, az a magyarság, amelyet a gyulafehérvári intézmény szolgált ki. Jakab László elmondta, hogy az anyaggyűjtést a harmincas években kezdték meg néhai tanárkollégái, végül 1997-ben Jakab kanonok vállalta el a munka elvégzését. A szerző dedikálta a bemutatott kötetet, no meg a Márton Áron püspök dél-erdélyi hétköznapjairól szóló könyvet. /Regényes életű kézirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Erdély és az egész ország legrégebbi iskolájának, a XI. századi tanintézetet felelevenítő kötetről van szó. A gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjéről keveset tudunk - hangzott el a bemutatón -, tisztelegnünk kell azonban azon tanintézmény előtt, melyet püspökök, papok, erdélyi fejedelmek és polgárok tartottak fenn és éltettek századokon át. /Egy ezeréves tanintézmény története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2000. március 16.

Megjelent Jakab László csíkszeredai tiszteletbeli kanonok A gyulafehérvári "Mailáth" főgimnázium elődjének a története című, szép kivitelezésű könyve. Jakab László már előzőleg is jelentkezett, két könyve: Ahogyan én ismertem meg Márton Áront. Püspök atyánk hétköznapjai (1998), A mosolygó egyház Erdélyben (2000). Mostani könyvéből kiderül, hogy nem a 450 éves iskola Erdély legrégibb tanítóintézete, hanem a Szent István királyunk idejéből származó káptalani iskola, amely a történelem viharait átvészelve, megszüntetve és újraéledve a Mailáth Főgimnáziumot eredményezte. A szerző az olvasót végigvezeti a Szent István-i időktől kezdve az 1948-as tanügyi reformig. /Kalmár Zoltán: A Mailáth, egy ősi alma mater. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. október 17.

A XX. század egyházi személyeinek állít emléket Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében Jakab László. Méltó rájuk emlékezni, hiszen a távolabbi múlt nehéz évtizedeinek a tanúi, sok esetben a túlélői és helytállásukkal az Isten- és emberszolgálat példaképei. A felsorolt 96 életút hozzájárult az egyházközségek fejlődéséhez. /Jakab László újabb könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./ Múltidéző ez a könyv, amely a 20. századi papi életutakról lebbenti fel a fátylat, és csokorba köti javarészét. A szerző, Jakab László kanonok a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. A kilencvenhat élettörténetet három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. /Koncsag László: Múltidéző. = Vasárnap (Kolozsvár), ok. 28./

2001. október 24.

Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2001. december 8.

Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2002. január 16.

1946-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsún egy moldvai csángó atyafi kijelentette: fiát szeretné Csíkszeredába adni gimnáziumba. Jakab László tolmácsolta a lujzi-kalagori férfi kérését Márton Áron püspöknek. A püspöknek köszöngetően a kis Salamon Antika nyár közepén már Gyulafehérváron volt, ahol felkészítették az őszi iskolakezdésre. A csángó fiú a következő évben hozta magával falujából Horvát Antalt. Horvát Antal egy év alatt letette a vizsgát első és második osztályból, hogy Salamon Antallal egy osztályba járhasson. Mindketten leérettségiztek, onnan mentek a teológiára. Együtt szentelték pappá őket. Később Horvát Antal csíkszentdomokosi plébános lett. Ő gyűjtötte csokorba a szentszéki iratokat, amelyek a moldvai csángók magyar eredetét bizonyítják. Amikor dr. Pop Stefan, az akkori teológiai rektor románnak akarta beírni őket, tiltakoztak ellene és magyarnak vallották magukat. /Jakab László ny. plébános, tb. kanonok, Csíkszereda: A két Anti. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

2002. március 21.

Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2002. július 7.

Id. Jakab László tiszteletbeli kanonok, ny. plébános kiadásában megjelent Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza /Csíkszereda, 2001/ című kiadvány. Megrendelhető a Csíkszeredában élő szerzőtől. /Könyvajánló. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./

2004. december 22.

A Szabadság napilap elmúlt 15 éve alatt a szerkesztőség többen tagja meghalt, így Bazsó Zsigmond, Krizsán Zoltán, Nagy Károly, Okos György és Pálfi Mircea, akik a rendszerváltás utáni években még aktív tagjai voltak a lapnak. Sok olyan kolléga van, aki innen ment nyugdíjba, vagy más lapoknál keresett magának munkahelyet, többen Magyarországra telepedtek át. Gál Mária, Dózsa Sándor, Horváth Gyöngyvér, Kiss János, Krajnik-Nagy Károly, László Ferenc, Lokodi András, Nits Árpád, Nits Ilonka, Orbán Ferenc, Ördög Béla, Pillich László, Szabó Piroska, Székely Raymond és Turós Jakab László hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a Szabadság belső munkatársaiként. /Makkay József: Munkatársaink voltak... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2007. november 9.

Fekete János mártírpapnak állítottak szobrot a Kovászna megyei Gelencén. Fekete Jánost /sz. Bélafalva, 1885. szept. 30./ 1908-ban szentelték pappá. Sepsikőröspatakon a trianoni békeszerződést követő években felvállalta a harcot a hatóságokkal a magyar nyelvű iskoláért. 1936-tól Gelence plébánosává nevezték ki. Fekete János az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak nála, 1951 februárjában letartóztatták, és a brassói Szekuritátéra vitték, mivel nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Egy évig földalatti cellában tartották, ahol a fénytelenség, a sorozatos kihallgatások testileg megtörték. Fél év alatt 92 kg-ról 38-ra fogyott le. 1951-ben a bukaresti Ghencea börtönbe vitték, ahol két év börtönbüntetésre ítélték. Néhány nap múlva a Targu Jiui fogolytáborba vitték át, ahol 1952. március 25-én meghalt. Jeltelen sírban hantolták el, de hozzátartozóinak közbenjárása révén Gelencén, a római katolikus templomkertben újratemették. „Mi volt a bűne Fekete Jánosnak? Tekintélyének és közkedveltségének lerombolásával, megfélemlítéssel akarták megtörni a felső-háromszéki papság ellenállását, mert nem akartak engedelmeskedni az államot kiszolgáló egyházi hatóságoknak. Így lett vértanúja az erdélyi egyházmegyének, akiről sosem szabad megfeledkezni” – írta róla Jakab László Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb papok rövid életrajza /2001/ című könyvében. /Bartos Lóránt: Szobrot állítottak a mártírpapnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2008. június 5.

A romániai mozikban ritkán láthatók magyar filmet, ezért különleges alkalom volt a nagyjátékfilmeket, közönségtalálkozót és koncertet kínáló magyar nap. A magyar film napja volt június 4-én a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon /TIFF-en/. Romániai premierként levetítették Mundruczó Kornél Delta című alkotását, amely a filmkritikusok Fipresci-díját kapta idén Cannes-ban. A Deltához hasonlóan Bollók Csaba Iszka utazása című filmjét is sikert aratott. A 2007-ben készült alkotás főszereplői utcagyerekek, akik nagyon kevés módosítással saját életüket vitték a filmvászonra. Paczolay Béla alkotása, a Kalandorok című film a TIFF-nagydíjáért verseng. Vetítették még Koltai Lajos Sorstalanságát, Forgács Péter Saját halál című alkotását, a Buharov-testvérek Lassú tükör című filmjét, Török Ferenc Overnightját, Goda Krisztina Szabadság, szerelem című alkotását és Fliegauf Benedek Tejútját. /Turós-Jakab László: TIFF: a magyar film napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998