udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab Sámuel

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1999. május 8.

A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem nyárádszeredai levelező kertészmérnök konzultációs központjának 54 végzettje veheti át magyarországi diplomájának honosított változatát. Három hónap alatt végezték el a honosítást, ami romániai viszonylatban rekordidőnek számít. /Dr. Jakab Sámuel: Honosították a kertészmérnöki diplomákat. = Népújság (Marosvásárhely). máj. 8./

1999. november 13.

A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön címmel útikönyv-sorozatot jelentet meg. Az első kötet Hargita megyéről szólt, a másodikat - a Maros megyéről szólót - Balás Árpád földrajztanár írta meg. Négytagú csapattal dolgozott: a szakmában elismert szerzőkkel /Biró Donát szászrégeni nyugalmazott történelemtanár, Fodor Sándor marosvásárhelyi nyug. tanár, Incze Árpád, Jakab Sámuel, a talajtani tudományok doktora/ Közös munkájuk tartalmazza mind az 513 település legfontosabb történelmi, földrajzi, népesedési, idegenforgalmi, néprajzi és gazdasági vonatkozású adatait. /B. Á. [Balás Árpád]: Útikönyv Maros megyéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

1999. december 9.

Megjelent az erdélyi magyar nyelvű agrárkönyvkiadás új szakkönyve Jakab Sámuel tollából: Talaj és környezet /Trisedes Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1999/. /Flóra Gábor: Gazdák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2001. január 4.

1990. jan. 3-án Marosvásárhelyen összegyűlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a magyar gazdatársadalom szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 1990. júniusában alakult meg, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természetes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnöke visszatekintett a megtett útra. 1990-ben nem gondoltak arra, hogy saját székházuk is lesz, melyet 1996-ban vásároltak meg. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztek. A gazdák téli oktatása negyedik éve rendszeres. Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare program keretében sikerrel pályázott oktatási és információs központ létrehozására, amely Marosvásárhelyen van. Korszerű képzési programokat dolgoztak ki. A szegedi és hazai oktatók a marosvásárhelyi székházban, februárban többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. /Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. május 12.

Máj. 8-án Kisadorjánon, a környezetvédelmi és információs központban találkoztak a Nyárád menti polgármesteri hivatalok képviselői a kisrégiós rendezvényen, ahol az integrált vízgazdálkodás meghonosításáról tárgyaltak. Folyamatban van a Nyárád Menti Kisrégiós Társulás bejegyzése. A Fókusz Öko Központ az adorjániakkal együtt a település fölötti dombok között létrehozott egy tavat, amelynek célja többek között, megakadályozni a talajeróziót, helyreállítani a környék ökológiai egyensúlyát. Jakab Samu tanár felhívta a figyelmet a vidék hasznosítható természeti értékeire. A gyógynövénytermesztéstől a szarvasmarha- tenyésztésig, a faluturizmustól a gyümölcstermesztésig nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetőség van a Nyárád mentén. /Nyárád menti kisrégiós tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely máj. 12./

2001. december 15.

Megjelent a Bekecsalja, a nyárádszeredai Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint a helyi RMDSZ-szervezet kiadványa VII. évfolyamának 4. száma. Török Elek írt Nyárádgálfalva fél évezredes történetéről, míg Gligor Róbert László a Nyomát közösségének múltjáról és jelenéről. A magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról dr. Tamás Lajos és dr. Jakab Sámuel cikkezett. /(lokodi): Bekecsalja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2002. március 25.

A budapesti székhelyű (Nagymező utca 14.) Határok Nélkül Iroda nemzetközi kertészeti konferenciasorozatot szervezett. A negyedik konferenciát márc. 23-án tartották meg Nyárádszeredán, a művelődési házban, mert Nyárádszereda az erdélyi magyar nyelvű kertészeti oktatás központja. Néhány éve itt működik a magyarországi Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti tagozata, amelynek dékánja dr. Jakab Sámuel. A konferenciasorozat célja, hogy a magyarországi mezőgazdasági, kertészeti cégeket, vállalkozókat összehozzák a határon túli magyar szakemberekkel. /Kertészet - határok nélkül. "Varázsoljuk virágos kertté Erdélyt!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2003. január 27.

Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2003. augusztus 25.

Nyárádszeredán a kertészmérnöki oktatás 10 éves múltja alkalmából szerveztek ünnepséget.Nagy reményekkel, a jó ügy szolgálatának tudatában szorgalmazta pár ember tíz évvel ezelőtt, hogy itt kertészmérnöki oktatás induljon, anyanyelven, magyarul. Halász Péterné, a magyarországi Kertészeti és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának vezetője tekintett vissza az elmúlt tíz év fontosabb történéseire. Dr. Jakab Sámuel, a Szent István Egyetem Nyárádszeredai Konzultációs Központjának tagozatvezetője rámutatott: "Az évfolyamok szaporodásával nőttek gondjaink, nehézségeink. Volt részünk meg nem értésben, értetlenkedésben, gáncsoskodásban, vádaskodásban. Túléltük. A nehézségek ellenére sok örömben, megelégedésben is volt, van részünk... Nem kis öröm látni azt, hogy diákjaink nem sajnálják olykor sok pénzt költeni drága szakkönyvek megszerzésére. Ők lehetnek - legalábbis részben - a jelenlegi kiöregedett szakírói gárda felváltói". Az eddigi hét évfolyamon összesen 203 diák szerzett diplomát, összesen 184-en maradtak szülőföldjükön, közülük 144-en dolgoznak a szakmában, hatan folytatják tanulmányaikat, 18-an Magyarországra települtek. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnök-képzés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2003. augusztus 27.

Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2003. szeptember 2.

Jakab Sámuel oroszlánrészt vállalt a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának felállításában, tíz esztendeje vezeti fáradhatatlanul a főiskolát, de közreműködött a marosvásárhelyi Sapientián tavaly beindult kertészeti szak megszervezésében is. Jakab professzor a romániai agrárium s benne az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzetét kétségbeejtőnek látja. Az életképtelen törpegazdaságok sokasága, a korszerűtlen, sok esetben a középkorira emlékeztető gazdálkodási módszerek, a szövetkezeti hálózat kialakításának elmulasztása, pénzhiány, az ágazat jövőjével kapcsolatos összefüggő stratégia hiánya ezt erősíti meg. Szerinte változás nem lesz addig, amíg le nem lép a színről az a generáció, amelynek képviselői még a múlt rendszerben szocializálódtak s emiatt képtelenek a mentalitásváltásra. Egyelőre a különböző vezetői szinteken sokan vannak azok, akik a mostani állapotok konzerválásában érdekeltek. Ezt nem kell ölbe tett kezekkel várni. A gazdatársadalom felvilágosítása, képzése, korszerű ismeretekkel való ellátása, a szakmai utánpótlás nevelése kiemelt fontosságú. A főiskola, mely a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozataként működik, hiánypótló intézményként jött létre. Főiskolaként a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A végzettek mintegy 80 százaléka a szakmában vagy azzal rokon területen helyezkedett el. Durván számítva mintegy 200 szakemberrel gazdagították az erdélyi magyar gazdatársadalmat. A Sapientián induló kertészeti szak kapcsán felvetődött a kérdés, szükség van még a főiskolára? Jakab határozottan válaszolta: mindkettőre szükség van, Nyárádszeredában a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt, a Sapientián pedig elitképzés folyik. Ez utóbbi különlegesen fontos, mert 1959 óta, az egyetemegyesítés óta szünetel a magyar nyelvű agrárszakember-képzés. - A politikum nem viseli szívén az agrárium sorsát. Sajnos az RMDSZ teljesítménye is igen sokban kifogásolható. A nyárádszeredai főiskolai oktatás beindítását nem támogatta, igaz, nem is akadályozta. Azt viszont be kell ismernünk: érdekérvényesítő potenciálja igencsak korlátozott. /Szentgyörgyi László: A mellényt újra kell gombolni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. november 11.

Nyárádszeredában, a Konzultációs Központban 1993-ban kezdődött a kertészmérnöki oktatás, miután a budapesti Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara létrehozta a városban a levelező tagozatát. Azóta a hét évfolyamon 205 végzős vette át a mérnöki diplomát. Dr. Jakab Sámuel, aki kezdettől a levelező tagozat vezetője, elmondta, hogy a szeptemberben indult évfolyamnak 50 hallgatója van Erdély csaknem minden magyar vidékéről. Rákapcsolódtak a világhálóra. Tizennégy számítógépet helyeztek üzembe. Közvetlen kapcsolatot tudnak teremteni a budapesti anyaintézettel, a Szent István Egyetemmel. (Neve 2004. január 1-jétől megváltozik, Corvinus Egyetem lesz.) A hallgatók közül bárki kérhet az egyetem kertészettudományi karáról információkat, a könyvtárból szakanyagokat. Kapcsolat teremthető más könyvtárakkal is, többek között a Magyar Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Intézettel. 8000 kötetes könyvtárukat idén korszerűsítették, a teljes könyvállomány nyilvántartását számítógépre viszik. A 72 éves Jakab Sámuel hatalmas erővel dolgozik, sokszor utazik Budapestre, nemcsak Nyárádszeredán tanít, Kolozsváron is oktat az egyetemen. "Az, amit csinálok, nem fáraszt. Értelmét látom a munkámnak, mert az eredmény mindig megmutatkozik, ez újabb kedvet, erőt ad a folytatáshoz." "Ezt a munkát nem szabad pénzért végezni, csak belső indíttatásból" - vallja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2003. november 14.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának gazdálkodási bizottsága tiszteletbeli kültaggá választotta nemrég, "Vénig Zoltán agrármérnök-szakmérnököt, Szatmár megyében tanfolyamok szervezőjét, a gazdaságok eredményes szaktanácsadóját". Az erről szóló oklevelet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában Vinczeffy Imre, az MTA doktora, és bizottsági elnöke 80. születésnapja alkalmából megtartott tudományos ülés keretében adták át a nagykárolyi Caritas szervezet Tirol nevű mezőgazdasági társulása részlegvezetőjének. A kiváló megyei szakember a következő személyiségekkel együtt lett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagja: dr. Jakab Samu, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kertészeti karának dékánja, dr. Tamás Lajos tudományos kutató, a Sapientia egyetem tanára, dr. György Antal, a csíkszeredai Pro Agricultura Alpítvány elnöke, dr. Szakács Nagy Magda a sepsiszentgyörgyi agráregyesület vezetője, Gáll Ödön agrármérnök, a székelyudvarhelyi és a korondi mezőgazdasági középiskola patronálója, Csedő Károly, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógynövény-ismereti tanszékének professzora. /boros: A nagykárolyi Vénig Zoltánt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagjává választották. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 14./

2004. február 18.

Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. április 7.

Nyárádszeredában immár 11 éve működik a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti Karának távoktatási tagozata. Az itt végzett diákok létrehozták a nemrég hivatalosan is bejegyzett Magyar Kertésztársaságot, melynek elnöke dr. Jakab Sámuel, alelnöke Seprődi József, titkára Kentelky Endre. Célkitűzései között szerepelt többek között az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, szakinformációs hálózat kialakítása, zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztők szakszövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása, piackutatás, kertészeti szaktanfolyamok szervezése. /(Bögözi Attila): Magyar Kertésztársaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2005. november 21.

Az agrárium fontos kérdéseiről hangzottak el előadások az Erdélyi Múzeum- Egyesület /EME/ hét végi rendezvényein, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. „A Sapientia kertészhallgatói olyan színvonalas előadásokat tartottak, amelyek bármilyen nemzetközi konferencián megállnák a helyüket” – nyilatkozta Jakab Sámuel, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Agrártudományi szakosztályának elnöke. Az EME A magyar tudomány napja Erdélyben címmel tartott tudományos konferenciáján részt vett Berényi Dénes akadémikus, az MTA határon túli magyar tudományosságért felelő tagja is. A plenáris rész előadásai az erdélyi tudományosságról szóltak, olyan témakörökben, mint a magyar felsőfokú agrároktatás Erdélyben gróf Mikó Imre meghatározó szerepe az Erdélyi Gazdasági Egylet fejlődésében, tájkultúra és nemzeti identitás. A szekcióüléseken két nagy témacsoportra bontva – kertészet, környezet, valamint mezőgazdaság, állattenyésztés – sorjáztak az előadások. /Bögözi Attila: Az EME és az agrárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2005. november 24.

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2006. november 27.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya második alkalommal szervezett Marosvásárhelyen, november 25-én a Sapientia Egyetem campusában tudományos szimpóziumot. A rendezvényről dr. Jakab Sámuel, az agrártudományi szakosztály elnöke és dr. Csávossy György számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület november 24-én megtartotta plenáris ülését. Az agrártudományi szakosztály azért választotta Marosvásárhelyt, hogy a Sapientián és a nyárádszeredai kihelyezett kertészeti karon tanuló kertészmérnöki hallgatók részt vehessenek. A szakosztály lapot ad ki, az Erdélyi Múzeumi Füzetek agrártudományi sorozatát, amelynek az első száma két héten belül megjelenik. Sebestyén Csaba előadást tartott, amelyben részletesen felmérte az EU csatlakozás összes feltételét és hozadékát. Agrárszakemberek, kertészek, tájkertészek, növényvédő szakemberek, a talajtan ismerői, vízügyi, állattenyésztési szakemberek tartottak előadásokat. Az egyetem munkatársai tudományos dolgozatokkal is segítik az akkreditációs folyamatot. /EME agrártudományi szimpózium. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2006. december 8.

Marosvásárhelyen a Sapientia Tudományegyetemen tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztályának idei ülését, amelyen Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei agrárszakemberek, kutatók, tanárok, diákok vettek részt. A 2300 hektár területű közbirtokossági erdő jelentheti a továbbiakban a Nyárád-térség számára a továbblépés lehetőségét – emelte ki előadásában dr. Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett Kertészeti Karának vezetője. A versenyképesség csak akkor valósulhat meg, ha van szervezett piac, ha a termelés nyereséges, vélekedett Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke. Romániában jelenleg a gazdaságok háromnegyede, három és fél milliónyi családi farm önellátásra termel, egymillió kisgazdaság fele-fele arányban érdekelt önellátásban és áruértékesítésben, s mindössze 22 ezer farm gazdálkodik kétszáz hektárnál nagyobb területen. /B. Z.: Régiókban gondolkodik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2007. január 30.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai levelező tagozatán zajlik a téli vizsgaidőszak. Az első évfolyamon 48, a másodikon 38, a harmadikon 30, a negyedik évfolyamon 31-en vizsgáznak. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető elmondta: eddig az első évfolyam hallgatói bizonyultak a legjobbaknak. Temes megye kivételével egész Erdélyből tanulnak fiatalok és idősebbek a nyárádszeredai levelező tagozaton. Ebben az évben újdonság, hogy sok csángó fiatal iratkozott be a szakképzésre. A kertészmérnöki szakon folyó képzés időtartama négy és fél év, az oktatás hétvégeken zajlik. A végzettek magyarországi diplomát kapnak, amit az egyetem és az RMDSZ oktatási osztálya hozzájárulásával honosítanak. Az elmúlt tíz évben a vizsgázottak 9%-a külföldre ment dolgozni. Nagyobb részük időszakosan dolgozik külföldön, majd hazatér és a megszerzett pénzt vállalkozásba fekteti. A végzettek legtöbbje munkahelyet talált, mások saját gazdaságaikban dolgoznak. Románia EU-csatlakozása újdonságot hozott a tanintézmény életébe, ugyanis akik a nyárádszeredai levelező tagozaton szereznek kertészmérnöki szakképzést, az EU országaiban is elismerik azt. /(kilyén): Vizsgalázban a kertészmérnöki szak hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2007. március 12.

A budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság március 10-én szervezte meg a kertészeti termékbemutatót, vásárt és magbörzét. Összesen 22 cég és magánvállalkozás mutatta be termékeit Nyárádszeredán, előadások is elhangzottak. Dr. Jakab Sámuel főszervező számára nagy elégtétel, hogy a kiállítók több mint fele a budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozatának végzőse. Ez bizonyítja, hogy a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás nem hiábavaló. Nagyobb lélegzetű előadást tartott az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba Európai gazdaként kezdeni, Erdélyi gazdaként folytatni címmel. Elhangzott dr. Wagner István, a Romániai Rózsatermesztők Szövetsége elnökének vetítéssel egybekötött előadása. /(kilyén): IV. Nyárádszeredai kertésznap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2007. április 3.

Agrárértelmiségieket képeznek a Maros megyei Nyárádszeredában. A Budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai levelező tagozatára főként azok jelentkeznek, akik korábban is kertészkedtek, és felsőfokon szeretnék elsajátítani a szakmai tudnivalókat. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető tapasztalatai alapján főleg a céltudatosabb hallgatók fejezik be tanulmányaikat, akiknek határozott elképzeléseik vannak. A nyárádszeredai egyetem végzőseinek többsége magánvállalkozásba kezdett, vagy kiegészítő tevékenységként foglalkozik intenzív termesztéssel. Oklevelüket a helyi intézmények, vállalatok, de a térségben beruházó magyarországi és más európai kertészeti cégek is elismerik. A távképzés keretében a határon túli diákok (Nyárádszeredában, Zentán és Beregszászon) hetente járnak konzultációkra, tanévenként egy hetet a budapesti egyetemen, illetve Magyarország más-más településén töltenek, ahol laboratóriumi és szakmai gyakorlaton vesznek részt. Budapesten az 1993-as tanévkezdő ünnepségen az akkori Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen ötven erdélyi diákot köszöntöttek mint a nyárádszeredai levelező tagozat első, frissen induló évfolyamát. Azóta négyszázan szereztek kertészmérnöki oklevelet a határon túli távképzéssel. A nyárádszeredai kar vezetője elmondta, nagy elégtétel számára, hogy tanítványaival a szakmai rendezvényeken, kiállításokon, cégbemutatókon is találkozhat. Az idén tavasszal az ötödik alkalommal megrendezett nyárádszeredai kertésznap résztvevőinek többsége is az egyetem végzettjei közül került ki. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság által évente megszervezett kertésznap színvonalas szakmai találkozónak bizonyul. /Antal Erika: Gyakorlatban érvényesíteni a tudást. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2008. március 10.

Március 8-9-én zajlottak a VI. Nyárádszeredai Kertésznapok eseményei. Számos előadás hangzott el, amelyeket erdélyi és magyarországi szakemberek tartottak tizennégy témakörben. Másnap dr. Györffy Sándor volt a házigazda, aki megnyitotta a termékbemutatót. Dr. Jakab Sámuel, a szervezőbizottság elnöke elmondta, az előadások mellett a termékbemutató, magbörze és vásár rangosabbá tette a rendezvényt. Sokkal több kiállító jött el, mint az elmúlt években. Közöttük sokan a nyárádszeredai kertészeti tagozaton végeztek és most kiállítókként jöttek ide. Nyárádszeredában kinőtték a lehetőségeket. Valószínűleg a jövőben átköltöznek Nyárádszentlászlóra, ahol nagyobb a kiállítási felület. /Kilyén Attila: Tavaszon életet indítanak. Nyárádszeredát kinőtte a kertészvásár. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

2008. június 3.

Immár a tizenhatodik alkalommal indul I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. A beiskolázási szám 50 + 10 (az utóbbi 10 teljes költségtérítéses hely). Az oktatás időtartama 9 félév, az utolsón a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése. Az oktatás helye: kéthetenként, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjat, a legnehezebb anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak. A végzettek a budapesti Corvinus Egyetem diplomáját kaphák, amelyet itthon honosítanak. A diploma egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyeteme kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomával. /Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető: Éljünk a lehetőséggel! Idén is indul képzés a nyárádszeredai kertészmérnöki szakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2008. június 19.

Az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) folyóirat júniusi számában a vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írta. Dr. Nagy Tőkés Ferenc gazdasági mérnök írásának témája: képzés a falusi agrárturizmust oktatóknak. Dr. Jakab Sámuel a nyárádszeredai kertészmérnöki egyetemről, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozatáról adott tájékoztatást. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2008. július 1.

A budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Nyárádszeredai Kertészmérnöki Tagozatán az idén a szokásosnál korábban kezdődött el a vizsgaidőszak. A 19 negyedéves május 25-én és május 31-én államvizsgázott. Az I-III. évesek – összesen 83 hallgató – június 7-én kezdték el vizsgasorozatukat. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető elégedett, mert a 19 államvizsgára jelentkezett hallgató sikeresen letette a vizsgát. Az okleveleket, amelyeket az EU országaiban elismernek, június 24-én vették át Budapesten. Nyárádszeredában 1993 szeptemberében kezdődött el a kertészmérnöki oktatás, azóta 12 évfolyam végzett, 335-en szereztek oklevelet. Az évek során egyre igényesebbé vált az oktatás, növekedtek a követelmények, az igényszint. Dr. Jakab Sámuel elmondta, hogy a nyárádszeredai tagozat az ősztől bekapcsolódik az ún. bolognai oktatási rendszerbe. /(kilyén): Nyárádszeredában eddig 335-en szereztek kertészmérnöki oklevelet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2008. július 15.

Idén Marosvásárhelyen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezték meg, immár hetedik alkalommal, a Kárpát-medencei tájtörténeti konferenciát. Az eddigi hat konferencia mindegyikét Magyarország valamelyik városában tartották. A konferencia témája ez alkalommal: Az erdélyi táj változásai. A konferenciasorozat fő szervezőjének, dr. Füleky Györgynek, a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának több jó ismerőse él Marosvásárhelyen, aki környezeti problémákban jártas, ezért Marosvásárhelyre esett a választás. Az első napon, július 2-án, a társadalmi folyamatokban végbement változásokról hangzott el 14 előadás, másnap, július 3-án pedig a természeti folyamatok változásairól értekeztek ugyancsak 14 előadás keretében. Felvetődött a tájtervezői szak beindításának szükségessége a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karán, melyet eddig nem sikerült létrehozni. /Dr. Jakab Sámuel: Az erdélyi táj változásai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2008. augusztus 25.

A kolozsvári Erdélyi Gazda augusztusi számában Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke írt a gazdálkodásról. Az RMGE udvarhelyszéki szervezetének tevékenységéről Bodó Géza számolt be. Fellendülőben a biogazdálkodás Romániában – állapította meg írásában dr. T. Veress Éva. A Kárpát-medencei tájtörténeti tudományos konferenciáról dr. Jakab Sámuel tudósított. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2008. november 24.

Az Erdélyi Múzeum- Egyesület Agrártudományi Szakosztálya negyedik alkalommal tartott szimpóziumot november 22-én Marosvásárhelyen, a magyar tudomány napján Erdélyben. Dr. Jakab Sámuel főszervező elmondta, a négy év alatt a hallgatóság száma nem növekedett látványosan, viszont a bemutatott dolgozatok tudományos szintje jelentősen emelkedett. A rendezvény gyakorlati célja a kutatók eredményeinek ismertetése. A cél, hogy a bemutatott kutatási, megfigyelési eredmények alkalmazást nyerjenek a termelésben. /(kilyén): A magyar tudomány napja Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24/


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998