udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab-Benke Nándor

2001. november 8.

Nov. 6-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert-Emlékházban Asztalos Lajos helytörténész Kolozsvár utcáinak múltjáról és jelenéről tartott előadást. Az előadó tagja az Utcanév-javasoló Bizottságnak is. Az utcanevek összeforrnak a történelmi áramlatokkal, a város embereivel, nemzeteivel. Kezdetekben az utcaneveket csupán gyakorlati érdek hozta létre, pl. Szappanyos utca, Széna utca. Az első olyan utcanévcsere, ahol a politikai helyzet tette lehetővé a névváltoztatást, 1848-ban volt, ennek eredménye pl. az Unió utca. Az első tényleges utcanévreform 1899-ben volt, amikor sok utcát neveztek el személyiségekről. Az állapot 1919-ig tartott, amikor a hirtelen változások heve sok, ma nevetséges fordítást eredményezett (pl. a Mikó utca helyébe a Mico került). 1940, illetve 1945 őszén is sor került efféle cserékre, s azóta egyre gyakoribbak és drasztikusabbak: az 1948-as kommunista, az 1964-es antiszovjet és az 1987-es Ceausescu-féle után a legújabb még most is tart. /Jakab-Benke Nándor: Beszélő utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. november 19.

Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2001. december 17.

Kolozsváron, az Erélyi Múzeum-Egyesület székházában december 14-én került sor Imreh István történész Kriterion-koszorújának átadására. A nyugalmazott egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia s még számos más tudományos társaság tagja. Imreh István laudációját dr. Benkő Samu művelődéstörténész tartotta, amelyben kitért a professzor klímateremtő igyekezeteire és a nevelői életfelfogás mibenlétét fejtegette. Jakab-Benke Nándor: Imreh István Kriterion-koszorúdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. március 4.

Erdélyi és anyaországi szakemberek cseréltek tapasztalatot Kolozsváron a népfőiskolai börzén, amely márc. 1-jén dr. Egyed Ákos megnyitójával kezdődött. Az Egészséges életmód, életminőség-javítás, szociális gondok csoport vezetője és vitaindítója, dr. Ábrám Zoltán kifejezte elégedettségét, amiért a résztvevők közös nevezőre jutottak abban, hogy nemcsak megelőzésre kell hangsúlyt fordítani, hanem életreform-folyamatot kell elindítani. Egri István, a Vállalkozás, gazdaság munkacsoport részéről figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mára a nagyobb cégek is foglalkoznak felnőttoktatással. A Mezőgazdaság, falufejlesztés témában Csomós Attila jó információs hálózat kialakításának a szükségességét hangsúlyozta. Balla Zoltán, a Közösségfejlesztés, állampolgári ismeretek munkacsoport vezetője egy sor hiányosságot sorolt fel és azok megoldási lehetőségeit. A szakoktatással foglalkozó csoportból Papp Sándor sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában nincs országos nyilvántartás és igazi törvényes keret a népfőiskolás-felnőttképzéses programokhoz. Borzási Mária az Általános műveltség munkacsoport abbéli reményét fejezte ki, hogy be lehet pótolni mindazt, amit a számítógépek és a modern médiák terén elmulasztottunk. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára reagált a feltett kérdésekre, és megelégedését fejezte ki e kétnapos megfeszített munka sikeréért. Hamarosan elkerülhetetlenné válik a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság jogi személyként való bejegyzése, illetve a konkrét törvényjavaslat benyújtása. /Jakab-Benke Nándor: "Élethosszig tartó tanulás." Véget ért az erdélyi Népfőiskola-börze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 9.

Márc. 8-án Kolozsváron bemutatták Csetri Elek legújabb könyvét /Erdélyi méheskert/. Tánczos Vilmos egyetemi docens betekintés nyújtott abba a hatalmas életműbe, amit Csetri Eleknek köszönhet az erdélyi magyar társadalom: Bethlen Gábor-, Kőrösi Csoma Sándor-kutatások, technikatörténeti kronológia stb. Az Erdélyi méheskert kézirata már 1987-ben kész volt, de akkor megszüntették az erdélyi tudósok ilyen irányú kutatási-közlési lehetőségeit. A kötet a 17. századtól közöl méhészeti írásokat. /Jakab-Benke Nándor: Erdélyi méheskert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2002. március 11.

Kolozsváron mutatták be márc. 9-én Kudelász Nóbel Megy az élet haza című, az Előretolt Helyőrség-sorozatban megjelent debütáló kötetét. Kudelász Nóbel Gyulafehérvárott született 1975-ben, Szegeden végezte az angol–román szakot, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él, és a teljes neve Kudelász Nóbel Baltazár Attila László. Kötetében szerepel próza és vers. /Jakab-Benke Nándor: Az angyal ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2002. április 13.

Ápr. 11-én Kolozsváron, az Escorial vendéglőben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében felolvasóestet rendeztek a magyar költészet napja alkalmából, tizenkét költő részvételével./Jakab-Benke Nándor: Dodeka(író)nia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. április 24.

Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2002. június 3.

Jún. 2-án Hórea úti neológ zsinagógában gyűlt össze Kolozsvár megmaradt zsidó népe, politikai és közéleti személyiségekkel együtt, hogy meggyászolják az 58 éve deportáltakat. A hat évtizeddel ezelőtti Kolozsvár körülbelül százezer lakosának közel húsz százaléka volt zsidó hitű, ha a legtöbben magyar anyanyelvűek is voltak: mára a megmaradottak számát mindössze 400 körülire becsülik. Eckstein-Kovács Péter képviselő magyarul mondott néhány szót, hangsúlyozva, hogy Románia parlamentjében, mialatt a háborús bűnösöket és fasiszta jelképeket tiltó törvényt vitatták, voltak olyan hangok, amelyek máig sem akarják elismerni a bűnösséget, nemhogy bocsánatot kérjenek. /Jakab-Benke Nándor: A holokauszt áldozataira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 15.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem új pecsétjén romániai történelemhamisító felirat van: "Romania, 1581". Miféle Kolozsvár, Románia, 1581? A Babes–Bolyai díszdoktoravatásokon kihangsúlyozták, hogy a Babes–Bolyai a multikulturalitás példája satöbbi. Külföld felé hasznosak a magyar és német szakok, de itthon már azt csinálunk, amit akarunk, jegyezte meg Jakab-Benke Nándor. Van más példa is. Egy bánsági sört reklámoznak, s mi a szlogenje? A románok söre ezerhétszáz-nemtudomhány óta. /Jakab-Benke Nándor: Frissen festve! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

2002. október 7.

Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. január 11.

Eckstein-Kovács Péter szenátor jan. 9-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a Református Kollégium épületének visszaadása törvényes volt, ezért áll értetlenül a helyi román nyelvű napilapok hangulatkeltő cikkei előtt. Leszögezte: az RMDSZ álláspontja továbbra is az, hogy a Funar polgármester törvénytelenséget követett kétnyelvű helységnévtábla megtagadásával. Hivatali visszaélés vádjával indítottak ellene pert, még a múlt év augusztusában, az ügy következő fejezeteként Funart jan. 13-án várják a rendőrségre kihallgatásra. A Büntető- törvénykönyv módosító törvénytervezettel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja az, hogy a sajtó őrizze meg alig 13 éves szabadságát: tehát a becsületsértésnek és a rágalmazásnak nem kellene szerepelnie a Btk-ban. Eckstein-Kovács Péter Tőkés László püspök tiszteletbeli elnöki mivoltát nem kívánja megkérdőjelezni, de legutóbbi kijelentéseivel nem ért minden esetben egyet. /Jakab Benke Nándor: Törvényes a kollégium visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. május 21.

Szabó Mária, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elsőéves magiszter hallgatója első díjat nyert az április 23-26-án, Budapesten lezajlott XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) keretén belül első alkalommal megszervezett Országos Művészeti és Művészettudományi Konferencia (OMMK) Zenetudományi szekcióján. Szabó Mária az itthoni ETDK-n mindössze a harmadik díjat tudta begyűjteni. Az itteni első díjas kolléganője ott elismerő oklevelet kapott. Szabó Mária díjnyertes dolgozata esszé volt: A fecsegő csecsebecsék, avagy szalonbeli elmélkedések a rokokó zenéjéről. Jövőre Szabó Mária fogja szervezni az ETDK zeneművészeti szekcióját, a kolozsvári zeneakadémia diákjainak körülbelül fele magyar, tehát többszáz potenciális versenyző lenne. /Jakab-Benke Nándor: "Haldoklik a magyar zenekutatás". Interjú Szabó Máriával, a magyarországi OTDK első helyezettjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2003. november 19.

Medgyessy Péter kormányfő nov. 14-én bejelentette, miszerint jövő év közepétől esedékes egy erdélyi magyar televízió elindítása. A magyar kormányfő úgy tudja, hogy a magyar tévé "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek. A Duna Tv annak idején pontosan ezért, vagy ennek pótlására létesült. Felmerül tehát a kérdés: mi lesz a Duna Tv-vel? A mostani magyar kormánynak már rég begyében van Duna Tv, ezzel a tévéindítással több legyet akarnak ütni? A Duna Tv-t még inkábbi háttérbe lehet szorítani. Szinte biztosra vehető, hogy a készülődő erdélyi magyar televízióban a Magyarországról szóló hírműsorokban az ellenzék, egy démonizált Orbánnal tűnik majd fel. Kérdés, mi lesz a román televízió magyar adásával?! Kik lesznek a munkatársai az induló tévének? Ha a most létező helyi, regionális vagy országos adókból fog verbuválódni a gárda, akkor sok esély nincs minőségi műsor termelésére. Másik érdekesség, hogy a bejelentésen (ami egy Markó Bélával való beszélgetés után került sor), megállapodás született arról, hogy az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre. Azonban az erdélyi magyarságnak már nem csak egy képviselője van. Méltányos lenne az ő véleményüket is kikérni egy ilyen nagy horderejű ügyben, mint az Erdélyi Magyar Televízió. Vajon így lesz? Vajon az új televízió képes lesz-e objektivitásból példát adni, a magyar kormányváltásokat túlvészelni. Rossz ómen-e a politikai személyiségek neve, akikhez elindítása kötődni fog? /Jakab-Benke Nándor: Az Erdélyi Magyar Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., Campus mell./

2004. február 4.

Jakab-Benke Nándor a Szabadság Campus mellékletben az autonómiát igénylőket Don Quijote-hez hasonlította: „a porladó kicsiny székely sereg meg éppen egy korhadt karót (az egyesüléskori gyulafehérvári ígéretcsomagot, ha szabad így fogalmazni) akar felmutatni…” „Adott két hatalmas kivándorlási, elöregedési és elrománosodási rátával rendelkező megye, ahol a magyarság még többségben van…” A cikkíró tudja a megoldást: nem autonómiával kell kezdeni, „hanem alapvető tolerancia-tanfolyamokkal mindkét félnek.” /Jakab-Benke Nándor: Don Quijote esete az autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. december 8.

A népszavazásról közölte egyéni véleményét Jakab-Benke Nándor. „A "nemzetben gondolkodók" jajszavától hangos a média, a többiek a háttérben röhögnek.” – írta, ő pedig „inkább hangosan felvihog”. Legalább lehet tudni, mire számíthatnak. /Jakab-Benke Nándor, benke-nandor@hotmail.com Nemigen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2005. május 26.

Az erdélyi magyarságnak nincs humorérzéke, szögezte le Jakab-Benke Nándor. Szerinte csak akkor van humorérzéke, amikor valaki máson kell „röhögni: románokon, cigányokon, zsidókon, amerikaiakon…”. A Transindex internetes portálon megjelent egy pamflet jellegű fotóriport a csíksomlyói búcsúról, a fotós, Egyed Ufó Zoltán láttatni engedte azt, hogy „ki futtatja a Szűzmáriát”. Erre egyesek egyházból való kiátkozással, veréssel fenyegették a fotóst. A cikkíró szerint ha a fotós más vallás belső gépezetét tárta volna fel, „vihogtunk volna” az ortodoxokon, vagy a buddhistákon. /Jakab-Benke Nándor: Kikacaghatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2006. szeptember 19.

Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2006. november 23.

A blogírás fejleményeiről, az elektronikus média alakulásáról beszélgetett november 21-én Kolozsváron Botházi Mária újságíró, Jakab Benke Nándor blogíró és Lőrincz Csaba, a web-cafe blogszemlélő oldal gazdája. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága szervezte estét Gálffy Csaba egyetemi hallgató vezette. Jakab Benke Nándor az elektronikus világ intézményességének elvesztését hangsúlyozta, majd hozzátette: a hálózat tulajdonságainak köszönhetően általában demokratikus, vagy anarchikus hozzáállás tapasztalható a neten. Botházi Mária elmondta: a különböző témakörökhöz hozzáfűzött bejegyzésekből alakult ki az úgynevezett résztvevő újságírás: az állampolgár riportertől, vagyis a blogírótól, a „csettelő”, fórumozó netpolgártól tudjuk meg a híreket, a keresett információkat. Az emberek többsége nem ismeri, nem használja az információszerzésnek ezt a módját. /Mihály Zsombor: A civil újságírás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2007. október 25.

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2007. december 12.

Harmadik konferenciájukat szervezték a hét végén a média szakos doktori hallgatók az EME székházában. Az egész napos rendezvényt Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Jakab-Benke Nándor szerkesztő bemutatta a kommunikáció szakos diákok lapját, a ME. dok-ot, Botházi Mária szerkesztő pedig a ME. dok Könyvtár második kötetét, amely a májusi második konferencián ismertetett szakmai dolgozatokat mutatja be. Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök MÚRE-érdemokleveleket adott át Vincze Hanna Orsolyának, Kádár Magornak, Györffy Gábornak és Botházi Máriának az egyetem kommunikáció karán kifejtett tevékenységükért, valamint Könczei Elemér grafikusnak. /Médiakonferencia, harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2008. március 19.

Március 17-én fiatal filmrendezők voltak a kolozsvári Bretter-kör vendégei. Jakab-Benke Nándor Thrilla és Hústorta, illetve Oláh-Badi Levente Kalap és Kukorica Jancsi című rövidfilmjeit tekinthette meg közönség. A fiatal filmrendezőkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett. /Varga Melinda: Egy kalap alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998