udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakabbfy László

2007. július 9.

Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998