udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 514 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-514
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakubinyi György

1992. szeptember folyamán

Megjelent az Arménia, alcíme szerint: Magyarörmény időszaki szemle. Sok évtizednyi szünet után újraindul az Arménia, az erdélyi örménység fóruma. A pápa idén márc. 1-jén beiktatta az erdélyi katolikus örmények apostoli kormányzóját Jakubinyi György segédpüspök személyében. - A kiadvány szerkesztője Keresztes Zoltán (Kolozsvár). /Arménia (Kolozsvár), szept./ Keresztes Zoltán a lap mindenese, elkezdte az erdélyi örmények történetét közölni, melyet folytatni fog. Antikváriusként ismert volt a diktatúra idején. Az 1989-es fordulat után keresztrejtvény-újságot adott ki - 1991-ben - Keresztes Zoltán Keresztrejtvényei címmel.

1996. június folyamán

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

2003. április folyamán

Ápr. 5-én Kolozsváron tartották a szerzetesek találkozóját. Az immár hagyományossá vált évi rendezvényeken az Erdély magyar területein tevékenykedő szerzetesek jönnek össze, kilenc közösségből. Jakubinyi György érsek előadásában a tanúságtételre buzdította a jelenlévőket. Felmerült egy ismertető könyvecske összeállítása a szerzetesi közösségekről. /Bőjte Mihály ofm: Szerzetesi élet - válasz a harmadik évezred kihívásaira. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

1990. május 26.

Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

1990. október 11.

Okt. 14-én ünnepi nagygyűlés keretében avatják fel Székelyudvarhelyen az 1848-as emlékművet, amelyen megjelenik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, dr. Tőkés István teológiai professzor és Kedei Mózes unitárius lelkész. Okt. 15-16-án pedig történelemtudományi ülésszakot szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1991. január 13.

A Szent István korában alapított erdélyi püspökséget 1932-ben, román nyomásra nevezték el gyulafehérvárinak, tisztázta az elnevezést Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a vele készült beszélgetésben. A gyulafehérvári egyházmegyének mintegy 250 plébániája, 350 papja van, közülük hetven nyugdíjas. A hívek száma 526 ezer, szinte kivétel nélkül magyarok. Gyulafehérvár 150-200 kilométerre fekszik Székelyföldtől. Gyulafehérvár elrománosodott város, azonban itt van 90 éves székesegyház, az 500 éves püspöki palota és a szeminárium. A moldvai csángók a román egyházmegye területén vannak, "mi oda nem mehetünk át". 1955-57 között Gyulafehérváron tanult Románia leendő római katolikus papsága, beleértve a csángó kispapokat is. Az addig nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélő csángó fiatalok a szemináriumban kezdtek ráébredni hovatartozásukra. Emiatt 1957-ben Iasiban a kormány engedélyezte a bezárt szeminárium megnyitását, hogy így - elválasztva magyar testvéreitől - román nyelven biztosítsák a moldvai csángó kispapok nevelését. Az elmúlt években, a diktatúrában egyre kevesebb kispap felvételét engedélyezték a szemináriumba, a felvehető huszonnégy fős keretet tizenháromra csökkentették, ugyanennyit engedélyeztek a mintegy 300 ezer hívővel rendelkező iasi egyházmegyének. Jakab Antal püspök azonban, dacolva a hatóságokkal, huszonnégy hallgatót vett fel. /e. l.: Szórvány és megmaradás. Beszélgetés az erdélyi segédpüspökkel. = Új Ember (Budapest), jan. 13./

1991. augusztus 5.

A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/

1991. augusztus 7.

A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

1991. november 30.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök felszólalt Rómában az Európa újraevangelizálásával foglalkozó püspöki szinóduson. Beszélt a nyelvi imperializmusról. "Biztosítanunk kell mindenki számára, a kisebbségeknek is - legalább az Egyházban - saját anyanyelvük használatát. Előfordul, hogy az Egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /L`Osservatore Romano (Róma), nov. 30. ; a beszéd teljes szövege: Új Ember (Budapest), 1992. jan. 5./

1992. január 5.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök tavaly novemberben részt vett Rómában a püspöki szinóduson. Felszólalását közölte az Új Ember. Jakubinyi György kifejtette, hogy a nacionalizmusok mindenütt tovább élnek Európában. Véres nemzetiségi összetűzéseknek voltak szemtanúi. Jelentős döntésnek nevezte azt, hogy a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelték, hiszen itt él az egymillió romániai magyar katolikus fele. Biztosítani kell mindenki számára legalább az egyházban saját anyanyelvének használatát. "Előfordul, hogy az egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /Püspökök felszólalása. = Új Ember, jan. 5./ Jakubinyi beszédét közölte az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja: 1991. nov. 30.

1992. január 7.

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. február 25.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai katolikus püspökkari konferencia titkára szerint - írta a párizsi La Croix című katolikus napilap - helytelen, hogy az országban csak egy püspökkari konferencia létezik. A romániai püspökkari konferencia, - és mint Jakubinyi hangsúlyozta nem "román püspökkari konferencia" - 1991 márciusában alakult meg. Ennek munkájában jelenleg három egyház főpapjai vesznek részt: a római katolikus, a Rómával egyesült görög katolikus és az örmény katolikus egyház. Jakubinyi ezt a megoldást nem tartja jónak. Ehelyett két püspökkari konferenciát kellene létrehozni, egy román és egy magyar testületet. A görög és örmény egyházak pedig alakítsák meg a legújabb római előírásoknak megfelelő úgynevezett Szent Szinódust. Köztudomású, hogy az erdélyi négy római katolikus egyházmegye közel egymillió hívének túlnyomó többsége magyar. A kárpátokon túli két egyházmegye közül a bukaresti érsekségnek csak néhány tízezer híve van, a iasi-i püspökség területén pedig a katolikusok többsége csángó. - Vannak példák arra, hogy egy országban több püspökkari konferencia működik. Így például Csehszlovákiában cseh és szlovák püspökkari konferencia, Nagy-Britanniában Angliának és Walesnek közös konferenciája van, a skót püspökök azonban külön testületet alkotnak, az északír egyház pedig egyházjogilag az Ír Köztársasághoz tartozik. /Jakubinyi püspök reformterve. Mesterséges egyházi struktúra Romániában. = Új Magyarország, febr. 25./

1992. március 1.

A pápa dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspököt nevezte ki a romániai örmény katolikusok kormányzójának. Beiktatása márc. 1-jén volt Szamosújváron, az örmény katolikus templomban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1992. december folyamán

Megjelent az Arménia 2. száma, mely többek támogatásának köszönhető, köztük volt Jakubinyi György segédpüspök és a Lakitelek Alapítvány. /Arménia (Kolozsvár), dec., I. évf. 2. sz./

1993. július 23.

Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./

1993. szeptember 7.

Aug. 28-án Segesváron a plébánia kertjében felavatták báró Apor Vilmos /Segesvár, 1892. febr. 29.- Győr, 1945. ápr. 2./ mártírhalált halt püspök mellszobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A püspök élete árán mentette meg az orosz katonáktól az odamenekült nőket. Az avatáson megjelent dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök is. /Felavatták a mártír püspök szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

1993. november 12.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. december 3.

Dec. 1-jével a Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos gyulafehérvári érsek lemondását. Dec. 4-én megválasztották az egyházmegyei kormányzót dr. Jakubinyi György személyében, aki az új főpásztor kinevezéséig vezeti az egyházmegyét. /SIS (Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola papnövendékeinek lapja), 1993./

1994. április 8.

Ápr. 8-án a pápa kinevezte az 1993. november végén egészségi okokból lemondott Bálint Lajos gyulafehérvári érsek utódát. Az új érsek Jakubiny György lett, aki 1990 tavasza óta segédpüspök, az utóbbi időben pedig egyházmegyei kormányzó volt. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946./ a gyulafehérvári hittudományi főiskolán tanított keleti nyelveket és szentírástudományt. Érseki beiktatása ápr. 21-én lesz. /Új Ember, ápr. 17./

1994. április 21.

Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1994. május 6.

Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

1994. május 10.

Jedden az újjáépített kápolnát máj. 12-én szenteli fel dr. Jakubinyi György érsek, melyre mindenkit szeretettel várnak. /Meghívó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

1994. május 21.

Százezres tömeg gyűlt össze máj. 21-én a hagyományos pünkösdi csíksomlyói búcsún, Moldvából és Amerikából is érkeztek elcsángáltak egyaránt. Az ünnepélyes szentmisét a szabadban, a Somlyó nyergében felállított oltáron mondta Miklósházy Attila, a nyugaton élő magyarok püspöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Este hétkor tartották a moldvai csángók miséjét. /Kistestvér /Csíksomlyó, római katolikus plébánia értesítője/, máj. 22./

1994. június 24.

Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

1994. augusztus 27.

Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./

1994. szeptember 22.

Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1994. szeptember 23.

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. november 17.

A gyulafehérvári érsekség védnökségével 1993 márciusában Gyergyószentmiklóson alakult Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány eddig németországi gépkörök segítségével 877 db mezőgazdasági gépet hozott be az országba. Az alapítvány tevékenysége fokozatosan bővült. 1994 áprilisában Jakubinyi György érsek felavatta a Szent Benedek Tanulmányi Házat a Csíky kertben, ahol nyelvkurzusokat szerveznek. A gyulafehérvári Caritas szervezet kérésére az Agro-Caritas megváltoztatta a nevét, ezentúl Agro Fraternitas Transsylvania néven működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1994. december 7.

Nov. 12-én Csíksomlyón harminchét év után először szenteltek ferencrendi szerzeteseket. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, hogy utoljára - titokban - 1957. nov. 24-én volt ferences papszentelés, most pedig négy fiatalt szentelt fel, akik erősíteni fogják a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartományt. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 7-13./

1995. január 24.

Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-514




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998