udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jancsó Árpád

1993. szeptember 7.

Szept. 7-én Sepsiszentgyörgyön megkezdődött a nem hivatásos színjátszók II. országos fesztiválja. Jancsó Árpád, a "Jádzó" Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete elnöke köszöntötte a résztvevőket. A 14 meghívott együttesből az első napon a Kézdivásárhelyi Népszínház és a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád Színjátszó Kör tagjai léptek színre. /(Fekete): Concordia-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

1996. december 1.

Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1997. január 21.

Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

1997. március 7.

Márc. 8-án tartották Sepsiszentgyörgyön a "Jádzó" Társaság rendkívüli közgyűlését, amely kiértékelte és végső soron elmarasztalta az elnökség munkáját, főleg a szervezést. A Jádzó Társaság a jövőben új tagok toborzására helyezi a hangsúlyt, mert olyan fontos megyék, mint Szatmár, Bihar, Arad, Temes színjátszói nincsenek a társaságban. Az érdeklődők jelentkezhetnek a társaság címén, Sepsiszentgyörgyön. A leköszönő elnök, Szabó Szende helyett a közgyűlés Jancsó Árpád történelemtanárt választotta meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1997. szeptember 4.

Sepsiszentgyörgyön szept. 4-én kezdődik az amatőr színjátszók nemzetközi találkozója, a IV. Concordia Napok, a Jádzó Társaság szervezésében. A kiértékelő bizottság tagja Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke. A négynapos fesztiválra Szlovákiából is érkezik színjátszó csoport. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

1998. november 28.

November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. november 2.

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. június 3.

Negyedik alkalommal szervezett építészeti konferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasága Építészeti Szakosztálya. Az ÉPKO 2000 nevet viselő találkozót jún. 4-én nyitották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A konferencia célja a tudományos eredmények bemutatása, kölcsönös tájékozódás az építőipar helyzetéről, kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Jancsó Árpád a temesvári hidakról, dr. Köllő Gábor Vonattal két évszázadon keresztül címmel, dr. Murádin Katalin a népi építészet és a faluturizmus kapcsolatairól, Pál József pedig az állam és a MÁV kapcsolatairól tartott előadást. Jún. 3-án szekcióelőadásokkal folytatódik a konferencia. /Építészeti konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2000. június 20.

Temesváron bemutatták Jancsó Árpád Dokumentumok Temesvár huszadik század elején épített hídjainak történetéhez c. munkát. Ez a könyv adalék a szerző tavaly Magyarországon megjelentetett A temesvári Bega-hidak krónikája c. reprezentatív kötetéhez. /Dokumentumkötet a temesvári hidakról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2000. december 28.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözőbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti, és állandó feladatának tekinti ezen országrészek helytörténeti szempontból értékes műemlékeinek, emlékhelyeinek felkutatását, megörökítését, kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerűsítését. A Bizottság Partium néven folyóiratot jelentett meg, s az immár 15. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetőséget. A partiumi és bánsági kastélyok, udvarházak, temetők, az Árpád-kori települések és templomok "feltérképezése″, a világháborús emlékművek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezen országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. A IV. sarmasági honismereti konferencián elhangzott előadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészített a pályázatra beérkezett "helytörténészkedő″ középiskolások legjobb dolgozataival. Így állt össze A szabadságharc zászlaja alatt című kötet, szerkesztője Dukrét Géza. - Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című "füzetét″, amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. A Partiumi Füzetek legfrissebb, 15. száma: Kupán Árpád Mezőtelegdi Iskola története. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2001. december 19.

Dec. 7-9-e között tartották a VI. Concordia Napokat, az amatőr színjátszó seregszemlét. A rendezvényen ünnepelték a Jádzó Társaság fennállásának 10. éves évfordulóját is. Jancsó Árpád színész, a Jádzó Társaság elnöke a "nyelvében él a nemzet" alapgondolatából indult ki. A szervezők jóvoltából rendező-, színjátszó- és bábszínháztanfolyamok tették színesebbé az előadásokkal teli három napot. A találkozón fellépett 12 csoport. Volt népies játék, sulikomédia, az abszurd dráma, a szórakoztató vígjáték, kabaré, táncfantázia, történelmi dráma, XVIII. századi erkölcsi vígjáték, vásári komédia is. A kolozsvári Maszkura csoport által bemutatott, Razvan Petrescu A tréfa című bibliai történetre írt abszurd drámája nyerte el a legjobb előadás, a legjobb rendezés díját. A legnagyobb közönségsikernek örvendő Homo Eroticust, a sepsiszentgyörgyi Mandala Mágikus Színház táncfantáziáját a zsűri negatív érzelmekkel fogadta. A csoportmunkáért kiosztott különdíjat nyerte el a szilágycsehi Tövishát Színtársulat Toldi című zenés sulikomédiájáért. /Farkas E Zoltán: Ha Concordia Napok, akkor Sepsiszentgyörgy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2002. szeptember 7.

Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2004. január 13.

Jancsó Árpád temesvári mérnök magyar és román nyelvű szakmunkái a bánsági utak és hidak történetéről, útügyi szakszótára, franciaországi úti jegyzetei élvezetes olvasmányok. Most rendhagyó könyvvel áll elő: albumot készít Temesvár több évszázados ábrázolásaiból. Nemcsak a metszeteket fogja publikálni, hanem a könyvek vagy lapok eredeti kiadásainak címlapmásolatát is, amelyben az ábrázolások fellelhetők. A kiadvány anyagának nagy részét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban találta. Jancsó Árpád a Mirton Könyvkiadóval folytat tárgyalásokat, várhatóan februárban napvilágot lát a könyv. A szerző jelenleg az anyagi eszközök előteremtésén dolgozik. A négynyelvű könyvbe díszes ex libriseket iktat be a jelentősebb támogatók részére. /Szekernyés Irén: Temesvár több száz éves metszeteken. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. január 20.

Szász Enikő színésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ megyei tanácsosa néhány hónapja az RMDSZ megyei művelődési alelnöki tisztségét is betölti. Művelődési és közösségszervező tevékenysége újabb intézményi megerősítést kapott. Elmondta, hogy a 2003 őszén megalakult Civil Tanács művelődési szakcsoportjára támaszkodhat. Január 23-án megemlékezést tartanak a Temesváron, a temetőben Székely László építész halálának hetvenedik évfordulója alkalmából. Szeretnének szobrot állítani Temesvár első főépítészének. A tavaly felavatott Kós Károly Közösségi Központban az idei első előadó Jancsó Árpád út-, híd- és vasútépítő mérnök lesz, aki a Bega-hídakról tart előadást. Februárban Csomafáy Ferenc kolozsvári fotóművész Erdélyi arcképcsarnok című tárlatát hozzák Temesvárra, márc. 15-re pedig a szegedi Szőke János fotóit állítjuk ki. Kilencedik alkalommal rendezik meg, eurorégiós méretűre tervezve a Bánsági Magyar Napokat ápr. 16–25. között. Ruszkabányán emléktáblát fognak állítani Maderspach Károlyné Buchwald Franciskának. /Szekernyés Irén: Szobrot állítunk Székely Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2004. április 23.

Ápr. 22-én zsúfolásig megtelt a Temesvári Műegyetem előadóterme, ahol felidézték a Bánság neves hídépítője, Maderspach Károly életét és munkásságát. A rendezvény társszervezője, a Temesvári Magyar Nőszövetség felkutatta és meghívta az emlékünnepségre a Maderspach család Magyarországon és Ausztriában élő leszármazottait. A Maderspach Károly által épített vashíd köti össze a Temes két partját Lugoson, de áll és használják a Karánsebesen, Herkulesfürdőn épített hídjait is. Maderspach volt az első Délkelet-Európában, aki öntöttvasból (az acélszerkezetet akkor még nem ismerték) hidat épített. Maderspach Károly életének kevésbé ismert epizódjait Szekernyés János helytörténész elevenítette fel. A rendezvény a Jancsó Árpád–Szekernyés János szerzőpáros kétnyelvű (magyar–román) Maderspach-kötetének bemutatásával ért véget. /(S.): IX. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

2005. április 12.

A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. június 30.

Nemrég került ki a nyomdából a Jancsó Árpád–Balla Loránd szerzőpáros Temesvár régi ábrázolásai (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című tudományos igényű albuma. A szerzők összegyűjtötték, felleltározták a 16–18. századi metszeteket, ecsetrajzokat, váralaprajzokat, miniatúrákat; a hiteles Temesvár-ábrázolásokat. A könyv a város múltja iránt érdeklődő olvasókhoz is szól. Az összegyűjtött anyagot a szerzők időrendi sorrendben csoportosították. /Szekernyés Irén: Egy szép könyv a régi várról és városról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2005. szeptember 14.

Az 1941–48 között viselt főgimnázium megnevezés újrafelvételéről döntöttek a tanévnyitón a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum tanárai, diákjai és a jelen lévő szülői közösség. Az iskola vezetősége folytatja a közel két éve megkezdett eljárást a főgimnáziummá minősítés érdekében, s amíg erre jogosítványt kap, magyar nyelven Mikes Kelemen Főgimnáziumként nevezi meg magát. Jancsó Árpád igazgató javaslatát a tantestület, a szülők és az 1260 diák egyhangú igen felkiáltással fogadta el, a hivatalos átminősítés érdekében az iskola vezetősége ismételten benyújtotta kérését a megyei tanfelügyelőségre. /(Fekete): Önállóan döntöttek a névváltoztatásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

2005. szeptember 23.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere negyedévenként kíván találkozni az iskolaigazgatókkal. Az első megbeszélést megtartotta a polgármesteri hivatalban. Kérte az igazgatókat, hogy szeptember 30-ig állítsanak össze tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy az általuk vezetett iskola milyen profillal és szakokkal működik, hány osztályuk van, oktatnak-e délután vagy este, mit javasolnak az étkezdék további működtetésére. A polgármester a kért információknak a birtokában, az igazgatókkal együtt kívánja megtervezni a jövőbeli iskolahálózatot Sepsiszentgyörgyön. Az alacsony tanulólétszám miatt jövőtől a Kiss Árpád Általános Iskola megszűnik, a Mezőgazdasági Iskolaközpontot pedig felszereltség, valamint a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt átszervezik, esetleg egyes szakokat a Puskás Tivadar Iskolaközpontba helyeznek át. A nyáron elvégzett munkákkal az igazgatók nem mind elégedettek. Jancsó Árpád, a Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója szerint az Ördögh Kft. nagyon drágán és rossz minőségben dolgozott. /(fekete): A polgármester jelentést vár az iskoláktól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2005. október 18.

Néhány hónapja jelent meg a Jancsó Árpád, Balla Loránd szerzőpáros Temesvár régi ábrázolásai (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című tudományos igényű albuma. A könyv a várat és a várost bemutató látképek és alaprajzok gyűjteménye. A szerzők összegyűjtötték, felleltározták a 16–18. századi metszeteket, ecsetrajzokat, váralaprajzokat, miniatúrákat, a hiteles Temesvár-ábrázolásokat. A szerzők közöltek olyan könyv-címoldalakat, amelyeken Temesvár látképe van. Az Egy kis történelem című fejezet Temesvár történetét mutatja be. /Szekernyés Irén: Szép könyv a régi várról és városról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2007. április 28.

A két éve megalakult, temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület április 27-én tartotta áprilisi találkozóját. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa elmondta: a külföldi beruházók tekintetében Magyarország az ötödik Olaszország, Németország, Ausztria és Franciaország után, a befektetett tőke szerint pedig a hatodik. A magyarországi cégek hiányoznak Temes megye mezőgazdaságából, az olasz és osztrák spekulánsok potom áron sok földet felvásároltak. Jánosi Endre bemutatta a Temesvári Magyar Egyetemi Oktatók és Tudományos Kutatók Szervezetét, Jancsó Árpád pedig bemutatta a Memorabilia Anno 1716 című könyvét. Mivel Hárshegyi Frigyes májusban távozik az OTP Románia éléről, az RMÜE igazgatótanácsi ülésén helyette Csenteri Leventét választották meg egy évre az egyesület elnökévé. /László Árpád: A Romániai Magyar Üzleti Egyesület temesvári találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2007. június 14.

Hármas könyvbemutató volt Temesváron: a Szórvány Alapítvány gondozásában megjelent Romániai Magyar Évkönyv 2006, Vicze Károly Temesközi történelem, valamint Jancsó Árpád út- és hídépítő mérnök A bánsági utak első törzskönyve című magyar és román nyelvű munkája. Az évkönyv többéves hagyomány folytatása, immár a hetedik olyan kötete a sorozatnak, amely az elmúlt év romániai magyar társadalmát foglalkoztató és érintő eseményeket dolgozza föl. Műfaját tekintve tudományos jellegű kutatómunka, esszé- és dolgozatkötet. Bodó Barna szerkesztő kiemelte, hogy a demográfiai és földrajzi értelemben vett peremvidékről is lehet az egész romániai magyar társadalom számára értékes munkát végezni. Vicze Károly történelem és földrajz szakos tanár legújabb kötetének érdeme a rengeteg történelmi adat felkutatásában, rendszerezésében rejlik. A Jancsó-könyv a bánsági történelem egy olyan szeletét tárja fel, amellyel még senki nem foglalkozott. /P. L. Zs. : Múltidéző és a jelent tükröző kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2007. október 6.

Helyi közösségeket és népeket összekötő Bega címmel szervezett október 5-én helytörténeti konferenciát a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány. Előkészületben áll Jancsó Árpád temesvári mérnöknek, helytörténésznek az “elkényeztetett folyó”, a szabályozott medrű Bega történetével foglalkozó könyve. A Szórvány Alapítvány PHARE-támogatást nyert egy, a csatorna mentén élő romániai és szerbiai települések közösségeit érintő projekthez. “Azért is fontos és kedves számunkra ez a folyó, mert a Bánságnak mind a romániai, mind a szerbiai részén élő nemzetiségek kötődnek valamilyen módon hozzá” – mondta Bodó Barna alapítványi elnök a megnyitón. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke egy másik folyóról értekezett: a Duna szerepéről, mítoszáról a magyar irodalomtörténetben, Vekov Károly történész (kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem) a folyók és térségek történelmének összefonódásáról beszélt, Jancsó Árpád a Bega történetéről szólt, Kiss Ferenc temesvári földrajztanár képes vetítéssel egybekötve mutatta be a Begát, /P. L. Zs. : Bega menti helytörténet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2007. október 9.

A vasúti közlekedés történetének, a Temesvár–Nagykikinda–Szeged nyomvonal átadása 150. évfordulójának szentelték a szerkesztők a Szórvány Alapítvány kiadásában Temesváron megjelenő Régi(j)óvilág regionális honismereti szemle idei második számát. A vasút megjelenéséről, az indóházak és állomások építéséről, a régió vasúti hídjairól, a bánsági helyi érdekű járatokról Jancsó Árpád és Kiss Ferenc, az aradi állomás, valamint az arad-hegyaljai motorvonat történetét Ujj János, illetve Puskel Péter írta meg. /“Száz vasútat, ezeret!” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

2007. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

2007. november 14.

November derekán kerül ki a nyomdából Jancsó Árpád temesvári út- és hídépítő mérnök, több helytörténeti kötet szerzőjének legújabb könyve: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója /Szórvány Alapítvány, Mirton Kiadó, Temesvár, Helyzet-Kép sorozat/ A korabeli fényképekkel, reprodukciókkal, térképekkel, Bega-ábrázolásokkal illusztrált könyv a folyó történetét, forrását, nevének eredetét, szabályozását járja körül. “Ha az emberek nem avatkoztak volna közbe, a Bega a Temesbe torkolló patak maradt volna” – állította Jancsó Árpád. Nyolc-kilenc évi kutatómunka eredménye a terjedelmes dokumentumkötet, mely a Begának Nagybecskerek fejlődésében játszott szerepére is kitér. A Bega meghatározó volt Temesvár történetében: mocsarai védték a várat, a vize hajtotta a malmokat, szállítani lehetett rajta. Keveset írtak erről: a magyar állam 1902 és 1917 között építtette meg a modern hajózható csatornát. A két utódállamban úgy beszélnek róla, hogy egyszer csak megvalósult a csatorna. /Pataky Lehel Zsolt: A Bega kényeztetése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2008. január 17.

1997. október elsején megkezdte működését a kolozsvári Babes―Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozata. A 2004-től egyetemi kihelyezett tagozati rangra emelkedett intézet tanszékvezető főigazgatója, dr. Fazakas József egyetemi tanár elmondta, jelenleg a Babes―Bolyai Tudományegyetemnek több mint 50 000 hallgatója van 21 karon, 19 városban. Sepsiszentgyörgyön a kihelyezett tagozat első igazgatója dr. Domokos Ernő egyetemi tanár volt. A tagozat gyors fejlődését a kolozsvári központ anyagi támogatása mellett segítették a helyi hatóságok. A megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Bíró Béla, a Tanulók Házának akkori igazgatója, Rákosi Zoltán, a Kós Károly Szakközépiskola akkori igazgatónője, Sike Vera, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatói ― Pál Ferenc és Jancsó Árpád ― is értékes segítséget nyújtottak. E tanintézetek osztálytermeket bocsátottak a rendelkezésükre. 1998-ban beköltöztek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola főépületének földszintjére és második emeletére. 2006-ban megkapták az egész épületet. Az elmúlt tíz év alatt 500 közgazdász, 375 közigazgatási szakember és 276 tanító végzett itt. Az elhelyezkedők aránya kilencven százalék, a tovább tanulóké pedig tíz százalék. Szintén eredménynek számít, hogy a 2006-os és 2007-es végzősök már itt, helyben tették le a kiegészítő, negyedik évet, és nem kellett Kolozsvárra menniük. Fontos újdonság, hogy az elkövetkező időszakban a kizáró jellegű idegennyelv-vizsgát (angol, német és francia) a végzősök helyben tehetik le. Az 2007―2008-as egyetemi tanévben már három kar kihelyezett tagozata működik, összesen 1083 hallgatóval, román és magyar tanulmányi vonalon, nappali és távoktatási rendszerben. A mostani egyetemi évben beindult a négyéves környezetmérnöki képzés is. A tanszéken 18 címzetes egyetemi oktató tanít, közülük tizenkettő doktori fokozattal rendelkezik, négy doktorandusz. Az intézmény jövőképében fő szerepet játszik az egyetemi telep (campus) felépítése. /Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998