udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Périsset, Jean-Claude

1998. november 14.

II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. - II. János Pál a jövő évre tervezi, hogy Romániába látogat. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./

1998. december 3.

II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Az új nuncius dec. 3-án érkezik új állomáshelyére, Bukarestbe. /Az új pápai nunciusra várva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./

1999. szeptember 1.

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. október 12.

Okt. 11-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott Jean-Claude Perisset érsek, az Apostoli Szentszék bukaresti képviselője. Perisset érsek leszögezte: az egyházi javak visszaadásának a terén Franciaországban és Svájcban is vannak problémák. - A csángó kérdés inkább erdélyi és magyarországi politikusok fejében létezik, mint a valóságban - állapította meg az Apostoli Szentszék követe, majd bevallotta, objektív okok miatt ebbéli ismereteit másodkézből szerezte, és megígérte: az ügyben hamarosan személyesen is tájékozódni fog. Az ortodox egyház nemzeti egyházzá minősítésével kapcsolatban megjegyezte: Romániában Teoctist pátriárka a legnépesebb hitközösség vezetője, s az ortodoxok - egyértelmű számbeli fölényük és egyéb történeti okok folytán - nemzeti egyház tagjainak tekinthetik magukat. Ez azonban nem befolyásolja a többi felekezet tevékenységének minősítését, hiszen egy jogállamban minden vallás egyenlőnek számít. Így Teoctist például soha nem képviselheti a romániai görög vagy római katolikusokat, a protestánsokat, a mózeshitűeket és másokat - egyszerűen azért, mert azok nem tartoznak pásztorsága alá. /Kereskényi Sándor: A pápai nuncius szerint: A csángó kérdés valójában nem is létezik, és nyugodjanak meg a görög katolikusok is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./

1999. október 14.

Jean Claude Perisset, a Szentszék bukaresti nagykövete, pápai nuncius négy napot töltött a Máramarosra is kiterjedő szatmári egyházmegyében. Látogatásának mérlegét okt. 11-én tartott sajtótalálkozóján vonta meg. Jean Claude Perisset a katolikus egyház intézményeiről azt mondta, hogy tapasztalatai szerint nagyon jól működnek. Az elkobzott egyházi vagyon visszaadásának feltűnő lassúságával kapcsolatban elmondta: reméli, a politikusok egyre jobban felismerik az egyház társadalomban betöltött szerepét, a szociális gondok kezelésben tapasztalható eredményes tevékenységét. Az "államvallás" kérdéséről a nuncius azt mondta: "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait". A csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatával kapcsolatban a nuncius először egy század eleji csángóföldi püspökre hivatkozott, aki azt mondta, hogy a csángók nyelve nem kérdéses, mert az román. Végül a pápai nagykövet elismerte, hogy csak különböző tájékoztatások alapján, mások véleményéből ismeri a kérdést, nincs személyes tapasztalata. "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk". Majd hozzátette: lehet, ennek nyomán módosulni fog mostani véleménye. /Sike Lajos: Szatmár vendége volt a pápai nuncius. "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1999. november 18.

Jean Claude Periset pápai nuncius nincs tisztában a moldvai csángómagyarok helyzetével, és a Iasi-i érseknek adott igazat, mondván, nincs csángó kérdés. Keresztes Márton olvasói levelében azt javasolta, hogy a nuncius keresse meg Bákóban Csicsó Antalt, a csángó-magyarok képviselőjét és vele járja be a moldvai csángó falvakat. /Keresztes Márton, Szárhegy: Nem értek egyet a Nuncius úrral! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1999. december 7.

Néhány héttel ezelőtt nagy meghökkenést keltett, mikor Jean Claude Perisset bukaresti pápai nuncius Szatmárnémetiben kijelentette, Romániában nincs csángókérdés, az csak erdélyi és magyarországi értelmiségi körökben mesterségesen felnagyított ügy. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége levelet írt a nunciusnak, kérve, látogassa meg Moldvában őket. A Vatikán romániai küldötte dec. 6-án Bákóba látogatott, s a helyi római katolikus esperességre hívta találkozóra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit. A találkozón tizennyolc szervezeti tag jelent meg Pusztináról, Klézséről, Lészpedről, Forrófalváról Nagypatakról, Trunkból és Szabófalváról. A nuncius fogadta Csicsó Antalt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét és Duma Andrást, a klézsei szervezet elnökét. Duma András úgy látta, hogy a nuncius közvetíteni akar a szervezet és a iasi-i püspökség között. Csicsó Antal hangsúlyozta, nagy eredmény volt, hogy a csángó szövetség képviselői találkozhattak az apostoli nunciussal. Perisset felajánlotta, közvetítő szerepet vállal a csángó-magyar szövetség és a iasi-i püspökség közti konfliktusban. /A pápai nuncius közvetíteni kíván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2000. február 12.

Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2000. április 21.

Temesváron a Székesegyházban a nagycsütörtöki szertartáson megjelent Jean-Claude Périsset pápai nuncius is. A szentmisét Roos Márton megyéspüspök celebrálta népes papi segédlettel. Miután felolvasta II. János Pál pápának a papsághoz intézett üzenetét, a püspök három nyelven ­ magyarul, németül és románul ­ emlékezett meg a kétezer év előtti eseményekről. A misén a papok megújították fogadalmukat. A mise végén Jean-Claude Périsset elbeszélgetett a Temesvári Egyházmegye papjaival, szerzeteseivel. /(Sipos): Nagycsütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2000. május 3.

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 22.

Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. november 25.

Háromszáz éve valósult meg az erdélyi román görög katolikus egyház Rómával való uniója. Erre emlékező nemzetközi tudományos szimpóziumot tartanak Kolozsváron. A szervezők: a balázsfalvi (erdélyi) Görög Katolikus Metropolia, a tudományegyetem Görög Katolikus Teológiai Kara és Történelem-Filozófia Kara. A nov. 22-i megnyitó ünnepségen az egyháztörténelmi eseményt méltatták beszédükben dr. Andrei Marga egyetemi professzor, oktatásügyi miniszter, a Babes-Bolyai Egyetem rektora; dr. Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek, II. János Pál pápa romániai képviselője, Lucian Muresan, a Görög Katolikus Egyház metropolita-érseke, a Romániai Püspökök Konferenciájának elnöke; Virgil Ercea püspök, a Görög Katolikus Teológiai Fakultás dékánja és dr. Toader Nicoara előadótanár, a Történelem Filozófia Fakultás dékánja. Képviseltették magukat az erdélyi történelmi egyházak is. Rangos kül- és belföldi tudósok tartanak előadást. Ilyen témák is szerepelnek: "Firenze előtt és Brest után. Latinellenes vita Moszkvában és Kijevben a XV-XVII. századokban", "A kommunista kormányzat és a katolikus egyház a francia diplomácia távlatában". Gyulafehérváron, 1697 március 21-én mondták ki először az uniót a római katolikus egyházzal, amit megismételtek ugyanott "nagy zsinaton", 1700 szeptember 5-én. Az uniót elfogadó román papság ugyanolyan jogokat kapott, amilyenekkel a római katolikusok rendelkeztek. A bécsi udvar és Kollonich bíboros közbenjárására a római Hitterjesztés Kongregációja engedélyezte nekik a bizánci rítus használatát. /Fodor György: Görög katolikus jubileumi szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2001. április 30.

Jean Claude Périsset érsek, pápai nuncius április hónap utolsó napjaiban pasztorális látogatást tett a lugosi görög katolikus egyházmegyéhez tartozó Temes, Krassó-Szörény, Hunyad és Arad megyékben. Ápr. 28-án Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök kíséretében mintegy két órát töltött Aradon, ahol megtekintette a minorita palotában a görög katolikusoknak berendezett kápolnát. Ápr. 29-én a nuncius Lugoson részt vett a görög katolikus katedrális belsejének felújítását követő újraszentelésen, majd Aradra ment, az épülő görög katolikus templomhoz. Az épülő templom plébánosa tájékoztatta a vendéget arról, hogy Alexandru püspök felszentelte az elkészült munkálatokat, így 53 év után először tudtak az aradi hívek saját templomuknál körmenetet tartani. Beszélt az épülő, immáron harmadik aradi görög katolikus templomról. Az első kettő még mindig nem került vissza a görög katolikus egyházhoz. Az ünnepségen jelenlévő Timotei Seviciu aradi ortodox megyés püspök kifejtette: Romániában különböző egyházak és felekezetek tevékenykednek, tisztelik a másságot, és mindig az igazi ökumenizmus szelleme érvényesült. - Jean Claude Périsset az ortodox és görög katolikus egyház kapcsolatairól azt nyilatkozta: Nem lehet megrekedésről beszélni, inkább teológiai nehézségek merülnek fel, amelyeket Baltimore-ban (a katolikus és ortodox egyház közötti megbeszélésen) nem sikerült rendezni. /Nunciusi látogatás az ökuménia szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2001. május 2.

A Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Elöljárói Kolozsváron tartott ülésén részt vett dr. Jean Claude Périsset, a Szentszék romániai apostoli nunciusa is. A megbeszélések középpontjában ez alkalommal a szerzetesi és papi hivatást vállalók számának csökkenése, ezek okai álltak. /Csökken a szerzetesi hivatást vállalók száma. A papság legyen a fiatalok igazi barátja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 26.

A Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus egyházmegyét keresi fel ezekben a napokban. Jean-Claude Périsset érsek, az Apostoli Szentszék romániai nunciusa. Ez az első hivatalos lelkipásztori látogatás ezen püspökség területén vatikáni nagykövet részéről az 1989-es rendszerváltás óta. Máj. 27-én érkezik Kolozsvárra, másnap találkozik Vasile Soporan prefektussal, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Kolozsvár polgármesterével, majd Bartolomeu Anania ortodox érsekkel. /Fodor György: A pápai nuncius-érsek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2001. május 28.

Európa Parlamenti szinten kell megvitatni, milyen nyelvet használjanak miséiken a moldovai csángók - nyilatkozta Jean-Claude Perisset pápai nuncius, aki máj. 27-én Kolozsvárra látogatott, a görög katolikus hívekkel találkozott. Nem kívánta kommentálni az Európa Parlament ajánlását, amely szerint a csángóknak anyanyelvüket kellene használniuk szentmiséiken. A görög katolikus arra kérték a pápai nunciust, járjon közbe annak érdekében, hogy a Szent Szék utaljon ki pénzalapot a kolozsvári görög-katolikus székesegyház befejezéséhez, amelynek építése már több éve félbeszakadt. A helyi gyülekezet tagjai panaszkodtak: az ortodoxok szántszándékkal akadályozzák az állam által elkobzott görög-katolikus templomok visszaszolgáltatását. Florentin Crihalmeanu, Kolozsvár-Szamosújvár katolikus püspöke tájékoztatása szerint azonban, az ő egyházkerületében az ortodox egyház mintegy húsz templomot és négy parókiát juttatott vissza jogos tulajdonosához, ezért a két egyház közötti viszony jelentősen javult az utóbbi időben. /Hárít a pápai nuncius. Perisset görög katolikus hívekkel találkozott Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2001. október 9.

Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2001. október 28.

II. János Pál pápa megválasztásának 23. évfordulója tiszteletére dr. Jean-Claude Périsset érsek, a Vatikán romániai apostoli nunciusa okt. 18-án fogadást adott, amelyen részt vettek a római katolikus és a görög katolikus főpásztorok s a szerzetesrendek és -kongregációk elöljárói. A palotát, amely az apostoli nunciatúrának, száz éve, 1901-ben épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a bukaresti kormány kezdeményezte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatfelvételt, 1920. okt. 17-én Romániába érkezett Francesco Marmaggi apostoli nuncius. Az Apostoli Szentszék és Románia között 1927. május 17-én megkötött konkordátumot a román állam 1948-ban egyoldalúan felmondta, 1950. július 4-én felszólították a nunciust, hogy három nap alatt a Vatikán munkatársaival együtt képviselője hagyja el az országot. A kommunista hatóságok lefoglalták az épületet, elkergették az épület gondozásával megbízott apácákat. Elöljárónőjüket, a moldovai származású Ecaterina Clara Laslaut 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és mint a Vatikán kémét börtönbüntetésre ítélték. Tizennégy évet töltött börtönben, 1964. április 20-án, általános amnesztiával szabadult. 1990. július 14-én boldogan lépte át újra a nunciatúra küszöbét. Az 1989-es decemberi események után a nunciatúra palotája visszakerült a jogos tulajdonos kezébe, majd 1992. november 5-én ünnepélyesen újra megnyitották. Azóta egymást követték apostoli nuncius-érsekként John Bukovsky (1990.XI.27.-1995.I.23.), Janusz Bolonek (5.V.1995 -30.IX.1998) és dr. Jean-Claude Périsset, aki 1998. december 9-én kezdte meg tevékenységét Romániában. /Fodor György: Tisztelgés a pápa előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. június 17.

Szamosújvár a hét végén, a hagyományos Világosító Szent Gergely ünnepén találkoztak az örmények. Valamennyi hazai örmény közössége képviseltette magát. Budapestről két küldöttség is érkezett, a Magyarországi Örmények Szövetsége, illetve az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete részéről. Mint mindig, az eseményen megjelent Pop Nicolae polgármester is. Az örmény katolikus szentmisét Jean Claude Périsset érsek, pápai nuncius együtt meghívójával, Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel celebrálta. A vendégek megtekintették a főtéri "Ararat" klubban megnyílt fényképkiállítást, amely hű tükörképet nyújt a helyi örmény közösség történetéről, szokásairól. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

2003. január 21.

II. János Pál pápa, a bukaresti Nunciatúra felterjesztésére különleges apostoli áldásában részesítette Fodor Györgyöt, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkárát. Az erről szóló pápai oklevelet a római Szentszék romániai képviseletén jan. 15-én adta át Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek a címzettnek. A Kolozsváron élő Fodor György egyházi publicista, közíró, a katolikus egyház szolgálatában végzett sokrétű munkásságával s a Szentatya iránti hűségével tűnt ki, olvasható az oklevélben./Különleges apostoli áldás Fodor Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. március 7.

A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./

2003. május 28.

Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. június 23.

Jún. 21-én felszentelték Schönberger Jenő kinevezett szatmári megyés püspököt. Megtelt a szatmárnémeti székesegyház, valamint a park jelentős része. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőjében a szent életű Hám János és a vértanúhalált halt dr. Scheffler János munkásságának folytatását javasolta az új Schönberger Jenő püspöknek, aki az 1804-ben felállított szatmári egyházmegye tizenötödik vezetője. Szatmár és Máramaros megye minden részéről érkeztek a hívek a nem mindennapi eseményre. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jean-Claude Périsset címzetes érsek, bukaresti pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta, és sor került az április 30-án kinevezett Schönberger Jenő püspökké szentelésére. Az érsek beszédét követően az új püspök fogadalmat tett az egyház szolgálatára, majd dr. Jakubinyi György és a jelen levő összes püspök kézrátételével szentelte fel Schönberger Jenőt, azt követően pedig krizmával kenték meg, ami Krisztust jelképezi. "Nem uralkodni, hanem szolgálni akarok, a jelszavam pedig: Gratia et Pax, azaz Kegyelem és Béke" - mondta székfoglaló beszédében Schönberger Jenő püspök. /Simon Levente: Szombaton a Székesegyházban. Felszentelték az új szatmári püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./

2005. február 12.

Marosszentgyörgy és Tófalva között egy öthektáros római katolikus egyházi területen február 11-én letették egy karmelita kolostor alapkövét, amely ez év októberéig felépül. Az eseményen jelen volt dr. Jean Claude Périsset pápai apostoli nuncius, dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József püspök és Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános, továbbá több magyarországi karmelita nővér. Baricz Lajos örül, hogy Marosszentgyörgyre esett a választás, mert a karmelita kolostor imádkozó közösség, amely hatással lesz az egész egyházközségre. Dr. Jakubinyi György érsek elmondta, hogy a Szent István által alapított ezeréves erdélyi egyházmegyében a reformáció térhódításáig – 1567-ig, amikor a püspököt is elűzték – voltak szemlélődő rendek. Azóta ezek a rendek hiányoztak az egyházmegyéből. Márton Áron püspök 1938-ban kezdeményezte visszaállításukat, azonban a világháború közbeszólt. 1990-ben Bálint Lajos érsek kezdeményezésére Csíksomlyón elsőként megalakult a klarissza szemlélődő rend. Mivel több katolikus székely lány lépett be a magyarországi – sopronbánfalvi, szombathelyi és pécsi – karmelita kolostorokba, elérkezett az ideje, hogy Erdélyben is létrehozzák a rendet. /Mezey Sarolta: Felépül az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye első karmelita kolostora. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

2005. február 14.

Jean-Claude Périsset pápai nuncius nem hajlandó a csángó-problémáról tárgyalni. „A csángókérdésről nem beszélek!” – jelentette ki a Krónikának ingerülten. Périsset úgy véli, hogy egyelőre nem tartozik az aktuális kérdések közé a magyar nyelvű liturgia bevezetése a moldvai csángók szentmiséin. /Szucher Ervin: A nuncius nem tárgyal a csángókérdésről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2005. február 19.

Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2005. szeptember 24.

Szeptember 23-án Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum dísztermében a tanintézet diákjai Szent Gellért-emlékműsorral tisztelegtek az egyházmegye védőszentjének emléke előtt, püspökké szentelésének 975. évfordulóján. Roos Márton megyés püspök, valamint Szabó Péter, a líceum igazgatója meghívására az előadáson megjelent Jean-Claude Périsset pápai nuncius is. /,,Szent Gellért hite legyen a ti hitetek is”. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2005. szeptember 26.

Szeptember 24-én Gellért püspök, a csanádi egyházmegye első püspöke ünnepén az időközben szétdarabolódott csanádi egyházmegye területéről hívek sokasága érkezett Temesvárra, valamint az ősi püspöki székhelyre, Csanádra, hogy az alapítás 975. évfordulóján együtt s tisztelegjen Szent Gellért emléke előtt. Roos Márton temesvári megyés püspök meghívására jelen volt a dr. Jean-Claude Périsset érsek, pápai nuncius, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, dr. Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, Petru Gherghel iasi-i és Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök is. A jubileumi rendezvénysorozat szeptember 23-án a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban Szent Gellért-emlékműsorral kezdődött, a délután folyamán a Székesegyházban ünnepélyes vesperással folytatódott, ezt követően Händel: Tűzijátékzene című művének temesvári szabadtéri bemutatóját tartották a Dóm téren. Az emlékezést szeptember 24-én főpásztori szentmise zárta a nagycsanádi templomban. Dr. Jean-Claude Périsset pápai nuncius német és román nyelven elhangzott szentbeszédében megemlékezett Pacha Ágoston püspökről és dr. Boros Béla címzetes érsekről, akik vállalták a megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást hitükért. /Sipos Enikő: 975 esztendő Szent Gellért püspök örökében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2006. március 27.

Március 25-én hivatalosan is elkezdte működését Nagyváradon a Mária Rádió. A római és a görög katolikus egyház védnöksége alatt álló egyházi adó igazgatója, Szatmári Ferenc köszöntötte Jean-Claude Perisset apostoli nunciust, aki a Szentszéket képviselte a rendezvényen. A nuncius szerencsésnek tartja, hogy a Mária Rádió Nagyváradon magyarul és románul is közvetíti az evangélium és a hit üzenetét. Köszöntőt mondott Virgil Bercea görög katolikus és Tempfli József római katolikus püspök is. /Szőke Mária: Ünnepi megnyitó a Mária Rádióban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998