udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jenei Tamás

1990. február 14.

Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./

1993. november 18.

Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke Besztercén, a díjátadáskor üdvözölte a szórványban munkálkodóknak. A díjazás gondolatát Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány egyik alelnöke vetette fel, létrehozták a Czelder Márton- és Földes Károly-szórvábydíjat. A bizottság most életműveket jutalmazott. Dr. Csiha Tamás református püspök nyújtotta át a díjakat a 82 éves volt kérői, jelenleg nyugdíjasként Kisiklódon szolgálatot vállaló Bányai Ferenc lelkésznek és a 83 éves Péter Jenő volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-Naszód megye 26 református anyaegyháza közül 8-ban nincs lelkész. A megyében öt leányegyház van és 24 szórvány. Legtöbb szórványa Magyarnemegyének van, ahol nincs lelkész. /Guther M. Ilona: Poggyászukban gumicsizma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1995. január 4.

A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1995. június 8.

Jún. 7-én és 8-án tartották meg Nagyváradon a Romániai Országos Lelkészértekezleti Szövetség Konferenciáját, melyet kétévente rendeznek meg. Megvitatták a református teológiai, lelkipásztori tevékenységgel összefüggő elméleti, gyakorlati, sőt nyelvészeti kérdéseket is. A püspökök beszámoltak egyházaik helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jún. 12./ Jenei Tamás, a kolozsvári Katekéta Intézet igazgatója, a Lelkészi Szövetség elnöke elmondta, hogy a konferencia célja a lelkészi közösség munkájának erősítése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1998. november 18.

Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2000. augusztus 10.

Tőkés László püspök tavaly rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az Associated Press tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalást szept. 22-én tartják Bukarestben. A bíróság néhány napja elrendelte a püspök dossziéjának átvilágítását. Tőkés László a Krónikának nyilatkozott, kijelentve, szükségesnek tartja, hogy véget érjenek a tíz éve tartó vádaskodások. Az a körülmény aggasztó, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kell kikérni a dossziét. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, az iratokat megcsonkították vagy éppenséggel kiegészítették. Tőkés Lászlót megvádolták már, hogy a CIA ügynöke, a 90-es évek elején megjelent Encyclopedia Britannica szerint pedig a KGB ügynöke. ″A híresztelések romboló hatása mérhetetlen.″ - mondta. - 1975-ben, hosszú sanyargatás után leíratták vele azt, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket továbbít majd a Securitate részére. Ezt azonban nem írta alá és soha egyetlen jelentést sem készített. A fenti nyilatkozatát 1990-ben a Renasterea Banateana még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tinemara viszont már aláírással, holott ő nem írta alá a nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították. /Gazda Árpád: Mit rejt Tőkés László szekusdossziéja? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Tőkés László nyilatkozatához szólt hozzá Vetési László /Kolozsvár/ református lelkész. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején a teológián összeállt néhány diák és megindították ellenállási mozgalmukat. Erről értesült a Securitate. Néhány alkalommal behívták a hallgatókat, de inkább csak figyelték tevékenységüket. Amikor elkezdődtek a kihallgatások, a hallgatók bajtársi fogadalmat tettek: mindegyikük elmondja, mit diktáltak neki, miről tudnak odabent. Ezt a fogadalmat mindnyájan betartották. A teológia elvégzése után egyenként behívatták őket, de új információt nem tudtak kiszedni belőlük. Nekik könnyebb dolguk volt, mert Tőkés László mindenről tájékoztatta őket. - Vetési László, Ferenc László és Jenei Tamás lelkészek néhány évvel ezelőtt már kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben kiálltak Tőkés László püspök mellett, leszögezve, hogy a püspök nem volt besúgó. /Leopold Erika: Vetési László lelkész a királyhágómelléki püspök nyilatkozatáról. ″Mi is ellenálltunk a beszervezésnek.″ = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

2001. november 10.

A Diaszpóra Alapítvány november 14-én, szerdán rendezi meg szülőfalujában Mérában, Földes Károly mezőségi lelkész születésének 110. évfordulóján a Czedler Márton és a Földes Károly szórványdíjak átadási ünnepségét. A díjazott Erősdi Ferenc erzsébetvárosi lelkipásztor. Földes Károly, a Mezőség misszionáriusa és közművelődési felelőse címmel Kötő József, az EMKE elnöke és Vetési László tartanak előadást. Ezek után Jenei Tamás katekétikai előadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke röviden ismerteti az esemény célját és a díjakat, Vetési László, az alapítvány elnöke pedig bemutatja és köszönti a díjazottakat. /Czedler Márton- és Földes Károly-díj átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. október 21.

A Diaszpóra Alapítvány 10. alkalommal jutalmazza a szórványban fáradhatatlanul tevékenykedő reformátusok legkiemelkedőbb személyiségeit. A Gyergyószentmiklóson okt. 20-án megtartott ünnepi istentiszteleten igét Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak alapítója hirdetett. Vetési László ismertette az idei díjazottakat. A Czelder-díjat Gecző András csíkfalvi tiszteletes betegsége miatt hitvese vette át. A Földes Károly-díjat Máthé Kálmán feketehalmi gondnoknak ítélték. /Szórványlelkészek kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2003. március 4.

Jenei Tamás lelkipásztor az Erdélyi Református Egyházkerület Belmissziói Intézetének igazgatója elmondta, hogy idén lesz tízéves az intézet. A Teológiai Intézet gyűjti a tudományos szakirodalmat, viszont bizonyos gyakorlati anyagokat senki nem gyűjtött. Jenei 1991-92-ben Svájcban tanult, ott látott hasonló jellegű intézetet, amit a katekézis támogatására hoztak létre, és ez adta az ötletet, hogy szükség van a segédanyag-gyűjteményre. A belmisszióhoz tartozik a gyermekekkel való foglalkozás, az iskolai és a gyülekezeti vallásoktatás, a vasárnapi iskolai szolgálat, de a nyári táborok, az ifjúsági, a nőszövetségi munka, a kórusmozgalom, a presbiter-továbbképzés is. A Belmissziói Intézet keretében létrehoztak egy 15 ezer kötetes könyvtárat. Újságcikk-gyűjteményük is van olyan témákról, amelyeket fel tudnak használni a gyülekezetépítésben. Tanácsadói szolgálatot is végeznek. A Belmissziói Intézet korábbi neve Katekétikai Intézet volt. /Fábián Tibor: Svájci tanulmányi évtől a központi állományig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

2003. október 6.

Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a szórványdíjak átadását okt. 4-én a Kis-Szamos mente Tőki völgyében, a felsőtőki református szórványgyülekezet templomában. Az istentisztelet után adták át a Czelder Márton- és a Földes Károly-díjat. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke röviden ismertette a díjakat. Mint mondotta, tíz évvel ezelőtt alapította a Diaszpóra Alapítvány a két díjat, hogy kitüntethessék azokat, akik a maguk közösségében mindent megtesznek az anyanyelv és a hit megmaradásáért, gyarapodásáért. Czelder Márton, a díj névadója, havasalföldi és regáti misszionárius volt a tizenkilencedik század második felében. Ő volt az, aki a Kárpátokon túli területeken először szervezett református gyülekezeteket. Földes Károly mezőségi tanító és igehirdető volt, aki egész életében vállalta a megmaradásért való harcot. A díjak idei kitüntetettjei Bíró Sándor tiszteletes és Czinege Sándor agrármérnök, felsőtőki egyházgondnok volt. Bíró Sándor az Esztényi Református Missziói Egyházközségben kezdte el lelkészi pályafutását, amelyhez a felsőtőki gyülekezet is tartozik. Az esztényi szolgálat után a gyergyószentmiklósi gyülekezethez került, amely szintén szórványgyülekezetnek számít Székelyföld katolikus vidékén. Szórványban való tevékenységéért, odaadó szolgálatáért Czelder Márton-díjjal tüntették ki. Czinege Sándor kicsiny egyházközségének - ma már csupán tizenhét lelkes - gondozásáért, önfeláldozó munkájáért kapta meg a Földes Károly-díjat. Jenei Tamás a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak egyik alapítója hangsúlyozta: azokat tüntetik ki e nagy értékű díjakkal, akik részt vesznek az otthonteremtésben, s összekovácsolják a többieket is. Vetési László elmondta, hogy az idei díjkiosztási ünnepség rendhagyó volt. Első alkalommal választottak kis gyülekezetet a díjátadás helyszínéül, és ugyancsak először történik meg, hogy egy gondnokot saját gyülekezetében tüntessenek ki a Földes Károly díjjal. /Valkai Krisztina: Szórványdíjakat adtak át Felsőtőkön. Sokadalom az omladozó kis templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2004. november 19.

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2005. szeptember 22.

Szeptember 20-án, vasárnap falutalálkozót, hálaadó istentisztelet tartottak Bácsiban. A Sztrigy menti faluról az írások már 1332-ben említést tesznek. Az 1940-es években a reformátusok 300 körül voltak, ma százan sincsenek. Az utóbbi 14 évben Bácsiban és a hozzátartozó Pusztakalánban 98 temetés és csak 24 keresztelés volt, miközben az anyanyelvű oktatás már az 1950-es években megszűnt. Tavaly az Illyés Közalapítvány, a helyi önkormányzat, Vas megye és a hívek segítségével sikerült teljesen felújítani a templomot. Jenei Tamás lelkipásztor, a kolozsvári püspökség belmissziói osztályának vezetője hirdetett igét. Megjelent Vetési László szórványügyi előadó is. /Hálaadó istentisztelet Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2007. február 20.

Február 17-én, szombaton ünnepelte négy éves születésnapját az Agnus Rádió Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Adorjáni László, a rádió igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Jenei Tamás református lelkész elmondta, hogy a rádió kis csapatának egyedül, segítség nélkül kellett átverekednie magát a nehéz, kezdeti időszakon. /D. I. : Négyéves az Agnus rádió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2007. október 20.

Október 16-án Kőhalomban a Diaszpóra Alapítvány fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség Vetési Lászlónak, az alapítvány elnökének vetítettképes előadásával kezdődött. Ezt követően Jenei Tamás díjalapító, az Alapítvány alelnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén Czelder Márton-díjjal Gudor András gyulafehérvári lelkészt tüntette ki, aki több évtizedig Búzásbocsárdon és Alsókarácsonyfalván szolgált, és éveken át gondnoka volt az algyógyi szórványtáboroknak. A Földes Károly-díjat Szabó Endre ploiesti-i református gondnoknak ítélték oda, aki több évtizede hűségesen szolgálja a Kárpátokon kívüli szórványmagyarságot. /Sipos-Vízaknai Balázs: Tizenöt éves a Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 8.

Bensőséges ünnepségre gyűltek össze a hívek, érdeklődők és meghívottak a gyulafehérvári református gyülekezet templomában, Gudor András lelkész otthonában a szórványdíjak átadása alkalmából. Sok olyan lelkész van a szórványban, aki kemény közösségi munkával tölti el az életét. Figyelnünk kell rájuk! – emelte ki Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke. Jenei Tamás belmissziói előadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjak átadásának történetét ismertette. Idén tizenhatodik alkalommal került sor a díjak kiosztására, amit ezúttal Legendi Margit zalatnai presbiter asszony, Szilágyi Endre szászvárosi és Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkészek vehettek át. /Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkész 1955-től volt a Szeben megyei mihályfalvi református gyülekezete lelkipásztora. Összesen 45 évet szolgált szórványközösségben, ezért érdemelte ki a Czelder Márton díjat. Szilágyi Endre nyugalmazott szászvárosi lelkész 1976 és 1999 között volt legtevékenyebb. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a műemléktemplom tetőszerkezetének megjavítása, a kápolna és a kántori lakás, valamint a parókia rendbehozatala is. Majdnem félévszázados tevékenységéért vehette át a Czelder Márton díjat. Gudor András gyulafehérvári lelkész a megjelenteknek bemutatta a bennlakásként működő épületet, ahonnan naponta 20 óvodás indul a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum óvodájába. Ez is szórványmisszió, méghozzá ökumenikus szellemben. /Lelkészek a szórványközösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Gudor Botond magyarigeni lelkész Legendi Margitról szóló laudációjában az érchegység magyar világát elevenítette fel. Említette a zalatnai születésű Nagyajtai Terézt, aki a nemzet jelmeztervezőjeként Bánk Bánt és Tamási műveit látta el jelmezzel, Szentkirályi Zsigmond zalatnai írót, bányamérnököt, Lámfalussy Sándor zalatnai erdőmérnököt és Knop Vencelt, a kőfaragó iskola tanárát, Lukács Béla miniszterről, Ferenczi Sándor régészről, Gruzda János pap-festőről. Maanapság pedig az ide érkezők megkérdezik, élnek még itt magyarok? Legendi Margit presbiter asszony Zalatnán parókiát javított, emlékmű állítását vitte sikerre, hét éve látás nélkül jár a templomba, költői délutánokat szervez. Végvári teljesítmény mindez. /Végvári teljesítmény Zalatnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998