udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Buzek, Jerzy

1998. június 22.

Radu Vasile miniszterelnök kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a lengyel fővárosba vezetett. Jún. 22-én a megbeszélések után a két kormányfő, Radu Vasile és Jerzy Buzek kiemelkedően jónak látta a Lengyelország és Románia közötti politikai viszonyt, ám a kulturális és gazdasági kapcsolatok szintjét elégtelennek minősítette. A legnagyobb hangsúly a gazdasági együttműködés fejlesztésére került. A román kormányfőt három napos lengyelországi látogatása során fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, valamint a lengyel törvényhozás két házának vezetője. /MTI/

2001. március 21.

A varsói Magyar Kulturális Intézet és a lengyel református egyház meghívására márc. 22-én négynapos látogatásra Lengyelországba érkezik Tőkés László püspök. Tőkést fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Jerzy Buzek miniszterelnök, találkozik Józef Glemp bíborossal, lengyel prímással és más vezető állami és egyházi személyiségekkel. A Varsói Egyetemen Magyarok és románok 1989-ben címmel, a Magyar Kulturális Intézetben pedig az erdélyi magyarság Trianon utáni helyzetéről tart előadást. /Tőkés László Lengyelországba megy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

2001. március 24.

Államfőknek kijáró tisztelettel köszöntötték Lengyelországban Tőkés Lászlót. A püspököt a legmagasabb lengyel állami és egyházi vezetők fogadták. A református püspök az államfővel, a miniszterelnökkel, a lengyel katolikus egyház fejével és a lengyel világszövetség elnökével is találkozott. Tőkés László mind Jerzi Buzek miniszterelnököt, mind pedig Andrzej Stelmachowskit, a lengyel világszövetség elnökét meghívta az őszi szilágysomlyói Báthori-napokra. Az utóbbi el is fogadta a meghívást. Lengyelországi tárgyalásait egyébként a "Polonia" lengyel világszövetségnél kezdte a püspök. A Polonia a határon túli lengyelek számára kiadandó lengyel igazolványról szóló törvény elfogadását szorgalmazza a parlamentben. "Ez a tervezet szinte azonos a státustörvény javaslatával" - nyilatkozta Tőkés. Jerzy Buzek miniszterelnök elsősorban az egyházi kérdések iránt érdeklődött, Alexander Kwasniewski államelnöknél viszont inkább politikai jellegű volt a beszélgetés. A püspök elmondta, Románia nagymértékben kirakatpolitikát folytatott, amikor bevette a magyarokat a kormányba." Tőkés László Jozef Glemp római katolikus bíborost, Lengyelország prímását is meghívta Erdélybe. Az egyházfőnek a Csíksomlyói Búcsút ajánlotta elsősorban figyelmébe. "Felvilágosítottam a bíborost arról, hogy nemcsak ortodox expanzió folyik Erdély-szerte nyilvánvaló nacionalista célkitűzéssel, hanem a római katolikus egyház is a moldvai csángók elrománosítására törekszik." Tőkés László a varsói egyetemen telt ház előtt tartott előadást az 1989-es forradalomról, ellátogatott a román nagykövetségre, márc. 23-án pedig a Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről beszélt. /Gazda Árpád: Egymásra találtak Tőkés László Lengyelországban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

2001. április 3.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március végén Lengyelországban járt a Lengyel Evangéliumi Református Egyház és a varsói Magyar Kulturális Intézet együttes meghívására. Programjában református gyülekezetek meglátogatása, igehirdetés, megbeszélések egyházi, közéleti és állami méltóságokkal, valamint előadások megtartása szerepeltek. Tárgyalópartnerei többek között Zdzislaw Tranda református püspök, Andrzej Stelmachowski, a Polónia Közösség (lengyel világszövetség) elnöke, Jerzy Buzek kormányfő és Alexander Kvasniewski államfő, Jozef Glemp bíboros, Janusz Jagnezki evangélikus püspök voltak. Megkoszorúzta Jerzy Popieluszko atya, az 1984-ben likvidált ellenálló síremlékét. A Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről tartott előadást Trianontól napjainkig terjedően. Stelmachowski professzor elmondta, hogy a repatriációs törvényt egyhangúlag fogadta el a törvényhozás. A repatriálás joga az egykor Kazahsztánba és Szibériába deportált lengyeleket illeti meg. Lengyelországban a magyar kormány által nemrég elfogadott kedvezménytörvényhez hasonlóan ún. lengyel igazolvány kiadását tervezik határon túli nemzettársaik számára, a nyugaton élő lengyeleknek viszont teljes körű állampolgárságot kívánnak biztosítani. A Kelet-Európa más államaiban élő lengyel közösségeknek a parlament nyújt jelentős költségvetési támogatást. Tőkés László a Polónia Közösség elnöke mellett Tranda püspököt is meghívta az idén szervezendő szilágysomlyói Báthory-napokra, amely rendezvényt a lengyel államelnök és kormányfő is erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította. /Lengyel-magyar-román. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2009. július 20.

Hiába tiltakoztak a magyarok otthon és külföldön, a szlovák államfő kihirdette a nyelvtörvény módosítását. A felvidéki magyarság jogait súlyosan korlátozó jogszabály ellen az egyetlen lehetőség Brüsszel, de kérdéses, hogy az uniós fórumok képesek és készek-e konkrét ellenlépéseket tenni az ügyben. Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-án aláírta az államnyelvtörvény módosítását. A törvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él, a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. A nyelvtörvény megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a nemrég megalakult Híd szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az MKP tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Jerzy Buzek szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Bírálta a törvényt a német néppárti Michael Gahler is, aki szerint „Szlovákia megszegi az EU-ban elfogadott standardokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvek kiterjedt használatáról rendelkeznek”. A német képviselő – aki az EP külügyi bizottságának alelnökeként nyilatkozott – hozzátette, hogy amennyiben a törvény életbe lép, Szlovákia „lejáratja magát” és „visszatér a totalitarizmushoz”. Brüsszel óvatosságát mutatja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalás is. A magyar és a német kisebbség kollektív bűnösségének elvére alapozó jogszabályokat megerősítő, 2007. szeptemberi parlamenti határozatot a Bizottság elintézte azzal, hogy a dekrétumok már nem alkalmazhatók, mivel az azokban szereplő határidők lejártak. /Sz. L. : Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? Szlovák nyelvtörvény: uniós ügy lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2009. július 23.

Az Ujgur Világkongresszus népes küldöttsége kereste fel, saját kezdeményezésre, Tőkés László európai parlamenti képviselőt brüsszeli hivatalában. A világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. A Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek. A küldöttség Tőkés mellett több más EP-képviselőt is megkeresett, segítségüket kérik, hogy az Európai Parlament határozati úton foglaljon állást az elnyomás alatt tartott ujgurok védelmében. Tőkés László együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a magyarokkal rokon népként számon tartott ujgurok képviselőit. Kérésüknek megfelelően azonnal kapcsolatba lépett az ügyben szintén megkeresett több EP-képviselővel, és írásbeli úton keresi meg Jerzy Buzek EP-elnököt, az ő támogatását is kérve ahhoz, hogy ősszel – a nyári szünet után – az ujgurkérdés az Európai Parlament napirendjére kerüljön. /Tőkés támogatását kérik az ujgurok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2009. augusztus 17.

Kisebbségellenesnek minősítette a szlovákiai nyelvtörvényt az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEV) a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap beszámolója szerint. „Egy európai ország törvényei közé nem tartozhat olyan jogszabály, amely büntetni rendeli egy nyelv használatát” – mondta Hans Heinrich Hansen, a FUEV elnöke. „A magyar nem idegen nyelv Szlovákiában, hanem több mint 500 ezer állampolgár anyanyelve. A szlovák nemzetállamnak védenie és támogatnia kell polgárai anyanyel-vét, a magyar ajkúakét is” – mondta Hansen. Hozzátette: nemcsak a magyarokat sújtja „ez az esztelen törvény”, hanem például a rutén, a cigány és a német kisebbséget is. Jerzy Buzek, az EP elnöke az Európai Unió szellemével ellentétesnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt, Peter Harry Carstensen, a németországi Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke pedig azt szorgalmazza, hogy legyen külön kisebbségekért felelős biztos az Európai Bizottságban. /Kisebbségellenes a nyelvtörvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2009. augusztus 24.

Augusztus 21-én Szent István-szobrot avattak Révkomáromban, ezen az eseményen vett volna részt Sólyom László, de Pozsony megtagadta tőle a belépési engedélyt. A magyar köztársasági elnök végül elment a határig, a magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák vezetők szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Tőkés László európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai meghiúsult utazásának az ügyét. Tőkés szerint a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. Rámutatott: Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor idejében korlátozták a szabad mozgást a nemkívánatos személlyé nyilvánítás eszközével. A képviselő szerint a mostani ügy hasonlít a március 15-i romániai esethez, amikor a román hatóságok nem adták meg Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyt. Tőkés szerint „tesztnek” számított a román hatóságok tilalma, a szlovákok pedig „vérszemet kaptak”, és még tovább merészkedtek. Az EP-képviselő Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez fordul, és egyben a testület külügyi bizottsága elé viszi Sólyom szlovákiai útjának az ügyét. Hangsúlyozta: európai ügyként joggal kívánhatjuk, hogy az EP ebben a kérdésben állást foglaljon, és járuljon hozzá a tagországok közötti kapcsolatok rendezéséhez, valamint vessen gátat „a múltból visszakísértő nacionalista kormányok” magyarellenes megnyilvánulásainak. Tőkés elmondta: Szájer Józseffel, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnökével, valamint Schmitt Pállal, az EP alelnökével is egyeztet majd. Véleménye szerint ez olyan ügy, amikor össze kell fogniuk a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi EP-képviselőknek. Augusztus 21-én a magyar kormányzat jelezte, hogy az eset miatt az EU-hoz és annak tagállamaihoz kíván fordulni. Meggyalázták a Révkomáromban augusztus 21-én este felavatott Szent István-szobrot: ismeretlen személyek tojásokkal dobálták meg a lovas szobrot. Botrányos volt és mindenféle jogalapot nélkülözött a szlovák kormány intézkedése, amely során Sólyom László magyar köztársasági elnököt pénteken nem engedték be Szlovákiába – mondta Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője. /Tőkés az EP elé vinné Sólyom László meghiúsult szlovákiai utazásának ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2009. szeptember 3.

Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit, mondta Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke Brüsszelben, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélését követően. Azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. A nyelvtörvény központi téma lesz Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szeptember 10-i találkozóján is. /Szlovák nyelvtörvény: Brüsszel is beleszól? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2009. november 13.

Székelyföldön gyűjtést szerveznek minden felvidéki magyarnak, akit a szlovák hatóságok azért bírságolnak meg, mert használta a magyar nyelvet – jelentette be Antal Árpád polgármester, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Felhívással fordult a felvidéki magyarokhoz, hogy a szlovák nyelvtörvény ellenére mindenhol bátran használják anyanyelvüket, utcán, bankban és osztályfőnöki órákon is. Antal Árpád hozzátette: a bírságok jegyzőkönyveinek másolatait elküldik Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hogy „lássák milyen nevetséges a szlovák nyelvtörvény, és milyen nevetséges az Európai Unió, ha nem lép fel a nyelvtörvény ellen”. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke brüsszeli látogatása során Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével tárgyalt a nyelvtörvényről. /Kovács Zsolt: Székelyföldi támogatás a felvidéki magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2009. november 19.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2009. december 15.

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. december 16.

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998