udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 149 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jeszenszky Géza

1990. július 28.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy a koppenhágai emberjogi konferencián először álltak ki, szinte kivétel nélkül, az európai külügyminiszterek amellett, hogy átfogó szabályozást érdemel a nemzeti kisebbségek ügye. Magyarországé volt a kulcsszerep, az öt állam által közösen beterjesztett javaslatban. Svájc jelentkezett, hogy jövőre szívesen rendezne egy értekezletet, amely kizárólag a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozik. Magyarország részt vesz a regionális együttműködésben. /Daróczi László: Külpolitikánk iránytűje. = Pesti Hírlap, júl. 28./

1990. augusztus 18.

A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./

1990. november 6.

Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1991. február 20.

Magyarország külpolitikájában elsőbbsége van az emberi jogok nemzetközi védelmének - jelentett ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben. "Két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között volt, akik felemelték hangjukat az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Romániában, ahol nagy számú magyar kisebbség él." Az elmúlt évben javult Romániában az emberi jogok helyzete, de a bizottságnak az országgal foglalkozó különjelentése is tartalmazza, hogy Romániában továbbra is megsértik az emberi jogokat. Nincs megfelelően biztosítva az anyanyelvű oktatás, "amíg a felszított erőszak emberéleteket követel, amíg erővel fojtják el a tüntetéseket, amíg továbbra is van megkülönböztetés a nemzetiségekkel szemben, addig még szükség van a nemzetközi közösség figyelmére és segítségére" - mondta a külügyminiszter. A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a bukaresti Helsinki Bizottság jelentésében antidemokratikusnak minősítette az alkotmánytervezet több rendelkezését, Romániában újabb kísérletek történnek a szólásszabadság korlátozására. Ide sorolták a független sajtó papírral való ellátását, végül bírálták az alkotmánytervezet etnikai és nyelvi jogok szűkítésére vonatkozó részeit. A The European hetilap terjedelmes riportban foglalkozik azzal, hogy "Romániát még mindig a titkosrendőrség tartja a markában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1991. február 21.

Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén, Madridban Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést tartott Adrian Nastase külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1991. június 8.

Szlovákiában, Bártfán négynapos tanácskozás kezdődött a New York-i Kelet-Nyugat Kutatóintézet szervezésében a közép-kelet-európai térség gazdasági, politikai átalakulásáról és a nyugati támogatásról. Adrian Nastase külügyminiszter elutazása előtt elmondta, hogy az új Európa felépítéséről szóló gazdasági keretekről lesz szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9-/ Adrian Nastase külügyminiszter Bártfán találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky fölvetette a Kolozsváron, illetve Debrecenben létesítendő konzulátus ügyét, szóba került azt új határátkelőhelyek megnyitása. Nastase javasolta, hogy ősszel rendezzenek román-magyar kerekasztal-megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1991. június 28.

Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár a budapesti román nagykövetségen átadta Jeszenszky Géza külügyminiszternek a tárgyalások folytatását javasoló levelét. /MTI/

1991. július 1.

Prágában az állam- és kormányfők aláírták a jegyzőkönyvet a Varsói Szerződés megszűnéséről. A megjelent román vezetők, így Iliescu elnök tárgyaltak több ország vezetőivel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./, Nastase külügyminiszter pedig Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Nastase a tárgyalásról elmondta: arra kérte a magyar külügyminisztert, hogy biztosítson elsőbbséget a Romániával való kétoldalú szerződésnek, továbbá a határátkelők zsúfoltságának kérdését érintették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Prágában Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter használta a "román klauzula" kifejezést, arról szólva, hogy Lengyelországnak, Csehországnak, Magyarországnak nem fogadható el a Szovjetunióval megkötendő szerződésben olyan kitétel, hogy a felek nem lépnek be olyan szövetségbe, amely a másik fél ellen irányul, mert ez korlátozná az ország szuverenitását /a román-szovjet szerződésben ez szerepel/. Adrian Nastase külügyminiszter szerint ez a klauzula nem korlátozza Románia szuverenitását, "túl sok zaj van mostanában a román klauzula körül", tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 11.

Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 18.

Ion Iliescu elnök alig tért meg több országra /Portugália, Marokkó, Venezuela, Costa Rica/ kiterjedő látogatásáról, idehaza súlyos parlamenti válság várta. Júl. 18-án az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt, majd sajtóértekezletet tartott. Bírálta a sajtót, amely hamisan tájékoztatja a nagyvilágot az országban történtekről. Felelőtlennek tartja a Romania Mare antiszemita cikkeit, azoktól elhatárolta magát. Iliescu nem említette a Romania Mare magyarellenes cikkeit. Az elnök keményen bírálta Antall József miniszterelnök Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát, aki a jugoszláviai helyzetre utalva egy úgynevezett trianoni szerződésről, egy úgynevezett párizsi szerződésről beszélt, mely szerződések Magyarország határait Jugoszlávival és nem Szerbiával jelölték ki, és hogy ennek megfelelően ismét nyitottá válhat a határkérdés. Iliescu hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések "veszedelmesek, illojálisak és ellenségesek egy szomszédos állammal szemben..." Iliescu bírálta az RMDSZ-t is. /Gyarmath János: Sajtóértekezlet a Cotroceni Palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./ Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. /Magyar Nemzet, júl. 18./

1991. augusztus 20.

Jeszenszky Géza külügyminiszter aug. 20-án telefonon tájékoztatta román kollégáját, Adrian Nastasét a magyar-román határon kialakult áldatlan állapotokról, a hosszú várakozásról. A pápai látogatásra Magyarországra érkező romániai zarándokoknak a határon 17 órát kellett várakozniuk. A román külügyminiszter megígérte, hogy intézkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1991. szeptember 17.

A magyar-román kapcsolatokban vannak előremutató fejlemények, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter, elegendő utalni a "Nyitott égbolt" megállapodásra, vagy az oktatási és kulturális egyezményre. Emellett kívánatos lenne az érdemi együttműködés azokon a területeken, amelyekre 1990 novemberében részletes javaslatot tettek a román vezetésnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. január 9.

Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./

1992. január 16.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadságban nyilatkozott a magyar-román viszonyról. Szeretné, ha jó lenne a magyar-román viszony. Átadták a román félnek az alapszerződés tervezetét és megkezdődnek az erről folyó tárgyalások. Jó magyar-román viszonyt szerződéssel, de anélkül is el tudom képzelni, a döntő a gyakorlat lesz, hogy miként alakul a két kormány, a két nép viszonya - jelentette ki a külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. január 16.

Magyarország hivatalosan elismerte a Moldvai Köztársaságot, a megállapodást Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá Chisinauban. Mircea Snegur elnök az újságíróknak nyilatkozott. A moldvai-román kapcsolatokat nagyon jónak, két testvéri ország közti viszonynak értékelte. A magyar-román viszonyról azt mondta, hogy azok nem olyan bonyolultak, a két ország majd meg tudja oldani azokat. /Népszabadság, jan. 17./

1992. február 6.

Adrian Nastase külügyminiszter Spanyolországba látogatott, fogadta Felipe Gonzalez miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Jeszenszky Géza magyar és Adrian Nastase román külügyminiszter febr. 6-án Madridban találkozott. A megbeszélésen elsősorban a készülő magyar-román alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./

1992. április 16.

Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./

1992. május 12.

Jeszenszky Géza külügyminiszter kedvező választ adott Szőcs Géza ápr. 13-i levelére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1992. május 16.

Adrian Nastase külügyminiszter máj. 10-én válaszolt Szőcs Géza levelére: elutasította az RMDSZ azon javaslatát, hogy a magyar-román kétoldalú tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbség sorsát is érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter viszont kedvezően válaszolt a kérésre. Adrian Nastase elutasító válaszáról Traian Chebeleu külügyi szóvivő számolt be rádióinterjújában, mondván, a romániai magyar állampolgárok problémái nem képezhetik a román-magyar megbeszélések tárgyát. Egyedül Románia intézkedhet a kisebbségek jogainak biztosításáról, a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően. A román kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról. /Nastase elutasította az RMDSZ kérését. = Népszava, máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19/ Előzmény: ápr. 13-i jegyzet.

1992. május 18.

Máj. 18-án elkezdődtek Budapesten a román-magyar külügyi konzultáció, Teodor Melescanu külügyi államtitkár tárgyalt kollégájával, Katona Tamás államtitkárral. Melescanu fontosnak nevezte a személyes kontaktust. Elsősorban a nemzetközi kérdéseket érintették. A felek megegyeztek abban, hogy az alapszerződés gyakorlati kérdéseinek megvitatását a jövő héten külügyminisztériumi főosztályvezetői szinten folytatják. A konzultáció máj. 19-én folytatódik. Melescanu államtitkárt fogadja Jeszenszky Géza külügyminiszter is. /Magyar-román külügyi eszmecserék. = Magyar Nemzet, máj. 19./

1992. május 27.

Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./

1992. június 19.

A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéseiről. A fórumon megjelent Adrian Nastase román külügyminiszter és jún. 19-én megbeszélést tartott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Jeszenszky Géza hasznosnak minősítette a megbeszélést. Entz Géza államtitkár kifejtette. "Nem megoldás, ha távozásra kényszerítik a kisebbségeket; de a határok megváltoztatásának követelése sem lehet kiút." Nastase külügyminiszter azzal érvelt, hogy a romániai magyaroknak az alkotmány az európai normáknak megfelelő jogokat biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./

1992. június 22.

A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./

1992. július 25.

Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./

1992. július 29.

Octavian Capatina, a PUNR /Románok Nemzeti Egységpártja/ egyik vezető személyisége Jeszenszky Géza londoni előadását támadta, kétségbe vonta, hogy a románok zsidókat öltek meg a második világháború idején. /MTI, Mesagerul Transilvan (Kolozsvár), júl. 29./

1992. augusztus 17.

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 17-én levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszternek, kifogásolva azt, hogy az aug. 19-21-e között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az "erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot". A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére. Erdély román föld, hangsúlyozta, ezért a hangoztatott szempontok rágalmazó jellegűek, revizionista tételeket visszhangoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1992. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

1993. január 5.

Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott: megkapta Melescanu külügyminiszter válaszát, amelyben megerősítette meghívását egy romániai látogatásra. A békeszerződés garancia a határok tiszteletben tartása, s a magyar kormány többször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. A magyar fél a romániai magyar kisebbséget be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német-román alapszerződésben megtörtént. /Füzes Oszkár: Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Népszabadság, jan. 5./

1993. január 7.

A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./

1993. február 22.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Romania Liberanak adott interjúban kifejtette, hogy nincsenek vitás területi kérdéseink, a magyar-román viszony valójában jobb, mint a róla országainkban és külföldön kialakult kép.- Zavaró a román sajtóban - nemcsak a szélsőséges lapokban -, megjelenő sok magyarellenes, megalapozatlan cikk. /Romania Libera, febr.22. ismertette: Jeszenszky nyilatkozata egy bukaresti lapnak. = Magyar Nemzet, febr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998