udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Joikits Attila

2000. március 6.

Márc. 3-4-én Kolozsváron az erdélyi műemlék- és műtárgyvédelemről tartottak konferenciát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ rendezésében. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke elmondta, hogy bár társaságuk megalakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelhetnék, mégis inkább az égetően aktuális műemlékvédelmi kérdések megvitatását tartják célravezetőnek. Erdélyben nyolcezer műemlék vár megmentésre, a civil önszerveződésnek kell segítenie. Az előadások sokrétűek voltak, például Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Emlékhely- és Műemlékbizottság munkája, Joikits Attila: A Báthory István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége, Mihály Zita: A Csíki Műemlékvédő Egyesület célkitűzései, Venczel Árpád: Faoltárok restaurálása, Jakobovits Miklós: Római katolikus múzeum létrehozása Nagyváradon stb. /Ördög I. Béla: Műemlékvédők tanácskozása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2000. december 28.

Millenniumi emléktáblát avattak dec. 25-én Szilágysomlyón, a református templomban, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök részvételével. A gyülekezeti teremben Joikits Attila történelemtanár méltatta Szent István művét. Az avatási ünnepség a Miklósik Ibolya tanárnő által szervezett zenés irodalmi műsor után kezdődött el. A gyülekezeti terem falán található, dr. Hajdú Attila helyi fogorvos által készített és adományozott, Szent Istvánt ábrázoló emlékplakett-kompozíciót avatták fel. Végül millenniumi okleveleket adtak át a szilágysomlyói római katolikus egyháznak, a szilágysomlyói református egyháznak, a szilágysomlyói baptista egyháznak, a helyi RMDSZ-nek, a Báthory István Alapítványnak, az RMPSZ helyi szervezetének, a 16-os Báthory István cserkészcsapatnak, valamint a szilágysomlyói IKÉ-nek. /Emlékplakett-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2001. december 3.

A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2005. május 14.

Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2006. május 16.

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998