udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Scheele, Jonathan

2001. november 15.

A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2002. augusztus 3.

Serban Mihailescu kormányfőtikár bejelentette, hogy ellenőrizni fogja azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatja a iasi-i újságírók telefonját. Ugyanakkor elmondta: nem látta azt a levelet, amelyet Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője küldött Hildegard Puwak integrációs miniszternek, amelyben kéri a hatóságok közbelépését az ügyben. /Lehallgatási botrány. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2002. augusztus 6.

A román titkosszolgálat /SRI/ illetékesei cáfolták, hogy lehallgatták volna az Európai Bizottság romániai delegációja vezetőjének telefonbeszélgetéseit. Jonathan Scheele levelet írt a bukaresti kormánynak, hogy kiderítse, miért hallgatják le a telefonbeszélgetéseit. Mint az AP hírügynökség utalt rá, bár Romániában már 12 éve véget ért a kommunizmus, még mindig nagyon gyakran előfordul, hogy a hatóságok lehallgatják újságírók és köztisztviselők telefonbeszélgetéseit. /Nem hallgatták le az EU-nagykövet beszélgetéseit. Határozottan cáfol a Román Hírszerző Szolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2003. május 20.

A Kovászna Megyei Tanács vezetése átadja a Székelyföld Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheele-nek, az Európai Bizottság romániai delegációja vezetőjének. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, a tervezetet a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanácsok kezdeményezték mintegy két hónappal korábban. Demeter elmondta, a Scheele-lel tervezett találkozón felveti a fejlesztési régió és a regionális átszervezés kérdését. A tervezet célja nem az etnikai különválás, hanem a térség fejlesztése - hangsúlyozta Demeter János. Jonathan Scheele a május 21-24-e között Kovászna és Hargita megyébe látogat, hogy felmérje az EU által finanszírozott projektek helyzetét. /Újabb lépés a székelyföldi régió ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2003. május 23.

Máj. 22-én a Székelyföldre látogató Jonathan Scheele EU-főbiztos egyértelművé tette: nem tartja időszerűnek a székelyföldi fejlesztési régió létrehozását. Szerinte időveszteség lenne Románia számára újragondolni az ország 1998-ban kialakított regionális felosztását. Az RMDSZ-nek évekkel ezelőtt el kellett volna kezdenie lobbizni a székelyföldi régióért. A két táborra - "radikálisan" autonómia-pártiakra és "mérsékelten" autonómia-pártiakra - szakadt RMDSZ a vita hevében nem vette észre a tálcán kínálkozó lehetőséget arra, hogy - legalábbis a Székelyföld számára - a gazdasági autonómia valamilyen gyakorlati válfaját megvalósíthassa./Salamon Márton László: Korai remény, késő bánat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2003. május 24.

Visszatért Sepsiszentgyörgyön tett nyilatkozatára máj. 13-i, csíkszeredai látogatása során Jonathan Scheele. Az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője szerint Románia szuverén joga eldönteni, hogy milyen szerkezetű és mekkora fejlesztési régiókat alakít ki az uniós pénzek kezelésére. Hangoztatta, hogy egyes sajtóorgánumok félreértették kifejtett véleményét. "Rövid leszek és közérthető: az Európai Uniónak és a Európai Bizottságnak nincsen semmilyen álláspontja Románia adminisztratív felosztásával kapcsolatban, csupán bizonyos minimális feltételei vannak azon struktúrák iránt, amelyek az európai források kezelésére hivatottak. A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrára alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Romániára tartozik" - fogalmazott Scheele. Újságírói kérdésre válaszolva a főbiztos elmondta, nincs, és nem is lehet véleménye a romániai magyarság területi és kulturális autonómiaigényeiről, ebben a kérdésben is "a románok" illetékesek dönteni. Az EU elöljárója kedvezően véleményezte a látottakat. Mint mondta, lenyűgözte az a mód, ahogyan Hargita megyében a gazdasági fejlesztéshez hozzáállnak, és dicsérettel illette a helyhatóságok egymás közti és a civil szférával való hathatós együttműködését is. "Meglepett, milyen fontosságot tulajdonítanak itt a megye különböző gondjainak alulról felfele történő kezelésére. Látszik, a megfogalmazott ötleteket az érintettekkel történő alapos konzultációk után dolgozták ki" - nyilatkozta Scheele. Szerinte az egyik általa felkeresett intézmény, a gyulafehérvári Caritas szervezet által működtetett, értelmi fogyatékosok számára fenntartott óvoda jó példaként szolgálhat bárkinek, de jó szavai voltak arról is, ahogyan kivitelezték az árvagyerek-gondozás szinte befejezett reformját a megyében. Jelen pillanatban az EU közel ötmillió eurót fordít különböző Hargita megyei programok, kezdeményezések támogatására. A legnagyobb rész ebből - 2,1 millió euró - a 131-es megyei út, Hargita megyét Kovásznával és Brassóval összekötő útvonal megyebeli szakaszának javítására jut, a SAPARD program keretében közel 700 ezer, gyerekvédelmi beruházásokra 830 ezer euró érkezik a megyébe. /Rédai Attila: Jonathan Scheele: félreértelmeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2003. június 3.

Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2003. november 5.

A Kovászna megyei prefektúra nem enged, nem karaja elismerni, hogy Romániában jogi személyiséget nyerhetnek az önkormányzati társulások. Horia Grama preketus szerint mindenki helytelenül jár el, országszerte jogtalanul alakultak társulásokt. Újra napirenden hát a Samtid programon elveszített 6 millió euró és Jonathan Scheele romániai főbiztos nyilatkozata: csak jogi személyiséggel rendelkező társulás pályázhat. Horia Grama nem hajlandó elfogadni ezt. - Az Unió nem szabhat olyan feltételeket, amelyek törvénybe ütközőek - szajkózza másfél hónapja. /Farkas Réka: Kényszerküzdelem. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 18.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője nov. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. - Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik - szögezte le. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást. /Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Kolozsvári terepszemlén Scheele. Magyarázzák bizonyítványukat az igazságszolgáltatók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2004. február 6.

Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2004. március 12.

Ha önök nem oldják meg azokat a reformokat, amelyeket az Európai Unió (EU) elvár önöktől, akkor nem lehetséges a 2007-es csatlakozás, foglalta össze mondanivalóját röviden Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője márc. 11-én, a Kolozsváron megrendezett európai tájékoztatásban résztvevők regionális találkozóján, a Networking Europe elnevezésű program keretén belül. A márc. 11-én kezdődött kétnapos konferencián Scheele mondott megnyitóbeszédet. Az örökbefogadást, a nemzetközi adoptálást korrupt gyakorlatokra alapozták, ennek megfelelően gyermek-kereskedelemnek tulajdonítható. Jonathan Scheele felvetette a SAPARD-programok körüli botrányokat, amelyek az ország különböző megyéiben pattantak ki. A felelősség elsősorban a kormányt terheli, emiatt ráhárul a helytelenül felhasznált összegek visszaszerzése is. /Köllő Katalin: A csatlakozás időpontja Románián múlik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2004. december 1.

A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2005. február 15.

Románia polgárai nem az európai pénzekhez, hanem az európai értékekhez csatlakoznak – jelentette ki február 14-én Jonathan Scheele, az Európai Bizottság (EB) romániai nagykövete a Nagyváradon megrendezett uniós információs konferencia megnyitója előtt. A Krónika kérdésére, hogy hogyan vélekedik az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók átalakítását célzó elképzeléséről, mely szerint a magyar többségű székelyföldi megyék egy régiót alkotnának, a nagykövet kifejtette, jelenleg nem tartja időszerűnek a felvetést. Hozzátette, egy ilyen módosítás előtt Brüsszellel is egyeztetni kell, hiszen az esetleges átszervezés utáni új régiónak is biztosítania kell ezen alapok kezelését a csatlakozás utáni, 2007 és 2013 közötti időszakban. Ene Dinga európai integrációs miniszter hozzáfűzte, a kormány a 2007–2013 közötti időszakban nem tekinti prioritásnak a fejlesztési régiók módosítását. A konferencia kezdetén Scheele az EB delegációja nevében megállapodást írt alá a Nyugati és az Északnyugati fejlesztési régióhoz tartozó megyék vezetőivel az EU-val kapcsolatos információk hatékonyabb áramlásának biztosításáról. /Balogh Levente: Uniós információs konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2005. március 18.

Március 17-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta Jan Figelt, az Európai Bizottság oktatási, képzési, kulturális és többnyelvűségi megbízottját. Figel és küldöttsége kétnapos látogatáson vesz részt Romániában. A találkozón részt vett Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője is. /Jan Figelt fogadta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2005. május 11.

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2005. július 16.

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a lakosság és az anyagi javak mentésére. Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére. Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitott. A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson. /Víz alatt az ország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Basescu államfő Bukarestben találkozott Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón az államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került dél-moldvai megyéket, majd kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sújtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. /Az árvízi katasztrófa leküzdéséhez Románia nemzetközi segélyt kért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2005. augusztus 27.

Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke. A Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák közé tartozik. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága. Napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán. Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2005. augusztus 29.

Augusztus 27-én avatta európai faluvá Kalotaszentkirályt Jonathan Sheele az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője. A tavasszal megpályázott európai falu címet Kolozs megye két települése, Tordaszentmihály és Kalotaszentkirály nyerte el. Jonathan Sheele kijelentette, hogy Kalotaszentirály igazi európai értékekkel rendelkező falu. A vendégek megtekintették a helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak munkáit, a laboratóriumban kiállított fafaragásokat és varrottasokat. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály európai falu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. november 29.

November 28-án fogadta Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjét Markó Béla államminiszter. A találkozón az európai integrációs kérdésekről, a még hátralevő uniós feltételek teljesítéséről tárgyaltak. Markó Béla elmondta: „Konkrét kérdésekről is beszéltünk, mint a kisebbségi törvény, a gazdasági fejlesztési régiók, és a regionális fejlesztés kérdése.” /Orosz Anna: Markó-Scheele találkozó a Victoria-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2005. december 29.

Nyílt levélben fordult Jonathan Scheelehez, az Európai Unió romániai delegációjának vezetőjéhez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága nevében a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetősége. A Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai által aláírt dokumentumban az oktatók emlékeztettek a diplomatával folytatott korábbi levélváltásukra, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáért indított tüntetéssorozat után zajlott. Mivel Scheele válaszlevelében számos olyan utalás szerepel, amely szögesen ellentétes a kulturális sokszínűség megőrzésének európai gyakorlatával, a levelében foglaltakra adott válaszukat a nyilvánosság elé tárták. Scheele ugyanis azt írta, hogy Európában nincs általánosan elfogadott gyakorlat a kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatosan. Valójában a történelmi kisebbségekkel rendelkező európai országokban működő autonómiaformák közös elemeként említhető, hogy a többség hajlandó volt a nemzeti közösségek fennmaradásához szükséges feltételek megteremtésére azáltal, hogy önálló intézményeket, önálló döntési jogkört és saját pénzügyi alapokat biztosított számukra. A finnországi svédek területi és kulturális autonómiája, Finnország tényleges kétnyelvűsége és a samik autonómiája, az Egyesült Királyság keretén belül megvalósult skót devolúció és Wales autonómiája, a spanyolországi baszkok és katalánok széleskörű regionális és kulturális önigazgatáshoz fűződő jogai, a dél-tiroli területi és kulturális önigazgatás, a korzikai nép különleges jogállása mind az európai autonómiák létjogosultságát mutatják. Ezen jogok sokkal szélesebbek az önálló oktatási rendszerért, a kulturális autonómiáért, valamint a Székelyföld területi autonómiájáért harcoló erdélyi magyarság létező jogainál. /Hantzék nyílt levele Scheelehez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2006. március 20.

A Szabadság munkatársának a napilap EU-Világ mellékletében megjelent „egészséges kritikát” megfogalmazó írásai alapján az Európai Bizottság (EB) bukaresti küldöttsége úgy döntött, 2005-re Kiss Olivérnek ítéli az Európai Riporter elnevezésű díj harmadik helyét. Kiss Olivér rovatvezető Jonathan Scheele, az EB bukaresti küldöttségének vezetője és Anca Boagiu integrációs miniszter jelenlétében Bukarestben vette át a díjat. /Európai díj Kiss Olivérnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2006. május 9.

Az Európai Unió nem oldhatja meg a romániai nemzeti kisebbségek gondjait, e kérdést Bukarestnek kell rendeznie – nyilatkozta Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője az Új Magyar Szónak. Scheele szerint az integráció egyik legközvetlenebb eredménye a csatlakozó ország lakosságának életszínvonal-növekedése volt. Az EU eddig is és ezután is pénzügyi segítséget nyújt, és szakértői véleményekkel segíti Romániát a csatlakozás érdekében. Különböző szakosodott programjain – Phare, Ispa és Sapard – keresztül igen sok szakterület és projekt élvezett támogatást. E programok révén nyújtott térítésmentes támogatások évi összege elérte a 660 millió eurót 2003-ban, és meghaladta az egymilliárd eurót 2006-ban. Románia a csatlakozás nettó haszonélvezője lesz. Az EU bátorítja a csatlakozásra jelölt államokat, hogy saját maguk – belső tárgyalások útján, a demokratikus folyamatokon belül – találják meg a többség és kisebbség viszonyának mindenki számára megfelelő formáját. /Isán István Csongor: Scheele: önbizalmat ad az EU-tagság. Interjú Jonathan Scheelével, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2006. május 17.

A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2006. május 23.

Románia komoly haladást ért el az európai csatlakozáshoz vezető úton, még van tennivaló is, de meg vagyok győződve, hogy december 31-én az EU-delegáció befejezi bukaresti küldetését – jelentette ki a Team Europa rendezvényen Jonathan Scheele, az EU romániai delegációjának vezetője. /Isán István Csongor: „Folytatni kell a reformokat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2006. május 27.

A román hatóságoknak hamarabb fel kellett volna fedezniük a feketehalmi farmon történteket, nyilatkozta Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője. Az országjelentéssel kapcsolatban Scheele hangsúlyozta, legfontosabb, hogy „Románia, a hatóságok, de a lakosság is felkészüljön a csatlakozásra”. /Scheele a madárinfluenzáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2006. július 8.

Jonathan Scheele, az Európa Tanács romániai küldöttségének vezetője szerint Traian Basescu Moldva Köztársaságnak tett javaslata, miszerint a két országnak egy időben kellene csatlakozni az EU-hoz, „érdekes ötlet”. Scheele szerint ez a kijelentés újdonság számára, és nem tudja, hogy Basescu tárgyalt-e erről valamelyik EB taggal vagy más tagországok képviselőivel. Elmondta, hogy Basescu elnök Németország történelmi egyesítésével példálózott. Úgy értékeli azonban, hogy ez különleges eset volt, amelyet nem lehet automatikusan átvenni. /Scheele csodálkozik Basescu Moldovának tett ajánlásán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998