udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jorga Ferenc

1992. október 6.

Szászrégenben szobrot állítottak Márton Áronnak. Június 28-án avatták fel, alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

1996. augusztus 8.

A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1996. augusztus 8.

A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1999. április 13.

Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

1999. június 20.

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2000. augusztus 12.

Aug. 12-én tartotta Szászrégen magyar lakossága a millenniumi ünnepséget, melyen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, és képviseltette magát a magyar nagykövetsége, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Az ünnepi szentmisét követően dr. Jakubinyi György erdélyi érsek megáldotta a templomkertben elhelyezett Szent István és felesége Boldog Gizella tiszteletére állított szobrot, Jorga Ferenc alkotását, valamint a helyi egyházközösség támogatásával az elmúlt tíz évben létesített szociális intézményeket. Az elmúlt ezer év a magyar nyelv győzelme, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szép anyanyelvünk megmaradt, ″ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentől Dunántúlig, Soprontól Őrségig″ - hangoztatta. A rendezvényt helyi fiatalok által, az István a király rockoperából előadott részletek tették emelkedetté. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2000. augusztus 13.

Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

2001. június 27.

Wass Albert a nyár folyamán hazatér Holtmarosra - mint mellszobor. A művet tisztelője és barátja, a Kolozsvárról elszármazott és Sydneyben élő dr. Kolozsy Sándor készítette. Az alkotás repülővel érkezik Hamburgba, ahonnan az író fia, Wass Endre autóval hozza Erdélybe. A szobrászművész két évvel ezelőtt megfogadta: szobrot készít Wass Albertről. Ennek egyik példányát a családnak, a másikat Holtmarosnak adományozza. "Azért küldöm a szobor egyik példányát ennek a kis falu népének, mert nagyon nagy szeretettel és tisztelettel adott ideiglenes menedéket Albert bátyám hamvainak. Most, miután a hamvai méltó helyre, a marosvécsi kastély kertjébe kerültek, nem akarom, hogy a holtmarosiak árváknak érezzék magukat" - fejtette ki a hatvanhárom éves szobrászművész. Az elmúlt két év során a román nyelvű megyei napilap főszerkesztője, Lazar Ladariu újságja hasábjain és a román parlamentben sorozatosan támadta Wass Albertet és mindazokat, akik Hargita megyében iskolát mertek elnevezni, vagy Bukarestben román nyelvre fordították egyik művét. Bartha József holtmarosi református lelkipásztor elmondta: már készül egy szobor Wass Albertről, melynek alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc, a lelkész az ausztráliai magyar művész művét sem utasítja vissza. A szobor a Holtmaroson felépült gyermekotthon előcsarnokában áll majd. Így egy időben két Wass Albert-szobor avatására kerül sor a nyáron. Az egyiket, Jorga Ferenc alkotását, Szászrégenben, a katolikus plébánia kertjében, a másikat pedig Holtmaroson avatják fel. /Szucher Ervin: Az író még a nyáron hazaérkezik. Ausztráliai magyar művész készítette el Wass Albert szobrát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

2001. szeptember 11.

Szept. 9-én Szászrégenben, a katolikus egyház hatáskörébe tartozó árvaház parkjában leleplezték Benedek Elek szobrát, Jorga Ferenc alkotását. Az elmúlt évtizedben lépésről lépésre hozzáfogtunk múltunk visszaszerzéséhez - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ünnepségen. "Ő volt a szembejövő ember, ő volt az, aki Trianon után, amikor Nyugat felé indultak vagy megfutottak innen sokan, ha nem is magányosan, de kevés társával együtt elindult Kelet felé, visszaindult Erdélybe, és íme, nyolcvan esztendő múltán ismételten kimondható, hogy neki volt igaza." "Benedek Elek akkor szerette nemzetét, védte, ápolta anyanyelvét, amikor nagyon nehéz volt. Nagyon nehéz volt akkor is, nagyon nehéz ma is." - hangsúlyozta beszédében Markó Béla. /Benedek Elek-szobrot avattak Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2003. augusztus 11.

Szászrégenban, a római katolikus templomkertben aug. 9-én felavatták II. Rákóczi Ferenc és hű szolgája, zágoni Mikes Kelemen szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni művész két alkotását, melyeket a szobrászművész adományozott az egyháznak. A szobrok a jövőben Petőfi és Wass Albert szobra mellett fognak állni. A szoboravatás után a helyi római katolikus, református és unitárius egyházi vezetők átvették és megáldották a Magyarok Világszövetsége által adományozott Rákóczi-zászlót, majd a cserkészcsapat elénekelte a Rákóczi-indulót. /Szoboravató a templomkertben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./ Jorga Ferenc alkotásai nem csupán művészi értéket képviselnek - egyben a nemzeti identitás megőrzésének, a szülőföldhöz való ragaszkodásnak a szimbólumai is. Az ünnepségen a Rákóczi-szabadságharcra emlékeztek egyházi és közéleti személyiségek. /Antal Erika: Szimbólumértékű műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998