udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barroso, José Manuel

2003. január 31.

Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - közös felhívásban áll ki az egységes fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében a The Times jan. 30-i számában, figyelmeztetve egyben az ENSZ-t arra, hogy hitelességének megőrzése a tét ebben a kérdésben. A közös felhívást a brit és a magyar kormányfő mellett José María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz, José Manuel Barroso portugál, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és Václav Havel távozó cseh államfő írta alá. A felhívás szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez, mert "erőnk az egységben rejlik". A nyolc európai vezető szerint nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ- határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. - Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát - áll a közös felhívásban. /Európai vezetők Irak lefegyverzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2005. január 25.

Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2005. január 26.

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette küldöttség második hivatalos látogatása Brüsszelbe vezetett, ahol az új kormány ismertette programját. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, kifejtette: bízik abban, hogy Románia teljesíteni fogja mindazokat az integrációs feltételeket, amelyeket a 2007-es EU-csatlakozás érdekében felvállalt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes külön találkozott Tabajdi Csaba europarlamenti képviselővel, aki megerősítette: az MSZP az EP-ben is támogatni fogja Románia csatlakozását. /SZÁSZ ATTILA: Brüsszelben a román kormánydelegáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2005. március 3.

A román kormány idejében eleget tesz az EU-csatlakozási feltételeknek, beleértve azt a tizenegy kritériumot, amelyet az Európai Bizottság monitoroz – jelentette ki Niculescu Tóni, külügyminisztériumi RMDSZ-es államtitkár, aki most Brüsszelbe utazik, hogy megbeszélést folytasson az Európai Néppárt Bürójának tagjaival. Az Európai Parlament néppárti képviselői ugyanis felkérték José Manuel Durao Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia EU-csatlakozási időpontját a tervezett 2007-ről halassza el 2008-ra, mivel az országban általánossá vált a korrupció. /Rostás Szabolcs: Niculescu Tóni szerint Bukarest tartani tudja a határidőket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2005. október 31.

A romániai történelmi egyházak képviselői levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, José Manuel Barroso elnökhöz. A levél bevezetőjében emlékeztet: Brüsszelben, az Európai Parlament illetékeseivel való megbeszélések során a napokban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy Románia EU-csatlakozásának küszöbén továbbra is súlyos gondok merülnek fel a tényleges vallásszabadság tekintetében. A levél így hangzik: “Egyházi ingatlanainkat nem szolgáltatta vissza a román kormányzat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyházaink több mint 4000 ingatlant igényeltek vissza az államtól, melyek elengedhetetlenül szükségesek vallási, karitatív, társadalmi és oktatási feladataink elvégzéséhez. Ennek ellenére egyházaink mind a mai napig sem kapták vissza ingatlanaik 90 %-át. Romániának még nincs vallásügyi törvénye. Örömmel fogadtuk, hogy a jelenlegi kormányzat, az elismert vallásfelekezetekkel konzultálva elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Megdöbbentésünknek adunk viszont hangot amiatt, hogy az egyházakkal egyeztetett szövegben kormányzati tisztviselők egy lényegi módosítást eszközöltek. A szövegtervezettel ellentétben ugyanis, amely a felekezeti oktatás állami finanszírozását irányozza elő, a végleges szöveg csupán feltételes módban engedi meg, hogy az állam pénzbelileg támogassa a felekezeti oktatást. (…) Az egyház-finanszírozás törvényi kereteinek hiánya komoly feszültségeket gerjeszt az egyházak között. A többségi egyházat 1989 óta túlfinanszírozzák, és miközben kisebbségi egyházaink hiába próbálják elkobzott ingatlanaikat visszaszerezni, az ortodox egyház kormányrendeletek révén kerül hatalmas értékű javak birtokába. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell mondanunk, hogy a román alkotmány által szavatolt esélyegyenlőség és vallásszabadság nem tükröződik a vonatkozó törvénykezésben. Ezért kérjük Elnök úr közbenjárását, hogy az európai intézmények monitorizálják a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását. Meggyőződésünk, hogy a Romániáról szóló ország-jelentésben is említést kell tenni az egyházainkat diszkrimináló gyakorlatról.” A levél aláírói Adorjáni Dezső evangélikus, Tőkés László református, dr. Szabó Árpád unitárius püspökök, Gunnesch Friedrich főtitkár (Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház), Annusca Nicolae érseki főtanácsos (Román Görög Katolikus Egyház), Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus (Római Katolikus Egyház). /Erdélyi egyházfők levele az Európai Bizottsághoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. november 7.

Szükség van egy brüsszeli magyar lobbi-iroda megindítására, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyar jogsérelmeket. Az új civil hivatal várományosa Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, az MPSZ választmányi elnöke. Megfelelő pénzügyi támogatás hiányában egyelőre csak alkalomszerű kiutazásokkal tartható fenn a lobbitevékenység. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a romániai kisebbségi egyházak püspökeinek brüsszeli látogatása bebizonyította, hogy egy állandó brüsszeli iroda megindítására nagy szükség van. Nemcsak az erdélyi magyarokat sújtja a diszkrimináció, hanem a Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló gondokkal küszködnek a magyarok. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a magyar kérdés rendeződjék. A püspökök szóvá tették, hogy a román állam nem semleges az egyházak közötti viszonyban. Köztudott, hogy az ortodox egyház kiemelt támogatást élvez immár 15 éve: nemcsak pénzt, hanem területeket, erdőket, gyárakat, épületeket kap soron kívül. Az egyházfők azt kérték, hogy az Európai Unió intézményei naprakészen ellenőrizzék a vallásfelekezeti szabadság megtartását. Megígérték, hogy naprakész tájékoztatást fognak küldeni a diszkriminációs ügyekről. Hazatértekor a delegáció levelet intézett Hozze Manuel Barroso bizottsági elnökhöz, kérve, hogy tartsák megfigyelés alatt a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását, illetve hogy a Romániáról szóló országjelentésben tegyenek említést az egyházainkat sújtó diszkriminációról. Sajnálatos, hogy az erdélyi magyar külpolitika nem elég erőteljes, állapította meg Szilágyi Zsolt. Számottevő erők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a történelmi egyházak, a civil szféra az önálló intézményrendszer kiépítésében, a saját vagyon visszaszerzésében látják az erdélyi megmaradást, addig vannak olyan magyar politikusok Erdélyben, akik szerint Románia integrációjának a feltételek nélküli támogatása vezet közelebb a jóléthez. Hibás az RMDSZ feltétel nélküli hozzájárulása Románia integrációjához. Miután az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc javaslatára feltétel nélkül elfogadja Románia csatlakozását, miután az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Románia EU-integrációját, miután Gyurcsány Ferenc Bukarestben a román politikának, a román külpolitikai érdeknek mindenben kedvére tesz, jön a szenátusi elutasító szavazás a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Még ezt a látszatautonómiát sem hajlandó elfogadni a román koalíciós többség. Ez a kis lépések politikájának a kudarca. /Makkay József: Többségi kormányérdek a magyar széthúzás. Szilágyi Zsolt: elengedhetetlen a brüsszeli magyar lobbytevékenység. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

2005. december 6.

December 5-én hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, akit Niculescu Tóni külügyminisztériumi államtitkár is elkísért. A román küldöttség az Európai Parlament elnökével, Jose Manuel Barrosóval folytatott tárgyalásokat. /Tariceanu Brüsszelben tárgyal Románia esélyeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 17.

Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2006. május 18.

A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2006. május 19.

Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. szeptember 8.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 7-én Brüsszelben tett látogatásán a magyar- és romaellenes incidensek kivizsgálását, felelőseik megbüntetését, továbbá az alapvető emberi jogok garantálását ígérte az Európai Unió és a NATO központi szerveinél, de kizárta, hogy az esetek kapcsolatban lennének a szélsőséges nézetekkel is vádolt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételével a kormánykoalícióban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy a vezetése alatt álló testület szoros figyelemmel követi a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor közölte, egyértelmű kötelezettség-vállalást kapott arra, hogy a szlovák kormány nem tűri el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket. Fico hangoztatta, hogy kormánya szigorúan fellép minden szélsőséges cselekmény ellen. Azt mondta, hogy hasonló esetek Magyarországon is történnek, és ott senki nem keres politikai kapcsolatot az incidensek mögött. Fico leszögezte, hogy a kabinet minden cselekedetéért egy személyben vállalja a felelősséget. Burkoltan megismételte a szlovákiai magyar politikusok elleni vádját is, kijelentve, hogy meggyőződése szerint az előző kormány egyes vesztes pártjai megpróbálnak visszaélni a helyzettel. A szlovákiai történések európaiságát hangsúlyozták egyebek között az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának rendkívüli ülésén Strasbourgban, amelyen a szlovákiai helyzetet vitatták meg. A csoportot elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem magyar-szlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető emberi jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slota-féle kisebbségellenes gyűlöletbeszéd és az ennek egyenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. /Helyzetmentés Robert Fico-módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2006. szeptember 15.

A Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala és egy sor, a határon túli magyarokat támogató alapítvány gyurcsányi megszüntetése után a Kárpát-medencében nagy a morgolódás és mozgolódás, az új magyar nemzetstratégia a határon túli magyar képviseletek körében nem gerjeszt sok bizalmat. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelynek tagjai Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok, szeptember 8-án Budapesten évi plenáris ülést tartott. A Magyarok Világszövetsége szeptember 15-16-ra új magyar-magyar csúcs összehívását kezdeményezte, s olyan Magyar Nemzeti Tanács létrehozását tervezi, amely a parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetek, valamint a civil egyesületek aktív és hatékony részvételét, érdekérvényesítési törekvéseit hivatott egyeztetni és egybehangolni. Mindkét fórum egybehívása a magyar-magyar ügyek kormányzati rendezésének hiányát kívánja tudatosítani. A KMKF budapesti plenáris ülésén a résztvevők megállapodtak a magyar-magyar kapcsolatok stratégiájának újragondolásában. A plenáris ülés üdvözölte az Európai Parlamentben a magyar képviselők kezdeményezéseit a nemzeti kisebbségek jogvédelmének ösztönzésében, állást foglaltak a Szlovákiában tettlegességekig elmenő magyarüldözés kérdésében, és fontos lépésnek tartják José Manuel Barrosónak az állásfoglalását, miszerint az EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A Gyurcsány-kormány a határon túli szervezeteket és a politikai képviseletet is teljességgel ki akarja zárni az ügyek intézéséből, ami az érintettek körében határozott ellenállást vált ki. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valószínűleg azért nem vesz részt az MVSZ kezdeményezte budapesti fórumon, mert a Máért felszámolásának újragondolását várja a magyar kormánytól, és Markó Bélának is volt olyan megjegyzése, hogy nem tartja méltányosnak, ha Illyés Gyula és Márton Áron neve a magyar alapítványok élén nem-kívánatossá válik. Gyurcsánynak és társainak egyértelmű kifütyülésére előbb a határon túli magyarság körében került sor. Pillanatnyilag Magyarországon kíséri füttykoncert, bárhová is lép. /Sylvester Lajos: Fütty a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2006. szeptember 28.

Látványos ünnepélyességgel, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette fogadták szeptember 27-én Bukarestben a frankofon országok csúcstalálkozójára érkező több tucat állam- és kormányfőt. Megérkezett Jacques Chirac francia elnök, az eseményen részt vesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és Olli Rehn bővítési biztos is. Bukarestben a rendezvény valósággal megbénította a várost. A parlament és az iskolák kényszerszünetet tartanak. Az utolsó pillanatban történt kozmetikázás során – állítólag – sikerült két napra „eltűntetni” Bukarest utcagyerekeit, a kéregetők és prostituáltak hadát. A Frankofonia Nemzetközi Szervezete Franciaországot, valamint azokat az államokat, közösségeket tömöríti, ahol a korábbi gyarmati függés vagy a kulturális kapcsolatok folytán franciául (is) beszélnek. A szervezetnek 53 tagja van, tíz pedig megfigyelői státussal rendelkezik. /Frankofon csúcs kezdődött Bukarestben. Rendkívüli biztonsági intézkedések, lezárt városrészek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2006. október 24.

Október 23-án koronás fők, államfők, miniszterelnökök és más közjogi méltóságok voltak jelen 47 ország képviseletében, továbbá az Európai Bizottság elnöke, a NATO és az Európa Tanács főtitkára az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának szentelt magyarországi állami ünnepségeken. A parlamentben Szili Katalin házelnök tartott beszédet. A Fidesz és a KDNP az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg” – mondta szónoklatában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért” – mondta ünnepi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. /Guther M. Ilona: Ötvenhat: egy ünnep színe és fonákja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2006. október 30.

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 31.

Leonard Orban képviseli Romániát az Európai Bizottságban (EB), miután José Manuel Durao Barroso EB-elnök elfogadta a román jelölt személyére vonatkozó bukaresti javaslatot. Orban kultúráért, oktatásért és többnyelvűségért felel majd. Ez meglepetést okozott Bukarestben, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök október 30-i nyilatkozatából némi csalódottságot is ki lehetett érezni. Tariceanu szerint noha első hallásra nem fontos a többnyelvűség, a sok nemzetet egyesítő Európában nagyon fontos témakörnek számít. /B. T.: Többnyelvűség a magyar származású román biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Leonard Or­bant minden párt jónak tartja, mert egyiknek sem tagja, és sem pénzügyi, sem politikai téren nem merült fel gyanú ellene. A 45 éves Orban Brassóban született, közgazdászi és mérnöki oklevele is van. 2001 és 2004 között a csatlakozási tárgyalások vezetőjének helyettese, 2004 decemberétől az integrációs tárca államtitkára és a csatlakozási tárgyalások vezetője, majd uniós megfigyelő és az integrációs miniszter helyettese. /Románia európai biztosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2006. november 3.

Angela Merkel német kancellár november 2-án Berlinben arról tájékoztatta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt: felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület decemberben még egyszer vizsgálja meg a Románia és Bulgária által vállalt feladatok teljesítését. Angela Merkel a Bukarest által vállalt ígéretek teljesítéséhez kötötte Románia európai uniós csatlakozásának támogatását. Hasonlóan foglalt állást az elmúlt héten a német parlament, a Bundestag is, ratifikálva Bukarest és Szófia uniós csatlakozását. /Cseke Péter Tamás: Merkel szankciókkal fenyeget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2007. január 31.

A gazdasági és igazságügyi reformok folytatására, valamint az EU-támogatások befogadási képességének növelésére sürgette az uniós taggá vált Romániát Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője, Traian Basescu román elnökkel folytatott megbeszélésén. Basescu megígérte, hogy Románia teljesíteni fogja összes EU-kötelezettségét. /Barroso a reformok folytatására ösztönzi Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2007. május 15.

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2007. május 21.

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

2007. június 13.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 12-én Brüsszelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott. Alaptalannak nevezte José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azokat a híreszteléseket, miszerint a június végi jelentésben a védzáradék életbe léptetésére tenne javaslatot Brüsszel. Tariceanu főként azért látogatott Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a feszült belpolitikai helyzet miatt Románia egyre inkább aggódó külföldi partnereit. A kormányfő lobbija hatékonynak bizonyult, Barroso kijelentette: a június 26-i jelentés objektív lesz, tükrözni fogja az igazságszolgáltatás terén tapasztalt eredményeket. /B. T. : Brüsszel nyugtat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2007. június 15.

Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2007. szeptember 5.

Mintegy 2500 hivatalos egyházi és világi küldött részvételével szeptember 4-én este megkezdődött Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés. A találkozó célja, hogy elősegítse az egyházak közötti párbeszédet. Ebből az alkalomból Erdélybe érkezik számos magas rangú egyházi személyiség, így I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. A rangosabb világi vendégek sorában lesz José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. A nagyszabású eseményen – melynek először ad otthont ortodox többségű ország – az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek. /Európai Ökumenikus Nagygyűlés Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2007. szeptember 6.

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 7.

José Manuel Barroso Európai Parlament elnöke a Nagyszebenben zajló 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen vett részt, majd Bukarestbe látogatott. „Örülök annak, hogy Románia az Európai Unió része. Örülök az általa véghezvitt fejlődésnek is, de folytatnia kell a reformokat. ” „Nagyon elégedettek vagyunk az eddigi fejlődéssel, de felkérjük a hatóságokat és a civil társadalmat is, hogy folytassák azt a folyamatot, amit elkezdtek”, hangoztatta. Barroso a bukaresti parlamentben. A két ház együttes ülésén beszédet mondott, a szenátoroknak és a képviselőknek mintegy fele volt csak jelen. /Barroso elégedett Romániával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2007. szeptember 8.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szeptember 7-én megbeszélést tartott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel Bukarestben. Tariceanu megállapította: országa rendkívüli komolyságról tett tanúbizonyságot, amióta belépett az Európai Unióba (EU), hozzájárulva az erősebb Európa kiépítéséhez. Románia világszinten is befolyásos szereplővé vált – tette hozzá. Beszéltek a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc folytatásáról. Barroso elmondta, hogy őszinte párbeszédet folytatott a román kormányfővel. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Románia jelentős fejlődést ért el számos területen az uniós csatlakozás óta. Megjegyezte, hogy a mezőgazdaság számára elkülönített alapok felhasználása terén még vannak hiányosságok. Barroso kifejezte reményét, hogy a román kormány nagyobb figyelmet szentel majd e problémának, mert ha azt nem sikerül orvosolni, az EU kénytelen lesz alkalmazni a védzáradékot. /Barroso: Védzáradékot alkalmazhat az EU. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. november 8.

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő november 7-én Rómába utazott, tárgyalt Romano Prodi olasz miniszterelnökkel, hogy enyhítse a román bevándorlók kitoloncolása miatt a két ország viszonyában kialakult feszültséget. A román és olasz kormányfő közös levélben szorgalmazták José Manuel Durao Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél a roma közösség integrációját elősegítő intézkedéseket. Sürgették a menekültáradat megfelelő kezelését, amelyhez a strukturális alapokból folyósíthatnák a szükséges anyagi forrásokat. Tariceanu felajánlotta, hogy Olaszországba vezényelt román rendőrök segítenék a helyi bűnüldöző szerveket, később pedig közös akciócsoportot hoznának létre. Az olasz kormány nemrégiben gyorsított eljárással fogadta el azt a – parlamenti megerősítésre váró – törvényerejű rendeletet, amely lehetővé teszi európai uniós állampolgárok azonnali kiutasítását is. Olaszországban a kitoloncolások már a múlt héten megkezdődtek. Az országban becslések szerint több mint félmillió román vendégmunkás dolgozik. Tariceanu miniszterelnök a Vatikánban köszönetet mondott XVI. Benedek pápának a bevándorlók védelmében mondott szavaiért. /Roma integráció: az EU-tól várják a megoldást. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2007. november 12.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, Olaszország soha nem jelezte, hogy igényt tartana a romák integrálását elősegítő európai forrásokra, miközben a szóban forgó emigránsok elképesztő szociális körülmények között élnek. Barroso ezzel reagált arra, hogy Romano Prodi olasz és Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnökök Barrosohoz fordultak, nagyobb erőfeszítést sürgetve az Európai Bizottságtól a romák integrálására. „Az Európai Unió szociális alapja a romák integrálására szánt specifikus forrásokkal rendelkezik, összesen 275 millió eurót már folyósítottunk is Románia, Bulgária, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország és Csehország számára” – jelentette ki Barroso, aki bírálta az olasz kormányt a nagyvárosok perifériáin uralkodó viszonyok, leginkább a roma táborok miatt. /Barroso Prodiéknak: nem kértetek pénzt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2007. december 14.

December 13-án Lisszabonban ünnepélyesen aláírták a Lisszaboni Szerződést, az EU reformszerződését. „A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió cselekvőképességét és céljainak hatékony teljesítését, ezáltal az unió jobb eredményeket hozhat az európai polgároknak” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európa Bizottság elnöke. Romániát az ünnepélyes ceremónián Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök képviselte és látta el kézjegyével a dokumentumot. A megjelent állam- és kormányfők ezután Brüsszelben tartanak csúcstalálkozót. A szerződés erősíti az európai demokráciát, nagyobb hatásköröket biztosít az Európai Parlamentnek, megerősíti a szubszidiaritás elvét, növelve a nemzeti parlamentek szerepét az európai ügyekben. A szerződés értelmében a külügyi főképviselő egyúttal a bizottság alelnöke is lesz. /Aláírták a Lisszaboni Szerződést. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998