udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Biden, Joseph (Joe) R.

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án villámlátogatást tesz Bukarestben Joseph R. Biden Jr. amerikai szenátor. A washingtoni politikus a gazdasági reform állásáról és az ország demokratizálódási folyamatának helyzetéről tájékozódik. Bukarestben Emil Constantinescu államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel, Andrei Plesu külügyi tárcavezetővel, Victor Babiuc védelmi miniszterrel, valamint számos pártvezetővel konzultál a szenátor. /Amerikai szenátor Bukarestben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2009. június 17.

Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő június 16-án Washingtonban átvette az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány által neki ítélt Truman–Reagan Szabadság-érmet. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) szervezésében Tőkés sűrű politikai programnak tett eleget. A Fehér Ház keretében felállított Nemzetbiztonsági Tanácsban többek között megbeszélést folytatott Anthony Blinkennel, Joe Biden amerikai alelnök külpolitikai főtanácsadójával. „Igen sajnálatos, hogy az Európai Unióban, valamint az Egyesült Államokban a kisebbségi kérdést továbbra is általános érdektelenség övezi, vagy – jobbik esetben – a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe” – fejtette ki Tőkés László. Balázs Péter magyar nagykövet azon kijelentésére válaszolva, miszerint „térségünkben a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”, Tőkés kifejtette: határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, és az elnyomást elszenvedő kisebbségi közösséget védők patriotizmusa között. Ez utóbbi politikai magatartás jellemzi a szétszakított magyarokat. A washingtoni Kossuth Házban Tőkés László találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, akiknek az „Unió, Erdéllyel!” című előadásában ismertette a romániai közélet legújabb fejleményeit. A határok feletti nemzetegyesítés kapcsán a Magyar Összefogás listáján mandátumot nyert EP-képviselő elmondta: megegyeztek a Fidesszel, Orbán Viktor elnökkel, hogy „idén egy egységes Kárpát-medencei képviselet létrehozatalára törekszünk”. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az erdélyi 3, a magyarországi 22 és a felvidéki 2 EP-képviselő nem külön képviselik közösségeiket, hanem „összefogunk, teljes mértékben európai szellemben, hiszen mindannyian európai polgárok vagyunk, egyazon unióhoz tartozunk”. Egy kérdésre válaszolva az EP-mandátumokat szerzett Jobbik kapcsán úgy fogalmazott: „elvben közel állnak hozzánk, viszont ha vadakat mondanak, akkor rendkívül kínos helyzetbe hoznak bennünket”. Hozzátette: „például ha ők azt akarják, hogy Székelyföld szakadjon el Romániától, és én megelégszem az autonómiával, akkor nagyon kontraproduktív lesz részvételük”. /Moldován Árpád Zsolt: Washington: kitüntették Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő magyar nemzetpolitikai rendszerváltozást sürgetett a washingtoni Kossuth Házban. Hasonlata szerint az eddigi kisebbségpolitika útján a magyarság olyan, mint egy szerteszabdalt sereg, „ha pedig összeáll a magyarság, és egyesíteni tudja erejét, akkor ütőképes sereggé válunk”. „Arra van szükség tehát, hogy a sokfajta magyar ügy helyett egy magyar ügyben gondolkozzunk (...) a 14–15 milliós nemzetre szabjuk kisebbségpolitikánkat, (...) éspedig a Kárpát-medencei magyar nemzet önrendelkezési jogának elve alapján”. Azt mondta, ki kell vívni a határon túli magyar nemzeti közösségek számára is az önrendelkezés jogát a korlátozott szuverenitás alapján, „az autonómiák egész rendszerének a felépítése révén”. /Nemzetpolitikai rendszerváltozást sürget Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2009. október 23.

Traian Basescu államfő október 22-én fogadta Joe Biden amerikai alelnököt. A találkozó után adott sajtónyilatkozatukban elmondták: érintették a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok helyzetét, beszéltek Moldováról, Pakisztánról és Afganisztánról. Megvizsgálták az amerikai befektetések romániai növelésének a lehetőségét, akárcsak az energetikai együttműködés kérdését, tárgyaltak a Konstanca–Trieszt olajvezetékről is. Biden nagyra értékelte, hogy Románia támogatja Barack Obama elnök új rakétavédelmi programját és az amerikai–román együttműködést az afganisztáni misszióban. /Basescu és Biden a stratégiai partnerség sikerét hangsúlyozta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2009. október 24.

Október 22-én, romániai látogatása alkalmával Joe Biden amerikai alelnök nemcsak Traian Basescu államfővel találkozott, hanem a PD-L, PNL és PSD vezetőivel is. Az alelnököt nem fűzik kellemes emlékek a szocdemekhez. Előző találkozásukról Biden felháborodva távozott, az eszmecsere kínosan végződött. Az előző találkozó ugyanis 1999-ben, éppen a Jugoszlávia elleni légi csapások idején történt, amikor az akkor szenátor Biden egy NATO küldöttség tagjaként érkezett a NATO tagságra pályázó Romániába. A botrány a PSD akkori vezetőinek „eszmefuttatása” miatt tört ki: szöges ellentétben a szerbekkel, akik az euroatlanti szövetség védőszárnyán kívül próbálták – fegyverekkel – „megoldani” az albán kisebbség ügyét, ők megvárnák, amíg Románia bejut a NATO-ba, s szükség esetén azután intézik el végérvényesen – bármilyen eszközzel – az erdélyi „magyar kérdést”. Mert tagok lévén ugyebár a NATO nem büntetheti meg Bukarestet. Ilyesmi szivárgott ki a találkozóról. Joe Biden megbotránkozva hagyta el a találkozót, s kemény hangon, egyértelműen leszögezte a szocdemeknek: szó se lehet ilyesmiről, eszükbe se jusson erre használni a NATO védőszárnyát. Amennyiben valóban így viszonyulnak a „magyar kérdéshez” ne is álmodozzanak NATO tagságról. Azóta tíz év telt el, a PSD 180 fokos fordulatot vett a NATO ügyében, s Románia immár az északatlanti-szövetség tagja. Az erdélyi „magyar-kérdés” karhatalmi megoldására sem került sor. Vajon a határozott amerikai fellépés nélkül lemondtak volna erről? Tavaly decemberében például a szocdemek ellenezték az RMDSZ kormányzási részvételét. Az RMDSZ mégis velük barátkozik. /Chirmiciu András: Biden és a magyar kérdés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998