udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Juhász Attila

2003. január 9.

Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nem hivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait. Böndi az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így. Böndi még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendőrség, a katonaság és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alakulatai) ne kövessék többet. Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja szerint Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust meghatározatlan időre elhalasszák. - Február végén a Kárpát-medencei régió vezetői Budapesten találkoznak. - A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez előtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre - nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila. /K. O.: Kolozsváron tartaná erdélyi kongresszusát a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2003. január 13.

A magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezete a december 28-i főtéri szórólap-osztogatás kapcsán került reflektorfénybe. A hatóságok az önmagát revizionistának nyilvánított szervezetet vádolták az akció megtervezésével és kivitelezésével. Az erdélyi vármegyések határozottan elutasították a vádakat. A romániai tagszervezeteknek január 11-én kellett volna kongresszust tartaniuk Kolozsváron. Febr. 11-én kongresszus helyett egyeztető és véleménytisztázó megbeszélést tartott a Kolozsváron tartózkodó mintegy 14 vármegyés egyetemi hallgató. Úgy döntöttek: külön szervezetet hoznak létre. Az új egyesület neve: Hétváros Ifjúsági Mozgalom, a rövidítés ugyanaz, mint a magyarországi esetében, azaz HVIM. Juhász Attila, a HVIM aktív tagja elmondta, az erdélyi kongresszust, amelyen minden valószínűség szerint a magyarországi szervezettől történő leválás mellett döntenek, előreláthatóan február második felében tartják. A kolozsvári tagszervezet lemondott elnöke, Böndi Szabolcs sajnálatát fejezte ki, hogy senki sem értesítette az egyeztető gyűlésről. A tagokban komoly aggodalmat váltott ki az az értesülés, miszerint a román törvények értelmében, ha valakiről bebizonyosodik, hogy külföldi, és főként magát revizionistának meghatározó szervezet tagjaként olyan politikai tevékenységet folytat, amely a román nemzetbiztonsági törvénnyel ütközhet, akkor a szóban forgó személy akár 25 évi börtönbüntetéssel is sújtható. /Kiss Olivér: Különválnának a magyarországi szervezettől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./A 2001-ben alapított HVIM honlapján szereplő tájékoztatás szerint a mozgalomnak négy erdélyi városban - Aradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön - van tagszervezete.

2003. április 30.

Néhány hete Csíkszeredában gyűltek össze a Hét Város Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ erdélyi tagszervezetei, ahol Juhász Attilát választották meg a szervezet erdélyi elnökének. - Hagynak bennünket a hatóságok dolgozni, közölte Juhász Attila. Beindították az eljárást, hogy bejegyeztessék a szervezetet jogi személyként. Csíkszeredában lesz a bejegyzés. Az alapszabályzatban célkitűzésként szerteágazó programot fogalmaztak meg, emiatt négy minisztériumtól kell engedélyezés. Megjelölték a műemlékvédelmet, az oktatást, egyházi programokat, táborok szervezését. A HVIM csíkszeredai kongresszusán elfogadták az alapszabályzatot. Délvidéken is Három Vármegye néven működik a szervezet, az anyaországitól némileg függetlenítve. Természetesen ugyanúgy megvan a kölcsönös segítségnyújtás, partneri kapcsolat, tehát testvérszervezetként működnek. Folyamatban van a felvidéki szervezet megalakulása is. A Hét Város Ifjúsági Mozgalom sok programot elindított. Az első ilyen, egy szaknévsor létrehozása a világhálón. Ebben, Magyarországot kivéve, az egész Kárpát-medencéből összegyűjtik a magyar vállalkozók adatait. Ezzel szeretnék elősegíteni a más országban élő magyaroknak az egymással való kapcsolattartását. A másik tervük egy iskolai csereprogram. A délvidéki Szabadkán egy vagy két osztályt látnak vendégül Szatmárnémetiből.. Utána a szabadkaiakat látják vendégül a szatmáriak. Ha jelentkeznek még iskolák, akkor folytatjuk ennek szervezését. A honlapjukon a kezdőlapon ott van Nagy-Magyarország térképe. Nem akarnak határrevíziót. A térkép azt szimbolizálja, hogy az összmagyarságot akarják képviselni. Most szerveznek egy Kárpát-medencei kirándulást. Autóbusszal körbejárják az egész Kárpát-medencét. A másik tervük, hogy szervezett formában részt vesznek a csíksomlyói búcsún, valamint a tusványosi nyári szabadegyetemen. Honlapjuk címe: www.hvim.hu. /Fábián Tibor: Összmagyarságban gondolkodva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2003. május 31.

Máj. 31-én Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (VMMI), amely a jövőben a délvidéki magyarság kulturális és szellemi központjaként fog működni. Az épület alapkövét tavaly január 22-én, a magyar kultúra napján tette le többedmagával Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) akkori elnöke, s az intézetet most avatta fel Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke és Juhász Attila zentai polgármester. Az ünnepi megnyitón a HTMH korábbi és mostani elnöke mellett jelen volt Huszár János, Magyarország szabadkai főkonzulja. Juhász Attila az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: az intézet a teljes tárháza lesz a délvidéki magyarság múltjának és jelenének, kultúrájának és szellemi potenciáljának. A VMMI az Orbán-kormány által létrehozott, a délvidéki magyarság művelődését és szellemi életét ápolni hivatott félmilliárd forintos pénzalap költségeiből épült fel. Juhász szerint a VMMI-nek fel kell térképeznie a délvidéki magyarság múltját, jelenét és a jövőjét. Remények szerint a VMMI a délvidéki magyarság "jövőépítő és stratégiai" központjává válik. Az intézményben kap majd helyet az egyházi dokumentációs központ, itt lesz a délvidéki magyarság kulturális "katasztere", amelybe összegyűjtik az információkat és adatokat az összes délvidéki magyar művelődési és civil szervezetről. Multimediális funkciókkal ellátott, előadó- és olvasóteremmel is rendelekező számítógépes központ kap itt helyet, emellett délvidéki digitális magyar könyvtár létrehozását tervezik, illetve az intézet ad majd otthont a délvidéki magyar népzenei archívumnak és képtárnak. /MTI, Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet/

2003. szeptember 19.

Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2003. október 4.

Okt. 3-án az aradi polgármesterei hivatal semmisnek nyilvánította valamennyi korábbi határozatát, és nem engedélyezte a református egyház által tervezett csoportos felvonulást, a megemlékezések helyszínei között. Ezzel gyakorlatilag megfosztották demonstrációs jellegétől az aradi vértanúkra való megemlékezést, értékelte a döntést Balacsi Levente lelkész, a tervezett felvonulás szervezője. Ez azt jelenti, hogy nem állítják le a közúti forgalmat a tervezett útvonalon, a Tűzoltó téri üres talapzattól a minorita templom udvarán elhelyezett Szabadság-szoborig, majd onnan a vesztőhelyig. Az előzetes megbeszélések alkalmával az aradi polgármesteri hivatal ragaszkodott az RMDSZ képviselőinek jelenlétéhez az egyeztetéseken. "Úgy látszik, az RMDSZ nélkül már semmit sem lehet csinálni ebben az országban" - reagált a hírre Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az RMDSZ Arad megyei szervezete egyórás időtartamra kért és kapott engedélyt a Tűzoltó téri koszorúzásra, de hivatalosan itt sem tömeges, hanem egyéni megemlékezésről van szó. Király András elnök szerint a néma felvonulás és kegyelet virágainak elhelyezése nem vezet majd tömegtorlódáshoz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) jobboldali szervezet elnöke, Toroczkai László szerint tagjaik a református egyház által szervezett felvonuláshoz csatlakoznak. Az egyház viszont nem küldött meghívót a szervezetnek. A HVIM erdélyi elnöke, Juhász Attila viszont úgy tudja, tagjaik az RMDSZ rendezvényén vesznek részt. Király András leszögezte: nemhogy meghívót nem küldtek a szervezetnek, de semmilyen kapcsolatban nem állnak velük. A HVIM vezetői szerint szervezetük több száz fős létszámmal lesz jelen Aradon. /Jakab Lőrinc: Aradon nincs hatósági engedély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2007. június 7.

Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998