udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jung János

1992. március 4.

Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1992. április 15.

A Bolyai Társaság elsődleges célja a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása, emellett ez a társaság állította össze a magyarországi egyetemekre javasoltak listáját. 1991-ben összesen 1079 romániai magyar fiatal jutott be magyarországi egyetemekre, ezenkívül 1050-en romániai főiskolákra. Ez az út nem járható a jövőben: a Magyarországon tanuló hallgatók nem térnek vissza Erdélybe, nyilatkozta dr. Jung János, a Bolyai Társaság egyik alelnöke. /Ábrám Zoltán: Megújul a Bolyai Társaság. = Ring (Budapest), ápr. 15./

1995. március 4.

Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. szeptember 2.

Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1998. augusztus 29.

Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1999. május 8.

Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2000. április 10.

A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2001. június 21.

Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

2001. június 25.

Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2001. augusztus 14.

Aug. 12-én ünnepelt Póka. Bemutatták Szöllősi Árpád és Tolvaly Ferenc falumonográfiáját. A szerzők már a címlapon arra utalnak, hogy rendhagyó monográfiáról van szó. Nem csupán száraz, tényszerű adatok felsorakoztatására szorítkozik a monográfia, hanem érdekes, olvasmányos írást vehetünk a kezünkbe. Könyvükkel a szerzők Póka első okleveles említésének 675. évfordulóját köszöntötték. Szöllősi Árpád a levéltári tudományos kutatómunkát végezte, Tolvaly Ferenc pedig az élményszerű, fordulatos elbeszéléseket írta. A könyv megjelenése az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának lelkiismeretes munkáját dicséri. A könyv részletesen foglalkozik a 450 lelket számláló református gyülekezettel, de fölvázolja az 54 főnyi görögkeleti (ortodox), a 28 főnyi adventista és 14 lelket számláló római katolikus gyülekezetek történetét is. A tanulók létszáma az utóbbi évtizedekben aggasztóan csökkent. Míg 1960-ban 140 gyermek tanult a pókai iskolákban, addig 1980-ban számuk 50-re, 1990-ben 40-re, 2000-ben pedig 10-re csökkent. A faluban a fiatalok részaránya ijesztően megcsappant. 1992-ben 507, 2000-ben pedig csak 469 állandó lakosa volt Pókának. /Jung János: Egy mezőségi falu a történelem sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2002. március 4.

Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. június 15.

Jún. 14-én 53. évfolyamatát bocsátotta útra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol a rendszerváltás óta a legnépesebb számú, közel 150 magyar hallgató végzett. Számukra dr. Nagy Örs egyetemi tanár, rektor-helyettes fogalmazta meg, hogy itthon, a szülőföldön van rájuk szükség. /(b.): Ballagás a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ Egyed Zs. Imre előadótanár, az Általános Orvosi Kar dékán-helyettese beszédében leszögezte, hogy csak felszínes az a segítség, amit a hazai illetve anyaországi részről a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés kapott. Amíg 1990 és 2001 között 207-ről 682-re növekedett a hallgatók száma, az oktatóké 54-ről mindössze 64-re. Az egyetemi karrier továbbra sem népszerű a végzősök körében, s ennek egyik okát az anyagi valamint a lakásgondok képezik. Jung János professzor viszont a felsőoktatást támogató Stúdium Alapítványról beszélt, amelynek gondozásában befejezéshez közeledik az az épület, amely a fiatal egyetemi kádereknek biztosít lakást, illetve a posztgraduális képzésre érkező orvosoknak és gyógyszerészeknek szálláshelyet, s szépen szaporodik az alapítvány szakkönyvtárának állománya is. /(b.): Nincs semmi, ami ne lehetnél… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2002. december 9.

Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2003. január 27.

Jan. 25-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. Az eseményekben gazdag évtized munkáját dr. Jung János egyetemi tanár, az alapítvány elnöke tekintette át. A néhai Finna Géza nyugalmazott tanár által éltetett alapítványt egy kis csoport marosvásárhelyi értelmiségi hozta létre azzal a szándékkal, hogy a rendkívül sokoldalú építész, művész, grafikus, író, Kós Károly szellemiségének ápolásával követendő példát állítson a mai diákok elé. Az eltelt évek során sikerült megszólítani a tehetséges, érdeklődő fiatalok újabb és újabb csoportját. Közüzemek udvarán felállított szobor, a Kós Károly által tervezett épület falán felavatott emléktábla, illetve a nevét viselő utca jelzi az alapítvány egy évtizedes tevékenységének eredményét. Jan. 25-én Áll még a Varjúvár címmel idén is megtartották a Kós Károly-vetélkedőt. Az emlékesten a Napsugár együttes tagjai kalotaszegi táncot adtak elő, Kozsik József és Kozsik Ildikó színművészek kortárs költők verseit szavalták, majd a Csíki Ágnes vezette Dr. Bernády György Kamarakórus lépett fel. /Áll még a Varjúvár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

2003. október 10.

Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2004. április 17.

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2005. szeptember 20.

Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. december 15.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjainak csütörtök esti ünnepélyes megnyitóján dr. Szentirmay Zoltán budapesti egyetemi tanár, a marosvásárhelyi egyetem társult professzora részesült Doctor Honoris Causa kitüntetésben. Budapestről népes küldöttség érkezett dr. Kásler Miklós professzorral az élen, akit tavaly avattak a marosvásárhelyi egyetem díszdoktorává. Kásler professzor az egy évvel ezelőtt indult együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelyből több közös európai pályázat született és tíz doktorandusz hallgató képzése folyik. Eredményesen működik a budapesti vendégprofesszorok támogatásával beindított doktori iskola, amelyet dr. Jung János professzor vezet. Az egyetem tervei között szerepel az angol nyelvű általános orvosi képzés beindítása. /(bodolai): Díszdoktort avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2008. június 24.

Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2008. július 10.

270 résztvevővel kezdődött meg július 9-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az orvos- és gyógyszerész doktorandusok első országos tanácskozása. A három napig tartó tudományos rendezvény ötlete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő Doktori Iskola vezetőségétől származik, s a tervek szerint évente, esetleg kétévente szeretnék megszervezni. Céljaik között szerepel, hogy a rendezvény, amelyen a romániai doktorandusok mellett magyarországi, Moldova köztársasági és egyesült államokbeli hallgatók is részt vesznek, nemzetközi tanácskozássá nője ki magát. A résztvevőket dr. Jung János egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Az európai integrációt szolgálja, hogy az új tanévtől angol nyelvű képzést is beindítanak az általános orvosi karon, ami hozzájárul a különböző európai egyetemekkel való diákcsere és kapcsolattartás bővítéséhez. Ehhez jelentős támogatást nyújt az EU. /(bodolai): Doktorandusok tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.

2009. november 18.

A Magyar Onkológusok Társasága (MOT) tiszteletbeli tagjává választotta dr. Jung János professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Patológiai Tanszékének vezetőjét, az egyetem doktori iskolájának igazgatóját, akinek nagy érdeme van abban, hogy az ORFI Klinika és a MOGYE között 2005-ben elindulhatott a doktori továbbképző program. Dr. Jung János elmondta, hogy az Országos Onkológiai Intézet és az egyetem között már négy éve szoros együttműködés van a doktori képzésben. A MOGYE posztgraduális oktatási és tudományos kutatási osztálya 2005-ben kibővült a Budapesten működő tanszékekkel. Az elsőrendű cél a közös doktori képzés, de egyéb posztgraduális képzés is folyik. Jelenleg 19 budapesti doktorandus van összesen a három évfolyamon, akik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem doktori iskolájának anyakönyvében szerepelnek. /Antalfi Imola: Közös doktori képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998