udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kádár Attila

1992. június 30.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató jún. 28-án éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott tiltakozásul Funar polgármester magyarellenes intézkedései ellen. Tőkés László püspök és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szolidaritást vállalt Kádár Attilával és másokat is felszólított a csatlakozásra. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány felhívással fordult a nemzetközi közvéleményhez, hogy vállaljanak közösséget a hallgatóval. /Transinfo, Pesti Hírlap, jún. 30./

1992. július 3.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. július 5.

Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1992. július 11.

Kádár Attila teológiai hallgató júl. 7-én befejezte a jún. 30-án megkezdett éhségsztrájkját, amellyel Funar polgármester magyarellenes és antidemokratikus intézkedései ellen tiltakozott. Teodor Marginean görög katolikus tanító szolidaritást vállalt Kádár Attilával, most ő kezdett éhségsztrájkot. Marginean elmondta, hogy éhségsztrájkjával tiltakozik Funar polgármester magyarellenes nacionalizmusa ellen. Az 56 éves férfi hozzátette, hogy "mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzetiségtől függetlenül." Margineanról felvételt késztett a bukaresti televízió magyar adása. Az éhségsztrájkoló Margineant meglátogatta Doina Cornea és Octavian Buracu, mindketten szolidaritásukat fejezték ki. /Balló Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

1995. október 19.

Okt. 19-én, éhségsztrájkjának kilencedik napján a székelyudvarhelyi kórházba szállították Kádár Attilát, aki 1992-ben már egyszer éhségsztrájkba lépett, Kolozsvár magyarellenes polgármestere intézkedései ellen tiltakozva. Jelenleg a tanügyi törvény ellen tiltakozott. /A kilencedik napon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. október 23.

Kádár Attila a tanügyi törvény elleni tiltakozásul választotta az éhségsztrájkot. Felháborító a közöny, nyilatkozta az őt egyedül meglátogató újságíróknak, Inczefi Tibornak. Kádár Attila okt. 23-án befejezte 12 napos éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1995. október 25.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője bejelentette, hogy a magyar forradalom évfordulóján, okt. 23-án a tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkot kezdett, ezzel folytatja Kádár Attila éhségsztrájkját. Katona Ádám a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását sürgető levelet írt Iliescu elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ A nyílt levélben kifejtette, hogy a megbékélésről szóló elnöki kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a problémák megoldását szolgáló tettek támasztják alá, ha teljes esélyegyenlőséget élvezhetne a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség, ha biztosítva lenne nemzeti identitásának megőrzése a törvényesített gyakorlatban. Az új tanügyi törvény alkalmazása "a kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené", akadálya a megbékélésnek. Katona Ádám összefoglalta a romániai magyarság jogsérelmeit. Székelyföldre nagyszámú, több ezres nagyságrendű román katonaságot telepítenek, sok milliárdos költséggel, ezzel megváltoztatják az etnikai összetételt. Újrakezdték a rendőrök terrorakcióikat, okt. 12-én Lőrincz Mártont annyira megverték, hogy másnap öngyilkos lett. Katona Ádám a hat zetelakai magyar férfi ügyét felhozta, akikre börtön vár, ha kényszerű emigrációjukból visszatérnének. Bejelentette, hogy éhségsztrájkját abbahagyja, ha az államfő a részükre vonatkozó kegyelmi rendeletét közzéteszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1995. november 15.

Kádár Attila jelenleg Székelyudvarhelyen él, egyike az éhségsztrájkot vállaló fiataloknak. Először 1992-ben tiltakozott éhségsztrájkkal Kolozsváron, akkor a Brassai Líceum elrománosítása miatt. Az RMDSZ-t csak kritizálni tudja, jelentette ki, nem jelezte, hogy tud az akciójáról, éhségsztrájkjáról. Eszményképe Tőkés László, vallotta Kádár Attila, aki a folyamatos akadályoztatás ellenére a legtöbbet próbál tenni az erdélyi magyarságért. Kádár Attila 1992-es éhségsztrájkja után vonult be katonának, ahol elviselhetetlen bánásmódban részesítették, majd besúgónak akarták beszervezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1995. december 3.

Dec. 3-án a székelyudvarhelyi kórházban Katona Ádám orvosai utasítására imanappal befejezte 42 napig tartó, okt. 23-án elkezdett éhségsztrájkját, melyet Kádár Attila kezdett meg okt. 11-én. Mindketten köszönik a nagy bel- és külföldi érdeklődést, amely akciójukat kísérte. Külön köszönet illeti a magyar Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik nov. 14-e óta többször felszólították a magyarországi politikai élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform által megfogalmazott követelések támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./

1995. december 6.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke bejelentette, hogy dec. 6-tól éhségsztrájkba kezd a diszkriminatív tanügyi törvény elleni tiltakozásul, folytatva Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását. Ezeknek az akcióknak elsősorban nem a hatalom felé, hanem "a mi közösségünk felé kellene, hogy üzenete legyen." A hatalom immunis az ilyen tiltakozó akciókkal szemben. - Sajnos Kolozsvár magyar lakossága semmit sem tesz az ellen, ami iskolaügyben és más ügyekben a városban történik. Molnos Lajos éhségsztrájkja üzenet a város magyar lakosságának. Megkezdett éhségsztrájkját láncszerűen folytatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ A Kolozs megyei RMDSZ felhívást tett közzé: naponta imaórákat és böjtnapot tartanak, tiltakozásként az anyanyelvi oktatást felszámolni akaró új tanügyi törvény ellen. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1996. december 18.

Fodor Sándor nem ért egyet Kádár Attila írásával /Rendszerváltás?, Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./. Kádár Attila megállapította, hogy a román társadalom elindult a demokratizálás útján. "Az RMDSZ-ben pedig minden maradt a régi." Kádár Attila szerint az RMDSZ-ben a másként gondolkodókat "rendre kiiktatták, lejáratták" és felsorolja őket: Király Károly, Katona Ádám, Szőcs Géza, Borbély Imre és Tőkés László. Fodor erre megjegyezte, hogy Tőkés Lászlót senki sem iktatta ki, hozzátette: "politizálásával, kivált taktikai kérdésekben, nem föltétlenül értek egyet". Tőkés Lászlónak azonban ott a helye az RMDSZ vezetésében. A többiek önmagukat iktatták ki az RMDSZ vezető testületeiből. /Fodor Sándor: Várjunk talán... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1997. július 19.

Kádár Attila, aki évekkel ezelőtt éhségsztrájkot vállalt "jogaink lábbal tiprása ellen való tiltakozásul", nyílt levéllel fordult Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, elfogadhatatlannak tartva Markó Bélának Hegyi Sándor székelyudvarhelyi tiszteleteshez írt nyílt levelét, a csereháti üggyel kapcsolatban. Ez a levél hajszálpontosan fedi Verestóy Attila szenátor véleményét, tollbamondták talán? - kérdezte. Önök "fuldokolva keresik a bűnbakot hibáik és tévedéseik, mulasztásaik sorozatának elpalástolása érdekében." - írta Kádár Attila. Azokat az "ártatlan" nőket Székelyudvarhely tulajdonát képező, bírósági döntéssel lepecsételt épületből hozták ki. Kádár Attila védelmébe vette Bardóczy Csabát, egyben indulatosan elítélte Markó Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2003. augusztus 25.

A két Nyikó menti település, a Kis- és Nagykadácsi közösség összefogásával aug. 23-án első ízben került sor falutalálkozóra Nagykadácsban. A 170 lelket számláló településen az emberek közmunkával kitakarították a sáncokat, újrameszelték a kultúrotthon, valamint az iskola épületét. Kádár Attila unitárius lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. Ezt követően - a hazaszeretet, az otthonmaradás jelképeként felállított Pro Patria elnevezésű kopjafa felavatása következett a templomkertben. Este a művelődési házban folytatódott az ünnepség: a helyi műkedvelők alkalmi műsora után az István, a király rockopera csíksomlyói előadásán készült videofelvételt tekintették meg a jelenlévők. A település számos elszármazottja részt vett a falutalálkozón. /Szász Emese: Kadácsi falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2003. október 9.

Nagykadácsban óvodai csoport indult. A kadácsi óvodai csoport beindításához Verestóy Attila szenátor minisztériumi közbenjárását is igénybe kellett venni. Kádár Attila unitárius lelkész Nagykadácsban újraindította az óvodai oktatást. Ennek színhelye a papilak első szobája. Az óvónéni a pap bácsi, aki bútorzatot, szakkönyveket, játékszereket székelyudvarhelyi testvérintézményektől kapott. /Inczefi Tibor: Az óvónéni a pap bácsi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2004. június 19.

A Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ tantestülete jún. 17-én Bálint Kelemen Attilát búcsúztatta, akinek négy évtizedes tanári pályája zárult le. Az 1989-es változás után a tanári kar őt választotta igazgatóul. Nevéhez fűződik a nappali tagozat magyar jellegének helyreállítása és az elméleti líceumi besorolás megszerzése. Visszaadta a magyar nyelvű ballagások fényét, a Brassai-hetet is városi szintű ünnepséggé fejlesztette, beindíttatta az évkönyvek kiadását. Ugyanakkor az állami iskolai használatban lévő helyiségeket engedett át a – jogos tulajdonos – Unitárius Egyháznak, amely akkor még alig remélhette, hogy az épület fölött rendelkezzék. Bálint Kelemen Attila 1992 nyarán a ballagási ünnepségre váratlanul betoppanó Funar magyargyalázó polgármesterrel nem fogott kezet. A polgármester utasította a tanfelügyelőséget, hogy váltsa le az igazgatói tisztségből. A tanfelügyelői bizottság végrehajtotta az utasítást. Nem csak Kolozsvárról, hanem az egész országból, még a határon túlról is jöttek a tiltakozások ezen önkényeskedés ellen. Kádár Attila unitárius teológiai hallgató éhségsztrájkot kezdett. A magyar tantestület végsőkig kitartott Bálint mellett, de végül ősztől el kellett fogadnia az új igazgatót. Azóta Bálint Kelemen Attila a tanári munkának élt. /Gaal György: Tanárt is búcsúztatott a Brassai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2005. augusztus 17.

Kadácsban a helyi unitárius tiszteletes Kádár Attila tájékoztatása szerint a rendőrség megtiltotta a hétvégi falunapok rendezvényt. A rendőr tájékoztatta a falu lelkipásztorát, hogy nem kap engedélyt az ünnepség megszervezésére, ahol a határon átívelő, jelképes nemzetegyesítés példájaként Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselői személyesen tiszteletbeli polgári címet adományoznak Kis- és Nagykadács lakóinak, melyet közel ötszázan kérvényeztek. Péter Zoltán siménfalvi polgármester szerint a kadácsiak későn tájékoztatták őket, a falunapokról, s mivel Nyikómentén azonos időben több nagyobb méretű rendezvényt is tartanak és a rendőrség nem rendelkezik megfelelő számú rendfenntartóval, ezért nem tudják biztosítani a falunapok biztonságos lebonyolítását. – A rendőri tiltás ellenére, a rendezvényt megtartják. /Balázs Árpád: Rendőri tiltás ellenére falunapok Kadácson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

2005. augusztus 22.

Nagy ünnep volt augusztus 20-án Kadácson, az unitárius egyházközségben. Szombatfalvi József unitárius esperes köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket. A hódmezővásárhelyieket hídépítőknek nevezte. Kádár Attila kadácsi lelkész a 2004. december 5-ei szavazás okozta lelki sebek begyógyulásáról, a testvéri kéznyújtásról, az összetartozásról beszélt. A templomkertben a nemrégiben felállított zászlórúdnál énekelt a helyi kórus, majd az alkalmi színpadon a korondi fúvószenekar, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szórakoztatta az ünneplő közösséget. Az alkalomra Kadácsi Keresztény Szó néven színes vallásos és közéleti lapot is megjelentettek. Emlékezetes maradt a Kadácsi Napok sok eseménye. /Balázs Árpád: Hídépítő Hódmezővásárhely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2006. június 24.

Június 18-án, vasárnap ünnepe volt a petrozsényi kis unitárius közösségnek: vendégként fogadták Horváth Ferenc építészmérnököt és nejét, akik az Ártér Nagykörűi Kulturális és Művészeti Egyesület képviseletében jöttek, kifejezve együttműködési szándékukat. Petrozsény unitárius egyházközségének eddig kizárólag észak-amerikai kapcsolatai voltak, elsőnek jelentkeztek anyaországiak. A vendégek címeres nemzeti zászlót adtak át az egyházközségnek. A zászló nemsokára elfoglalja méltó helyét a templomban. /Kádár Attila unitárius lelkész: Zászlót kaptak a petrozsényi unitáriusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998