udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kádár Tibor

2004. január 14.

Kosztándi Jenő festőművészt mutatja be a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának új kötete. Az albumot decemberben a művész szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatták be. A kötet gerince a 31 színes reprodukció. Kosztándi Jenő /sz. Kézdivásárhely, 1930. máj. 26./ 1949-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti szakára. Tanárai voltak Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, 1955-ben végzett Miklóssy Gábor tanítványként festészeti szakon. Kézdivásárhelyen telepedett le. Az 1971-ben a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum /ma Nagy Mózes Elméleti Gimnázium/ keretében létrehozott, ma is működő képzőművészeti tagozat szervezője volt, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig tanított festészetet. /F. I.: Kosztándi Jenő műterme. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. szeptember 10.

Tavaly látott napvilágot Murádin Jenő Erdélyi magyar metszetművészet a 20. században /Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című munkája. Johannes Honterus (1498-1549) nevéhez fűződik az első erdélyi nyomda megalapítása Brassóban (1539), s az itt nyomtatott fametszetes könyvek kiadása. 1550-től már Kolozsváron is működött a Heltai-nyomda. Murádin könyve a magyar és az európai művészeti helyzetképbe helyezve tárgyalja mindazt, ami erdélyi és magyar. Külön fejezetet szentel a sokszorosított grafika olyan kiemelkedő egyéniségeinek, mint Nagy Imre, Buday György és Gy. Szabó Béla, valamint a nagybányai festőtelep metszőművészeinek. A második világháború utáni metszetművészet alakulásában-alakításában a főiskolán oktató Andrásy Zoltán, Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor és Kádár Tibor mellett döntő szerepet játszott Feszt László. /Németh Júlia: Fa- és linóleummetszés a 20. századi Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2006. március 18.

Csutak Levente életút-kiállításnak is nevezhető grafikai tárlatának összekapcsolása a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségekkel telitalálat. Csutak Levente pályájához a szellemi önvédelem kapcsolódik. Az erdélyi művészet és művészeti élet második világháború utáni megújulása a csatatér. Ez a korszak egy csodálatos képzőművész-nemzedéket indított el. Elég Csutak Levente pálya- és kortársaira gondolni, Feszt Lászlóra, Cseh Gusztávra, Deák Ferencre, Bar­dócz Lajosra vagy Árkossy Istvánra. Csutak Levente Ko­vász­nán született, innen indult meghódítani a művészet világát. A marosvásárhelyi Művészeti Líceum képzőművészeti tagozata után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola következett, ahol Andrássy Zoltán, Feszt László és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1964–68 között Nagyszebenben rajztanárként dolgozott, 1968-ban a brassói Új Idő hetilaphoz, az időközben nevet változtató Brassói Lapokhoz kerül grafikai szerkesztőként. Bras­sóban teljesedett ki művészi pályája, évtizedeken át szervezte a Brassói La­pok Galériáját, amelyben több mint százötven művésznek biztosított bemutatkozási lehetőséget. Csutak Levente 2000-ben vonult nyugdíjba. 1990-től új korszak kezdődött az erdélyi magyar művészetben. Csutak Levente, szinte természetszerűen találta meg ebben a régóta esedékes identitás-helyreállításban hőseit, eseményeit, eszményeit. Sorra rajzolta meg Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Gábor Áron, Kós Ká­roly, Kossuth Lajos, Bod Péter, Szacsvay János, Mikes Kelemen, Orbán Balázs és mások portréját. A háromszéki forradalom és szabadságharc egyik kedvenc témája Csutak Leventének, írta Banner Zoltán. /Banner Zoltán: Csutak Levente, a grafikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2007. január 20.

Megjelent az Erdélyi Művészet 25. száma. A lapindító Veres Péter sem remélte, amikor évekkel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrehozta hiánypótló kiadványát, hogy elérkeznek a VII. évfolyam 3. számához. Művészettörténész, műkritikus, művészeti író munkatársak színvonalas írásaikkal tartják fenn az interneten is olvasható, sokfelé eljutó lapot. Ebben a számban Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra települt, de szülőföldjéhez azóta is sok szállal kapcsolódó Kádár Tibor festőművész „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia egy nemrég elhunyt keramikus, Szabó Bokor Márta hagyatékát méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményéről közöl összefoglalót. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok sorozata, amely immár a VII. fejezeténél tart. /( nk ): Erdélyi Művészet 25. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. június 30.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat – főszerkesztő: Veres Péter – 25. számában Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra áttelepült Kádár Tibor festőművésznek a Duna Televízió székházában kiállított „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia a nemrég elhunyt jeles keramikus művészre, Szabó Bokor Mártára emlékezett és Jakobovits Márta nagyváradi képzőművész kolozsvári művészeti kerámia kiállítását méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatta be. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2009. május 8.

Kolozsváron a Bánffy-palota falai rég nem láttak a mostanihoz hasonló, nagyszabású kiállítást – mondta Németh Júlia műkritikus május 6-án, a 2004-ben megalakult F1 képzőművészeti csoport tárlatának megnyitóján. A csoport hat művésze közül hárman Erdélyből települtek át Magyarországra, az ő alkotásaikat is megtekintheti a kolozsvári közönség. Az F-csoport – figuratív művészek. A kolozsvári születésű Kádár Tibor festő, a marosvásárhelyi Dienes Attila szobrász és a Székelykeresztúrról szintén Magyarországra áttelepült Ughy István festő mellett a másik három művész: Horváth Lajos festő, Párkányi Raab Péter szobrász és a Filep Sándor grafikus. Minden egyes munka lélektől lélekig ható üzenet, hangsúlyozta Németh Júlia. A kolozsvári mellett a jövőben a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi közönség is megtekintheti majd az F1 csoport alkotásait. /Ferencz Zsolt: Lélektől lélekig ható üzenetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2009. június 19.

A 2004-ben megalakult magyarországi F csoport hat tagja mutatkozott be június 16-án Csíki Székely Múzeumban: Filep Sándor és Horváth Lajos festőművészek, Párkányi Raab Péter szobrászművész, illetve három erdélyi származású alkotó, Dienes Attila és Ughy István szobrászművészek, valamint Kádár Tibor festőművész. Kádár Tibor festőművész, a csoport vezetője elmondta, hogy az F csoport baráti társaság. – A vándorkiállítás előző helyszíne a kolozsvári Bánffy-palota volt, a csíkszeredai kiállítás után pedig Sepsiszentgyörgyre szállítják az alkotásokat. /Csíkban az F-csoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2009. szeptember 26.

Demény Attila zeneszerző, operát rendez, fesztivált szervez, karmester, intézi a Romániai Magyar Zenetársaság ügyeit. Jelenleg oroszországi vendégszereplésre készül. A moszkvai vendégszereplés Kádár Tibor, Sipos László és Ughy István festőművészek kiállításával kezdődik. Utána lesz Demény Attila szerzői estje, elhangzik több zeneműve, zongoradarabja, az egyiket Szőcs Géza versei nyomán írta. Egyik kamaraoperája is elhangzik Oroszországban. A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében Vermesy Péter Emléknapok lesznek decemberben, Vermesy halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) tragikus hirtelenséggel elhunyt, legendás hírű, kiváló erdélyi magyar zeneszerző, a Kolozsvári Zeneakadémia tanára és zenei tárgyú írások szerzője. Köszönet illeti Buzás Pál zongoraművészt, akinek gondozásában a kolozsvári Arpeggione Kiadónál megjelenhetett Vermesy eddig kiadatlan három zongoraversenye, zongora-darabjai és kamara-művei. Örvendetes az is, hogy Németh G. István zenekutató Vermesy Péter monográfiája megjelent. Demény Attila zeneszerző fia Demény Balázs elsőéves egyetemista Budapesten a Zeneakadémián, a zongoraosztályban. Demény Balázsnak az idei májusi Bukaresti Magyar Zenei Fesztiválon nyert I. díja nyomán novemberében Brüsszelben és Párizsban is hangversenye lesz. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Demény Attila zeneszerző, Nádasdy-díjas operarendező. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. október 31.

Erdélyi, felvidéki, valamint a vajdasági magyar kultúra bemutatását tekinti feladatának a moszkvai Magyar Kulturális Intézet. Elsőként a Kolozsvári Napokat rendezték meg, amelyek több részletben 2010 májusáig zajlanak. A bemutatkozó alkotók (Kádár Tibor, Sipos László, Ughy István festőművészek és Demény Attila zeneszerző) munkásságában közös a keresztény hithez való erős kötődés, és az ezzel szoros kapcsolatban álló, fájdalom-edzette és letisztult formavilág. November elejétől a Tarisznyás népzenei együttes fellépésével és a Concordia vonósnégyes koncertjeivel folytatódik a program. /(demény): Kolozsvári Napok Oroszországban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998