udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kádár Zoltán

2000. november 3.

A parlamenti választásokról szóló törvény előírásai értelmében nov. 5-e a jelöltek elleni óvások letételének utolsó határideje. A Maros megyei törvényszéken két óvást jegyeztek be, mindkettőt magánszemélyek nyújtották be Kincses Előd független jelölt ellen. Kádár Zoltán és Bálint Ákos óvásaik indoklásában azzal érveltek, hogy a jelölt hamisan nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy a jelöléséhez szükséges minden törvényes előírásnak eleget tesz. A két kontesztáló az alkotmány 16. cikkelyének 3. bekezdésére hivatkozik, mely szerint köztisztségbe csak román állampolgár választható. /Két óvást tettek le Kincses Előd ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

2001. január 5.

Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -

2001. április 28.

Ápr. 28-án rádiós-biciklis karaván kel útra Marosvásárhelyről. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Körzeti Rádióstúdió adásait négy megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó) lehet hallani. Az egyik szervező, Kádár Zoltán sport-, ifjúsági és hírszerkesztő beszámolt arról, hogy elmennek oda, ahol hallgatják őket. Így szeretnék reklámozni adásaikat. - Marosvásárhelyről a Maros völgyén felfele haladnak, megállnak a nagyobb településeken, mint Szászrégen, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, és mennek tovább Tusnád, Sepsiszentgyörgy irányába. Visszafele ugyancsak Csíkszereda érintésével jutnak el Székelyudvarhelyre, majd Szovátára, Nyárádszeredába. - Kilenc napon át 550 kilométert szeretnének megtenni. Számításaik szerint 97 településen haladnak át. /Hat rádiós - tizenkét keréken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./

2009. június 17.

A hallgatók miatt lassan haladt át Háromszéken a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőiből és technikusaiból álló csapat. A Gurul a rádió elnevezésű kerékpáros karaván ezekben a napokban kilencedik alkalommal halad át a Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetének Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei településein. A rádió lelkes hallgatói egyrészt a települések határában várták biciklikkel, mások pedig a kapuk elé állva állították meg kedvenceiket, hogy megkínálják őket házilag készített étkekkel, illetve italokkal. Kádár Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője, a túra kezdeményezője szerint a karaván elsődleges célja a rádió és a kerékpározás népszerűsítése, illetve, hogy a szerkesztők megismerkedjenek a hallgatók elvárásaival. /Kovács Zsolt: Még mindig gurul a rádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998