udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kállai László

1992. május 27.

Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1992. június 6.

Dan. A. Lazarescu, a Képviselőház Művelődési Bizottságának elnöke szerint a magyar propaganda a román nép negatív imázsának kialakításával foglakozik. A román ellenpropagandának támadni kell, hangsúlyozta Lazarescu, a magyar ázsiai ragadozó nép, Erdélyben a magyarok 1867-1918 és 1940-1944 között rasszista, diszkriminációs politikát folytattak, beleértve a népirtást. Ezeket össze kell gyűjteni és kötetben kiadni, hogy lássa a világ, hogyan viselkednek a magyarok. Adrian Motiu szenátor szerint meg kell hiúsítani a magyar diaszpóra azon akcióit, hogy eltorzítsák a román valóságot. /Kállai László: Kinek az igazsága? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1993. június 4.

Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./

1996. január 18.

Kállai László fiatal magyar újságíró, pályafutását Az Erdélyi Naplónál és az Orient Expressznél kezdte, jelenleg a bukaresti Ziua román napilap "magyar szakértője, aki rosszindulatú cikkekben ír az RMDSZ-ről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

1998. augusztus 6.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.

1998. október 22.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Nap 12. száma. A magyar változat főszerkesztője Kállai László, magyar szerkesztői. Hajdu Katalin, Torma Katalin, a hetilap magyar tudósítói: Nagyvárad: Bodnár Andrea, Kőrösi B. István. A lap részletesen beszámol az eseményekről. Ebben a számban például a címlapon szalagcímmel jelezte: Tőkés László október 24-re hívta össze az érmihályfalvi fórumot. A második oldalon közölte Tőkés László püspök meghívóját. Az A Napban olvasható még: Orbán Viktor kormánya támogatja az RMDSZ autonómia-követeléseit. - Részletek Csiha Kálmán 1997-es püspöki jelentéséből. /A Nap (Temesvár), okt. 22./

1998. november 5.

Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./

1998. november 14.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke írásában Balogh Béla lelkipásztor vádaskodó megállapításaival kapcsolatban leszögezte: "Október 31-én, a Farkas utcai templomban, Luther Márton reformátorra való utalással közzétett böjti felhívásával kapcsolatban két dolgot állapíthatunk meg: Balogh Béla személye úgy viszonylik a Luther Mártonéhoz, mint az Antikrisztusé a Krisztuséhoz. Nevezett lelkipásztor egyházkerületünk és püspöke vonatkozásában hirdetett "böjtje" sokkal inkább nevezhető fekete mágiának, vagy legalábbis református szektás elhajlásra vall. Balogh tiszteletes heroista, "újreformátori" kirobbanásának hitelét már indulásból nagymértékben megkérdőjelezi az a körülmény, hogy történetesen annak a Balogh Barnabás királyhágómelléki lelkipásztornak a testvérbátyja, aki a Tőkés László elleni királyhágómelléki buktatási kísérletnek egyik szellemi vezetője, s aki testvérével egy időben, Nagyváradon szintén "böjtöt" kezdeményezett. Máskülönben Balogh Béla kezdettől fogva kiveszi részét abból az eszközökben nem válogató, ellenséges CE-szövetségi hadjáratból, melynek szintén feltett szándéka tisztségemből való eltávolításom." Tőkés László a továbbiakban megállapította: "Rendkívül furcsa, hogy egyházkerületünket és annak püspökét az a Balogh Béla támadja a leghevesebben, aki az Erdélyi Egyházkerület püspöki templomának a parókus lelkésze. Megjegyzésre méltó, hogy kolozsvári testvér egyházkerületünk mind ez ideig nem foglalt állást ebben az egész egyházunk egységét, a két egyházkerület jó viszonyát romboló ügyben." "Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály" - tartja a Példabeszédek könyve (26, 20). Jelen esetben a kérdés csak az: Honnan a "fa", mellyel Balogh Béla a viszály tüzét táplálja? Kik állnak a háta mögött? Vannak-e megbízói, akik magyarral veretik a magyart, s belső viszály gerjesztésével kívánnak egyházunkban meghasonlást támasztani, és velünk leszámolni?" - írja Tőkés László. Balogh Barnabás, Csernák Béla, Borzási Gyula és Kállay László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljáróinak Alternatív tájékoztatás című írásával kapcsolatban, Tőkés László leszögezte: "Akárhogy is nézem, mégha a kisebb-nagyobb nézeteltéréseket is figyelembe veszem, főmunkatársaim ellenségességbe átcsapó bizalmatlanságára nem szolgáltam rá. Még kevésbé befeketítő iratukba foglalt vádjaikra, minősítéseikre és rágalmaikra. Közös fellépésükre egyházi helyzetünkön belül és egymáshoz fűződő viszonyainkban nem találok elégséges és racionális magyarázatot. Magatartásuk motivációjának forrását nem találom, és mibenlétét nem értem, hátterét éppen azért tisztátalannak és talányosnak tartom." Tőkés László püspök a továbbiakban az írás szövegét elemezve - felsorolva a személyét ért vádakat - megállapította: "a gyalázkodó iratot" "igaztalan kifejezések" minősítik. "A vádak ellenőrizhetetlen és bizonyítatlan halmozása, a féktelen indulatossággal áradó mondatok kilátástalanná teszik a védekezést - folytatja. - Azzal a tipikus, az igazságszolgáltatás számára is elfogadhatatlan módszerrel találjuk szemben magunkat, amikor is nem a vádoló bizonyítja állításainak igazát, hanem a vádlottat kényszerítik arra, hogy ártatlanságát igazolja." "Az Alternatív Tájékoztatás egyetlen bizonyítékkal sem támasztja alá durván becsületsértő vádaskodását. Az indulatoktól elhomályosult látású elvtelen támadóknak szinte valamennyi állítása éppen ilyen alaptalan" "Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért - számukra vereséggel felérő - választási eredményekbe." "A sort folytathatnám. Sőt, minden okom megvolna arra, hogy én hozzam nyilvánosságra a megromlott munkatársi bizalom egyházkerületi műhelytitkait, hogy megalapozott viszontvádjaimat a közvélemény elé tárjam. Nem teszem. Nem akarok megsemmisítő indulatú és igaztalanul vádaskodó egykori munkatársaim szintjére leszállni. Nem akarom a világ előtt ?feljelenteni? őket, amiképpen ők tették velem. Nem vagdalkozni, hanem gondolkozni kell" - fejezte be írását Tőkés László. /Tőkés László: Válasz a vádaskodásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2000. november 22.

Kétnapos konferenciát tartott Budapesten november 17-18-án a Reformátusok a Közéletért Alapítvány a holland református parlamenti párttal közösen. A fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány részéről a konferencián jelen volt Kállay László, az alapítvány elnöke, valamint Balogh Barnabás biharvajdai református lelkész. Kállay László elmondta: évek óta tartanak konferenciákat különböző témakörökben. A mostanit Az Európai Unió és a kisebbségek címmel a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg. Politikusok, egyházi képviselők tartottak előadásokat Magyarországról, Hollandiából, továbbá Erdélyből. A kisebbségvédelem nem hatékony, ha a nemzetállamok anakronisztikus keretei között csak az erő és a politikai akarat kisebbségellenessége érvényesül, mondta Csapody Miklós, az MDF alelnöke. Az előadásokból kicsengett, hogy a kisebbség nem mennyiségbeli kérdés, hanem helyzetbeli különbség. Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a schengeni határ az anyaország szomszédai közé tevődik, tehát a határon túli magyarok kívülrekednek. Ezáltal Magyarország szívóhatása még inkább növekedni fog, ugyanakkor nő a szomszédos országok taszító hatása is, az otthonmaradók pedig még nehezebb helyzetben lesznek. Németh Zsolt szerint szembe kell szegülni ezzel a negatív forgatókönyvvel. A magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország ne csak a saját nevében tárgyaljon a csatlakozásról, hanem a térség nevében is. Az államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van beleszólni a magyar kormány rájuk vonatkozó döntéseibe, ezt biztosított elősegíteni a státustörvény. /Both Abigél: Az Unió és a kisebbségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2000. december 5.

Nov. 24-25-én Fugyivásárhelyen ezúttal A civil társadalmi struktúrák az egyház életében a mai Romániában címmel értekeztek a Studium Academicum Alapítvány második szemináriumán. Az egyháznak használnia, és nem kihasználnia kell a polgári szervezeteket - foglalta össze az elhangzottakat Kállay László elnök-házigazda, helyi református lelkipásztor. Makai Dimény Judit, a nagyváradi Albin Alapítvány szociális munkása kiemelte, hogy egy szervezet létrehozásához elsősorban a kölcsönös bizalomra, információra és felkészültségre van szükség. /Keresztény szemmel a civil szervezetekről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./

2000. december 6.

Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2000. december 14.

Dec. 13-án Fugyivásárhelyen fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. Bemutatták kilencpontos programtervezetüket. A kezdeményezők úgy vélik, a református egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a magyar nemzeti közösség életében. Hosszú távú program nélkül a református egyház "a divatos populista szólamok, valamint az egyéni hatalmi törekvések gettópolitikájának áldozatává válik″. Az egység érdekében a református egyháznak rendeznie kell viszonyát az Erdélyi Egyházkerülettel, illetve a Protestáns Teológiai Intézettel. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor kifejtette, az összejövetelre meghívták az egyházkerület előjáróit is, de Tőkés László püspök azt válaszolta, nem kíván elmenni a fórumra. Az egyházkerület dec. 18-i igazgatótanácsán napirendi pontként szerepel a Megújulási Közösség kérdése. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora a Krónikának kifejtette, az egyházkerület nem ért egyet azzal a célkitűzéssel, amelyet az Egyházunk Megújulásáért Közösség felvállalt. /Fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./ A fórumonon Balogh Barnabás lelkész elmondta, azért vannak itt, ″hogy az Isten igazsága mellé álljunk.″ Kállay László tiszteletes szerint a találkozó akár a ″parciális zsinat″ elnevezést is kaphatta volna, mert az a kérdés: miként lehet változtatni mindazon, ami nem méltó az egyházhoz. ″Úgy érezzük, itt az egyház elhajlott a küldetésétől, a valóságtól, a szeretetben járástól.″ Ez nem egy szeparatista társaság, jelezte. A programtervezetről elhangzott, hogy a szöveg megfogalmazásakor az érintettek beleegyezésével felhasználták az Erdélyi Református Egyházkerület kedden megválasztott püspöke, Pap Géza, valamint munkatársai, Ötvös József és Kató Béla egyházi programjának egyes részeit. A programtervezet szerint az egyházkerületben az evangéliumi megújulás helyét átvette a politikai manifesztációk sorozata. Fontosnak tartják a kegyességi mozgalmak, így a CE Szövetség integrálását, ugyanakkor a szektás megnyilvánulások elleni fellépést. A többször is szót kérő résztvevők parttalanná tették a vitát A találkozón 34 lelkész, 21 gondnok, illetve presbiter, valamint 20 egyháztag vett részt. A találkozó résztvevői végezetül öttagú ügyvezető testületet választottak a megújulási közösség ügyeinek képviseletére, s a véglegesített program mellé rövid beadványt fogalmaztak, hogy a két szöveget az egyházkerület igazgatótanácsa elé terjesszék. /Szűcs László: Van másik hang a Királyhágómelléken. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./

2000. december 21.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 11.

Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11.

2001. január 12.

Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2001. január 31.

Febr. 2-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli kibővített közgyűlést tart Nagyváradon, amelynek témája annak megvitatása lesz, miként teljesült az egyházkerület tíz éve meghirdetett helyreállítása és megépítése. A közgyűlés összehívásával kapcsolatban a nemrég létrejött Református Megújulási Közösség (RMK) különvéleményt jelentett. A részletekről Kállay László lelkipásztor számolt be. A tavaly dec. 13-án Fugyivásárhelyen megrendezett fórum óta sok minden történt. Az egyházkerület vezetősége a fórumon egyetlen személlyel sem képviseltette magát, sőt az Esperesi Kollégium és Igazgatótanács állásfoglalása az RMK-t "illegitim, romboló, egyházbomlasztó″ jelzőkkel illette. Időközben a felfüggesztett misztótfalusi lelkipásztor, Szilágyi László újrakezdett ülődemonstrációjához többen is csatlakoztak. - Kállay szerint a febr. 2-ra összehívott gyűlést nem lehet ″rendkívüli bővített közgyűlésnek″ nevezni, legfeljebb református népgyűlésnek vagy fórumnak. - A fugyivásárhelyi megbeszélésen elhangzott, hogy az egyházi megújulás kérdése ma világjelenség. Kállay szerint az egyháznak meg kell újulnia struktúrájában és nyelvezetében. Kállay László elsősorban azt kifogásolta, hogy ″nem az egyház kánona, hanem a püspök akarata a döntő az egyházi kérdések megoldásában.″ Kállay keményen elítélte a püspököt: Tőkés Lászlót a bosszúállás vezeti, határozottan ellenzi a CE-t. - Ahol Tőkés László megjelenik - az RMDSZ-ben, a Magyarok Világszövetségében, a Református Magyar Világszövetségben - csak ítélkezik és megoszt. Tőkés Lászlónak magába kellene szállnia és le kellene vonnia a konzekvenciákat. /M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. február 3.

Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. április 21.

Kétnapos /ápr. 20-21./ kisebbségi konferenciát szervezett a Studium Academicum Alapítvány és a hollandiai Református Államismereti Párt (SGP) Fugyivásárhelyen, a református egyházközség gyülekezeti házában. Kállay Lászlónak, az alapítvány elnökének köszöntője után Leen van der Waal, az SGP küldöttségének vezetője szólt a megjelentekhez. A hallgatóság három csoportra oszlott, és külön helyiségekben vitatta meg az elhangzottakat. Dr. Arie Bloed, az SGP budapesti megbízottja tartott előadást Európai kisebbségi normák és Románia kisebbségpolitikájának európai uniós megítélése címmel. /Stúdiumok a kisebbségekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

2001. május 10.

A Studium Academicum szervezésében április végén kisebbségi konferenciát tartottak Fugyivásárhelyen. A Studium Academicum Alapítvány az elmúlt évben hat református lelkész kezdeményezésére jött létre, hogy az egyház életéből és szolgálatából hiányzó laikus képzésből részt vállaljon, tájékoztatott Kállay László, a Studium Academicum Alapítvány elnöke. Kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés akut probléma Romániában. Jó lenne, ha az erdélyi magyarság nem csak történelmi múltjára, autonómiatörekvéseire nézne fel, "hanem az Égre is feltekintene és több bizalommal tenné sorsát az Isten kezébe. Az Isten iránti bizalomnak a hiánya mérhető a gyermekáldás visszautasításában, a mérhetetlen elvándorlásban, az alkoholizmus előretörésében stb." Kállay leszögezte: az egyházi vezetők hitbeli kérdésekben, az egyház szervezeti kérdéseiben nyilatkozhatnak, képviselhetik az egyházat, de az egyháztagok politikai képviseletére semmiféle felhatalmazásuk sincsen. A konferencián - többek között - dr. Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségügyi miniszter számolt be a romániai kisebbségek helyzetéről, Popa Adriana, a Ion Cioaba Alapítvány megbízottja a romániai cigányok integrációs problémáiról beszélt. - A konferenciának az volt a célja, hogy pozitív megközelítésben szemlélje az erdélyi magyar sorsot./Józsa Tímea: Kisebbségi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. május 15.

Máj. 13-án Nagyváradon, a római katolikus Bazilika kápolnájában tizenketten esküdtek fel a Sárkány Lovagrend soraiba. Köztük volt Tempfli József megyés püspök, Fodor József római katolikus vikárius, Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor, Takaró András református lelkipásztor Kárpátaljáról. /Sárkányos lovagokat avattak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

2002. március 22.

Kállay László fugyivásárhelyi református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának nyilatkozatát. Szerinte rágalom az, hogy Borzási Gyula lelkésztársával, valamint az RMDSZ-szel az egyház belső megosztására szövetkezett volna. Kállay László azt kérte, hogy az egyház ne kötelezze el magát egyetlen pártpolitikai irányvonal mellett sem. Kállay szerint nem ő osztja meg az egyházat és a magyarságot, hanem azok, aki állandó háborút szítanak az RMDSZ és a református egyház között. /Kállay László református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök: Válasz az igazgatótanácsi nyilatkozatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 22./

2002. október 7.

Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője.

2003. január 27.

Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke nyílt levéllel fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségéhez. Ebben kifejtette, hogy mind Balogh Barnabás, mind ő több lelkésztársával együtt nemegyszer fordult az egyház vezető testületeihez az egyházban tapasztalható törvénytelenségek megszüntetése érdekében. Beadványaikra azonban a legtöbb esetben nem kaptak választ. "Az 1998-as manipulált és törvénytelen egyházi választások után" Kállay László társaival a Romániai Református Egyház Zsinatához fordult. Ekkor Tőkés László püspök rávette az egyházkerület közgyűlését, hogy kilépjen a zsinatból. Az egyházkerület zsinatba való visszatérésének ára az volt, hogyKállay törvényes megkeresését a zsinat levette napirendjéről. A 2000 decemberében megalakult Református Megújulási Közösség (ReMeK) által beterjesztett beadványukat érdemi tárgyalás nélkül egyházellenesnek bélyegezték.Kállay szerint jelenleg bosszúálló egyházi diktatúra érvényesül. /Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke: Nyílt levél a KRE Elnökségéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./

2003. április 10.

Hosszú csend után egy nyilatkozat erejéig ismét hallatta a hangját a Református Megújulási Közösség (ReMeK), melynek tagjai sérelmezik a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi vezetési gyakorlatát. A ReMeK elnöksége annak a határozatnak a felülvizsgálatát és visszavonását kérte, melyben a kerület közgyűlése átfogó felmérést ír elő a lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők RMDSZ-beli szerepvállalásáról. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, a Közösség elnöke Szűcs László kérdéseire válaszolt.Kállay elmondta, hogy a ReMeK három éve alakult, amikor egyes lelkipásztorok és egyházi tisztségviselők úgy érezték, az egyház eltávolodik attól a céltól, amit követnie kellene. Egyre inkább átpolitizálódik az egyház. Három éve feloszlatták az egyházkerület fegyelmi bizottságát. Ez a rendelkezés indította a lelkipásztorokat arra, hogy összegyűljenek és megfogalmazzanak egy hitvallás jellegű iratot, amit a ReMeK Programjának neveztek el. Nem kegyességi irányzatról van szó, hanem a bibliás reformátusság felmutatói kívánnak lenni. A ReMeK elindította a presbiteri képzést, regionális ifjúsági találkozókat szerveztek. Az egyházkerület Közgyűlésén a ReMeK-et elítélték. Kállay azt állította, hogy a kommunista rendszerben Királyhágómelléken az egyház vezetői megalkudtak, azonban a gyökereknél akkor is óriási nemzetmegtartó erő rejlett az egyházban. Jövőre tisztújítás lesz az egyházkerületben, készülnek erre, hangzott a kérdés. A ReMeK nem lépett, de Kállay nem tartja kizártnak, hogy valamilyen formában kifejezésre juttassák: más vezetőséget szeretnének. A ReMek most elsősorban a felmérés ellen tiltakozik, mert ez a lelkészek és az egyházi tisztségviselők személyiségi jogait sérti. Mindenkinek szuverén emberi joga, hogy milyen pártot, társadalmi szervezetet támogat. /Ismét meg kellett szólalnunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. május 26.

Máj. 23-24.én Fugyivásárhelyen tartották a Studium Academicum Alapítvány tanulmányi napjait. A rendezvényre rangos professzorok, teológusok és politikusok érkeztek itthonról, az anyaországból és az Európai Unióból. Dr. Kozma Zsolt, a Kolozsvári Református Teológia professzorának kifejtette: mit adhatunk mi, magyarok és erdélyi magyarok az Európai Uniónak? Visszaplántálhatjuk a kereszténységet a szekularizált nyugati világba. Kállay László református lelkipásztor, alapítványi elnök köszöntötte a megjelenteket. A hollandiai Leen van der Waal keresztyén politikus (Holland Református Államismereti Párt), volt európarlamenti képviselő hangsúlyozta: önmagában a globalizáció jelent veszélyt a nemzeti és vallási identitásra, hanem inkább a fogyasztói társadalom. Hasonló következtetésre jutott Goják János, a Pécsi Római Katolikus Hittudományi Egyetem professzora. Kállay László beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök több előadót levélben megkért, ne vegyenek részt a Studium Academicum rendezvényén, mert fegyelmi alatt álló lelkipásztor s egy olyan csoportosulás szervezi, mely az egyház ellen konok rosszindulattal lépett fel. A MÁÉRT-re igyekvő Markó Béla Erdély a globalizáció kapujában című előadásában kifejtette: Erdélyben megvannak a történelmi előképei e folyamatnak. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól. Vissza kell szerezni amit elvettek és meg is kell tartani, de Erdélyt modernizálni is kell a hagyományok megőrzése mellett.Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint "Az embereknek irgalmas szeretettel közeledő egyházakra van szükségük." Dr. Vass Csaba, a Duna TV médiakutatója azzal foglalkozott, hogy sajtónak milyen hatása van a globalizációra és az identitás megőrzésére. /(Balla Tünde): Mit adhatunk Európának mi, magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2003. október 28.

A keresztyén értékrend életbarát voltára is figyelmeztettek Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány okt. 17-18-i konferenciájának előadói, hollandok mellett dr. Varga Attila jogász-képviselő és dr. Bustya Dezső volt egyházkerületi főjegyző. Az alapítványt vezető Kállay László református lelkipásztor megnyitójában hangsúlyozta: "Különböző irányzatok, ideológiák, társadalmi mozgások hatására felborult a világban a rend." Az előadásokon elhangzott: "Európát európaivá valójában nem a görög-római kultúra, hanem a kereszténység tette. Az Európai Unió alkotmányából mégsincs utalás a kereszténységre." A társadalomban az egyéni szabadság kérdésére tevődött a hangsúly, a szegénység-gazdagság kérdése is átíródott, növekedtek a társadalmi rétegek közti különbségek, s ezzel együtt a bűnözés. /Balla Tünde: Megbékéléssel megtörni a bűn láncolatát. Keresztyén értékekről a közös Európában, Fugyivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2004. március 17.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltása ellenére tavaly több lelkipásztor is indulni kívánt az RMDSZ színeiben a helyhatósági választásokon. Az egyházkerület nov. 14–15-i közgyűlésén hozta Tőkés László püspök javaslatára azt a határozatot, amely megtiltja az RMDSZ-szel való együttműködést. A rendelet csupán Bihar és Szilágy megyében érvényes. Tőkés rosszallását fejezte ki, hogy négy vidéki lelkész jelöltette magát az RMDSZ megyei önkormányzati listájára. „Ez de jure fegyelmi ügy” – jelentette ki a püspök, hozzátéve, az egyházkerület nem minden esetben él a fegyelmezés jogával. Kállay László fugyivásárhelyi lelkész kijelentette, hogy a közgyűlési döntés emberi jogaimban sérti, aki szerint a határozat diszkriminatív jellegű, mivel csak a Szilágy és a Bihar megyei lelkipásztorokra vonatkozik, a Szatmár, Máramaros, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyei egyházközségekre nem. /Fegyelmi eljárás politizálásért? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2004. április 19.

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2004. május 17.

A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998